Nem lehet letagadni: hiába utaznak a magyarok egyre többet külföldre, jól látszik a nagy szegénység

2024 volt az EU idegenforgalmának eddigi legsikeresebb éve: a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma meghaladta a 3 milliárdot. Ez 2,2%-os növekedést jelent 2023-hoz képest (+65,4 millió éjszaka), amelyhez jelentősen hozzájárult a kiemelkedő utolsó negyedév.

A legtöbb vendégéjszakát Spanyolország (500 millió), Olaszország (458 millió), Franciaország (451 millió) és Németország (441 millió) regisztrálta – e négy ország együttesen az EU-s vendégéjszakák 61,6%-át adja. A legkevesebb vendégéjszakát Luxemburg (3,4 millió), Lettország (4,7 millió) és Észtország (6,6 millió) jelentette. Az adatokat az Eurostat tette közzé egy részletesebb statisztikai elemzés részeként, amely a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alakulását vizsgálja.

2023-hoz viszonyítva 2024-ben Máltán (+14,4%) és Lettországban (+7,4%) nőtt leginkább a turisztikai vendégéjszakák száma. Csökkenés csupán Luxemburgban (–2,7%), Franciaországban (–0,6%), Belgiumban (–0,2%) és Svédországban (–0,1%) volt tapasztalható - az Eurostat adatai szerint.

Magyarország is jól teljesített

Magyarország 2024-ben jól teljesített a turizmus terén: összesen 44 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyeken, ami új rekordnak számít

• Belföldi vendégek: 9,3 millió magyar turista utazott el, és ők adták a vendégéjszakák 50%-át, tehát kb. 22 millió éjszakát.
• Külföldi vendégek: 8,7 millió turista érkezett külföldről, akik szintén 22 millió vendégéjszakát töltöttek el – ez 10%-os növekedés az előző évhez képest

A külföldi vendégek száma 17%-kal nőtt, míg a belföldi vendégforgalom is emelkedett, Budapest különösen erős növekedést produkált: 6 millió külföldi turista, 14 millió vendégéjszaka, ami közel 15%-os emelkedés.

Érdekes kitekintés, hogy viszont kevesebb a prémium turista hazánkban - ezt Holczinger Zoltán a Weco-Travel online értékesítési vezetője mondta el egy korábbi interjúban a Pénzcentrumnak. Szerinte 

a budapesti ötcsillagos szállodák sokszor panaszkodnak arra, hogy nincs olyan termék vagy élmény a városban, ami helyben tartaná a vendégeket. Gyakran előfordul, hogy például amerikai turisták lefoglalnak öt éjszakát, de két-három nap után úgy érzik, hogy mindent láttak, és inkább korábban tovább utaznak másik városba vagy országba. Vidéken nincsen olyan szálloda, ami ki tudná szolgálni ezeket az igényeket. Szóval érdekes ez a trend, és ahogy próbáljuk pozícionálni magunkat a régión belül. Eléggé limitált az, amit a luxusutazóknak nyújtani tud akár Budapest, akár a vidék.

Ennek ellenére a 2024-es évben a magyar turizmus nemcsak vendégszámokban, hanem költésekben is rekordot döntött. A SZÉP-kártyás feltöltések összege elérte a 454 milliárd forintot, ebből 432 milliárd forintot valóban el isköltöttek turisztikai célokra. Ez 9%-os növekedést jelent az előző évhez képest a turisztikai célú költésekben.

Szeretünk utazni

2024-ben a magyarok összesen 66 ezer napot töltöttek külföldön, beleértve az egy- és többnapos utazásokat is. A legnépszerűbb úti célok továbbra is a közeli, könnyen elérhető országok voltak: Ausztria, Németország és Szlovákia vezetik a listát. Őket a tengerparti nyaralóhelyek követik, mint Görögország, Horvátország, Olaszország és Spanyolország – ezek a célpontok a várakozások szerint idén is kiemelt érdeklődésre tarthatnak számot.

Utazási irodák szerint idén átlagosan 5–10 százalékkal többe kerül a nyaralás, mint tavaly. A drágulás mögött azonban nem a repülőjegyek állnak – ezek ára a Repjegy.hu adatai alapján nem változott érdemben –, hanem feltehetően a szállások és a helyi szolgáltatások költségei emelkedtek.

Ugyanakkor a magyarok turisztikai költései az európai átlaghoz képest továbbra is alacsonyabbak. Az Eurostat szerint a magyarok átlagosan harmadannyit költenek egy utazással töltött napon, mint például az osztrákok vagy németek. Ez részben az alacsonyabb jövedelmi szinttel, részben az árérzékeny utazási döntésekkel magyarázható.

Az Eurostat adatai szerint a magyar turisták turisztikai költései jelentősen elmaradnak a nyugat-európai átlagtól: napi szinten harmadannyit költünk, mint például egy német vagy osztrák utazó. Ennek egyik legfőbb oka a lényegesen alacsonyabb jövedelmi szint. Bár a magyar átlagbér emelkedett az elmúlt években, még mindig jóval kevesebb, mint a nyugat-európai országokban, így a külföldi utazások során rendelkezésre álló keret is szűkösebb.

A másik fontos tényező az erős árérzékenység. A magyar utazók többsége igyekszik tudatosan költeni: sokan önellátó szálláshelyet választanak, előre lefoglalják a legolcsóbb jegyeket, saját ételt visznek vagy helyi diszkontokban vásárolnak, kerülik a drága éttermeket és programokat. Ez nem feltétlenül jelent rossz utazási élményt – inkább azt, hogy a magyarok igyekeznek ár-érték arányban a legtöbbet kihozni a nyaralásból.