Elektronikus beszámoló 2009: Ügyfélkapu vs. Cégszolgálat!

Ezeket a fontos szempontokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) decemberben az Országgyűlés elé került, a Cégtörvény vonatkozó passzusát módosítani kívánó tervezete, amely amellett, hogy 2009. májusától kötelezővé tenné a hazai cégek számára számviteli beszámolóik elektronikus úton történő közzétételét, a kormányzati portál ügyfélkapuját jelöli meg a benyújtás kizárólagos lehetőségeként.

Mindez annak ellenére történik, hogy az IRM saját portáljának, a Cégnyilvántartási és céginformációs szolgálatnak (Cégszolgálat) rendszerei már 2006 óta lehetőséget nyújtanak a mérlegek elektronikus benyújtására és e-aláírással való hitelesítésére, az Ügyfélkapu rendszerei viszont nem teszik lehetővé a törvényben meghatározott, szabványos hitelesítési megoldás használatát. Az elektronikus aláírás az az eszköz - a téma független szakértőinek egybehangzó véleménye alapján -, amely rendkívül biztonságos, és a hitelesített dokumentumban rögzített tények és adatok védelmét hatékonyan szolgálja.

Eltérő állásponton az igazságügyi tárca és a szakmai szervezetek

A törvénytervezetet kidolgozó tárca illetékesei szerint az Ügyfélkapu automatikusan időbélyegzővel látja el a beérkező dokumentumokat, ami elegendő biztonságot nyújt; a kormányzati portál rendszere alkalmas a beszámolót továbbító személy azonosítására, az időbélyegzés pedig hitelesen tanúsítja az e-irat átvételének időpontját.

A szakmai szervezetek azonban másként ítélik meg a helyzetet: álláspontjukat a nemzetközi példák is alátámasztani látszanak. Ahogy Rózsahegyi Zsolt, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) elnöke sajtónyilatkozataiban fogalmazott: az e-szignó hiánya alapjaiban kérdőjelezné meg a beszámolók tartalmát, az azokban szereplő adatok hitelességét. Véleményét Dalos Mihály, a piacvezető Microsec Kft. ügyvezetője is osztja. A szakember szerint, az e-aláírás jelenleg az egyetlen olyan megoldás, amely hitelt érdemlően szavatolhatja az elektronikus formában benyújtott beszámolók és az azokban szereplő adatok letagadhatatlanságát, ezért a digitális formában benyújtott dokumentumok csak ezen a módon hitelesíthetőek. E-aláírás hiányában a beküldő bármikor hivatkozhat arra, hogy az általa beküldött dokumentum megváltozott, vagy megváltoztatták.