Teljesen megbénul az egyik legforgalmasabb európai repülőtér: több tízezer utas rekedhet a földön

Az eredetileg tervezett 445 fel- és leszállást törölni kellett. A sztrájkba lépő mintegy kétezer dolgozó között ugyanis a repülőtéri tűzoltóság, a légiforgalmi irányítás és a terminálüzemeltetés munkatársai is ott vannak, nélkülük pedig a létesítmény képtelen fenntartani a működését. A BER vezetése aránytalannak nevezte a figyelmeztető sztrájkot. Aletta von Massenbach, a repülőtér-üzemeltető igazgatótanácsának elnöke arra hivatkozott, hogy az iráni háború miatt amúgy is feszült helyzetben különösen indokolatlan ez a lépés.

A sztrájk hátterében az áll, hogy a munkáltató és a ver.di nem tudott megegyezni a béremelés mértékéről. A repülőtér-üzemeltető többlépcsős bérrendezést ajánlott, amely évi 1-1,5 százalékos fizetésemelést jelentene 2028 végéig. A szakszervezet ezt határozottan elutasította, és 6 százalékos emelést követel. Holger Rößler, a ver.di vezető tárgyalója provokációnak minősítette az ajánlatot. "Aki a megélhetési költségek emelkedése közepette gyakorlatilag évi egy százalékkal többet kínál a dolgozóknak, az semmilyen megbecsülést nem tanúsít a munkájuk iránt" – fogalmazott.

A szakszervezet a munkabeszüntetéssel kíván nyomást gyakorolni a munkáltatóra. Azt várják, hogy a következő, március 25-re kitűzött tárgyalási fordulóra a vezetés érdemben javított ajánlattal érkezzen. A BER vezetése eközben bizakodik abban, hogy ezen a napon sikerül megállapodásra jutni.

Az érintett utasokat arra kérik, hogy a légitársaságuknál érdeklődjenek az átfoglalási és az alternatív utazási lehetőségek felől. Az utazási csomagok esetében az utazásszervező a felelős a tájékoztatásért. A berlini sztrájk egyébként nem egyedi eset a régióban. Március 12-én több belga repülőtér is leállt a szakszervezeti megmozdulások miatt, amelyek során a dolgozók a ki nem fizetett túlórákat és a nyugdíjreformot kifogásolták.

Hogyan hat a közel-keleti konfliktus a magyarok utazási döntéseire

A Pénzcentrum friss kutatásban vizsgálja, hogyan befolyásolja a közel-keleti konfliktus és az iráni–amerikai feszültség a magyar utazók idei terveit. A felmérés arra keresi a választ, hogy a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt változnak‑e az úti célok, kerülik‑e a térséget érintő járatokat, számítanak‑e drágulásra, illetve mennyire tartják fontosnak a biztonsági szempontokat. A kérdőív azt is feltérképezi, milyen alternatív úti célok felé fordulnak azok, akik elkerülnék a Közel‑Keletet vagy Törökországot.