Súlyos felfedezés: nem is a legmelegebb magyar vidékeken szedi a legtöbb áldozatát a gyilkos hőség

Szabó Péter és Pongrácz Rita kutatók a 2015 és 2025 közötti időszak adatait elemezték. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) heti bontású adatai alapján azt vizsgálták, hogy a hőhullámok mely megyékben okozták a legnagyobb többlethalálozást.

Az eredmények szerint a legtöbb hőhullámos hetet Csongrád-Csanád, Békés és Bács-Kiskun vármegyében regisztrálták. Ezeken a területeken a május és szeptember közötti időszakban évente átlagosan két-három héten is tartós, éjjel-nappali hőterhelés alakult ki.

A halálozási adatok azonban egészen más képet mutattak. A legnagyobb többlethalálozást Tolna vármegyében mérték, ahol az intenzív hőhullámok idején 35 százalékkal többen haltak meg az átlagosnál. Baranyában 28 százalékos, Jász-Nagykun-Szolnokban 26 százalékos, Bács-Kiskunban 25 százalékos, Budapesten és Békésben pedig mintegy 24 százalékos volt a többlethalálozás.

Különösen figyelemre méltó, hogy Csongrád-Csanádban, amely az ország egyik legmelegebb térsége, ennél kisebb volt a többlethalálozás. A kutatók ezt részben azzal magyarázzák, hogy a lakosság jobban alkalmazkodott a hőséghez, emellett itt a legmagasabb a légkondicionált lakások aránya Magyarországon.

A kutatás során nem a napi maximum-hőmérsékletet, hanem a napi átlaghőmérsékletet vették alapul. Ez a mutató jobban jelzi, hogy az éjszakák mennyire hoznak enyhülést. Ha az éjszakai hőmérséklet is magas marad, a szervezet kevésbé tud regenerálódni, ami jelentősen növeli az egészségügyi kockázatokat.

A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a hőhullámok napjainkban hosszabbak, gyakoribbak és intenzívebbek, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Jó példa erre a 2024 júliusi hőhullám, amely az idei nyár előtti leghosszabb és legerősebb volt Magyarországon. Budapesten a kéthetes forró időszak alatt 34 százalékkal többen haltak meg, mint a május és szeptember közötti időszak átlagában.

A kutatás szerint a megyei, heti bontású elemzések segíthetnek azonosítani azokat a térségeket, ahol érdemes megerősíteni az egészségügyi és szociális ellátórendszert, valamint fejleszteni a hőséghez való alkalmazkodást. A tartós meleg továbbra is elsősorban az idősekre, a krónikus betegekre, a kisgyermekekre és azokra jelent fokozott veszélyt, akik olyan lakásokban élnek, amelyek éjszaka sem hűlnek le megfelelően.

A kutatók szerint a hőség elleni védekezés nem merülhet ki a hőségriadók idején kiadott figyelmeztetésekben. Hosszabb távon az egészségügyi ellátásnak, a szociális rendszernek és a várostervezésnek is alkalmazkodnia kell a gyakoribb és egyre intenzívebb hőhullámokhoz.

Címlapkép: MTI/Bodnár Boglárka