Erre kevesen gondolnak: ezért jön egyre kevesebb külföldi prémium turista Budapestre

Pénzcentrum: Hogy indult a pályád a légiközlekedésben?

Holczinger Zoltán: Most már 13. éve vagyok a repjegy.hu-t is üzemeltető Weco-Travelnél, ami egy e-kereskedelmi cégnél hosszú időnek számít. Először az értékesítést vittem, aztán fokozatosan átvettem a szolgáltatás-fejlesztést és a marketinget is. Előtte a repülőtéren dolgoztam öt évet – az egy fantasztikus időszak volt. 2006-tól egészen 2011 novemberéig tartott, ezután kerültem a Malévhez, ahová 2011. december 1-jén léptem be. Egyébként én voltam az utolsó előtti belépője a légitársaságnak, február 3-ig voltam ott, amikor a cég bejelentette a leállást. A szerződéskötés tartozott hozzám – földi kiszolgáló cégekkel egyeztettem.

Furcsa, hogy a csőd előtt két hónappal még felvettek valakit. Nem lehetett látni már akkor, hogy baj lesz?

Látszott, hogy baj van, de én örök optimista vagyok. Azt hittem, hogy fontos szerepem lehet, amikor elindul majd egy új légitársaság – hiszen több országban is megtörtént az, hogy a nemzeti légitársaság csődbe ment, majd másnap új néven folytatta a működést.

Olaszországban, Svájcban vagy most legutóbb Máltán is volt erre példa.

Pontosan. Mi is ezt vártuk. A Malévnál sokan azt gondolták, hogy jön majd a csőd, de másnap elindul valami új, a régi adósságoktól megtisztulva, egy új légitársaság formájában. De ez nem így történt.

Miért nem történt meg nálunk az újraindulás, úgy mint más országokban?

Szerintem ebben nagyon sok érdek játszott szerepet. Az állam korábban több alkalommal is támogatta a Malévot, de az EU felé ezt megtámadta a egy hazánkban ma is  népszerű diszkont légitársaság egyike. Ez alapvetően megváltoztatta a piacot és így teljesen egyértelművé vált, hogy nem lesz új nemzeti légitársaság.

Holczinger Zoltán

Ez szerinted baj?

A szakma szempontjából igen. Lengyelországban például a LOT egy erős nemzeti légitársaság, ami komoly versenyt generál a piacon, emiatt ott a többiek kénytelenek jobb feltételeket nyújtani. Nálunk viszont a piac kétharmadát a fapadosok uralják, ami nem túl egészséges piaci verseny szempontjából.

De a tapasztalat az, hogy amúgy jól működnek ezek a társaságok, az esetek jelentős részében pontosan indulnak, érkeznek.

Ez így van, ráadásul üzleti utazás szempontjából is megkerülhetetlenek, hiszen a reggeli indulás, esti érkezés ideális, nem vágja ketté a napot. Korábban gyakori probléma volt, hogy a diszkont légitársaságok járatai napközben üzemeltek, ami miatt sokan inkább az online meetinget választottak vagy előző nap elutaztak a megbeszélésekre.

Persze ha késik egy fapados járat, azt a sajtó rögtön felkapja, de az esetek 99,9 százalékában nincs velük probléma. Nekik is az az érdekük, hogy a gép a levegőben legyen – hiszen csak akkor termelnek profitot. Ezért pörgetik a menetrendet és a flotta kihasználtságát.

Csütörtök reggeli hír, hogy a Wizz Air felfüggesztette a járatait a közel-keleti konfliktus miatt Dubaj és Abu-Dzabi irányába. Ez benneteket hogy érint?

Nagyon sok járattörlési kérésünk van, a légitársaság értesít minket ezekről, de mi is kontaktálunk az ügyfelekkel. Ilyenkor természetesen megugrik a visszatérítések száma, persze mi próbálunk alternatívát találni, de sok esetben nem nagyon van mire átfoglalni. Aki rajtunk keresztül foglalt, azzal azonnal felvesszük e-mailen keresztül a kapcsolatot, amire az érintettnek reagálnia kell.  Aki pedig a légitársaságon keresztül vette a jegyet, annak a visszatérítést nem automatikusan a kártyára utalja, hanem saját fiókjába teszi vissza az összeget, és onnan kell külön kérni a tényleges visszautalást.

Egy utazó számára miért éri meg inkább rajtatok keresztül jegyet venni, mintsem a légitársaságtól közvetlenül?

Az ügyfélszolgálatot emelném ki elsősorban, ami számos pozitív visszajelzést kap, munkaidőben 9 és 17 óra között elérhetőek a kollégiánk. Ezen felül sokan vannak, akiknek a légitársaság oldalán az a 8-12 lépés egyszerűen túl bonyolult, félnek, hogy elvesznek a sok extra ajánlat között. Ők tudják, hogy mi szolgáltatási díj ellenében dolgozunk, de cserébe jóval egyszerűbb a vásárlás folyamata. Szerintem hosszú távon az ügyfélszolgálat az igazi hozzáadott érték, aminek azért óriási a humán költsége.

Milyen nyári forgalomra számítotok 2025-ben?

A háborús helyzetek hatással vannak ránk, de emellett is megnövekedett a forgalmunk. A repülőtér forgalmában nagyjából15%-os emelkedést tapasztalnak, a mi utasaink körében ez inkább 20-25% a tavalyi évhez képest.

Meddig tartható fenn ez a növekedés? A turizmusban mindig kérdés, hogy nem lenne-e jobb inkább minőségre törekedni, mint mennyiségre: Bécs például helyi szinten ebbe az irányba mozdult.

Szerintem Magyarországon ez még nem jelent problémát. Ha megnézzük a régiós összehasonlítást, például a cseheket, ők kétszer annyit utaznak, mint mi, mégsem merül fel ez kérdésként náluk. Európai szinten viszont valóban aktuális a túlzott utazás kérdése, és emiatt is egyre többen keresnek olyan desztinációkat, ahol nincs túlturizmus.

De előbb-utóbb azokon a helyeken is túl sok turista lesz.

Ez így van. Jó példa erre Grönland, ahol most nyitottak meg egy új repülőteret a nyugati parton, amely már széles törzsű gépeket is fogadni tud. Korábban csak egy amerikai bázison lehetett ilyen gépekkel leszállni, most viszont már közvetlen járatok jöhetnek akár Amerikából, akár Európából. Grönland egyelőre azért vonzó, mert kevés turista jár oda, így még megmaradt az érintetlensége – de ez idővel biztosan változni fog.

Madas László légiközlekedés biztonsági szakértő a Pénzcentrumnak adott interjúban arról beszélt, miszerint nem biztos, hogy ténylegesen szükség van itt, Európában a légitársasági tevékenységre a jelenlegi volumenben, hiszen sok esetben csak hobbiból utazunk, nem valódi szükségletből. Neked erről mi a véleményed?

Ez egy jó kérdés, én azt gondolom, sokszor az olcsó jegyek miatt utazunk mi itt Európában ennyit. Amikor valaki lát egy jó árú repjegyet, akkor nem kezd el azon gondolkodni, hogy autóval vagy vonattal is mehetne, pedig időben sokszor ugyanott van. Prága például kocsival pont annyi idő, mint repülővel, ha beleszámítjuk a kijutást és a várakozást is. Arról nem is beszélve, hogy gyakran még olcsóbb is a földön utazva. Ennek ellenére a prágai járatok is tele vannak Budapestről utazókkal.

Ezeket a járatokat inkább magyarok töltik meg, vagy a régióba érkező turisták?

Vegyes a kép. A Bécs–Prága–Budapest háromszöget sok turista szereti, főként ázsiaiak és amerikaiak. Jelenleg az ázsiai turisták azok, akik közvetlen járattal érkeznek a régióba. Ausztriában például már korlátozták is, hogy hány kínai légitársaság és hány kínai város érhető el közvetlenül. Magyarországon ilyen korlátozás nincs – mi örülünk, ha jönnek, mert költenek.

Ennyire fontos Magyarországnak a kínai turista?

Igen, főleg mert akik eljönnek, azok jellemzően tehetősek és jelentős összegeket költenek. Egy Európában vásárolt luxuscikk státuszszimbólum számukra otthon, ráadásul az áfáját is visszaigényelhetik.

Ezek szerint sokan konkrétan vásárolni jönnek?

Igen, annak ellenére, hogy Budapest hátrányban van, mert kevés igazán nagy luxusmárka van jelen – talán az Andrássy út és a Fashion Street az kivétel, de azok sem érik el mondjuk Bécs szintjét.

A budapesti ötcsillagos szállodák sokszor panaszkodnak arra, hogy nincs olyan termék vagy élmény a városban, ami helyben tartaná a vendégeket. Gyakran előfordul, hogy például amerikai turisták lefoglalnak öt éjszakát, de két-három nap után úgy érzik, hogy mindent láttak, és inkább korábban tovább utaznak másik városba vagy országba.

És a vidéki Magyarország nem vonzó számukra, teszem azt Hévíz?

Ott viszont nincsen olyan szálloda, ami ki tudná szolgálni ezeket az igényeket. Szóval érdekes ez a trend, és ahogy próbáljuk pozícionálni magunkat a régión belül. Eléggé limitált az, amit a luxusutazóknak nyújtani tud akár Budapest, akár a vidék.

Nincs vidéken olyan turisztikai attrakció, ami érdekelné a Magyarországra érkező prémium utazókat?

Szerintem a bort, mint terméket lenne érdemes meglovagolni. Tudom, hogy vannak nívós lehetőségek például a Balaton partján, vagy Tokajban de az nem feltétlenül a luxus kategória még.

És Bécsben el tudnak tölteni öt napot? Vagy a vidéki Ausztria fel tud nekik kínálni lehetőségeket, amik itthon nincsenek meg?

A vidéki Ausztriában nem vagyok biztos, de szerintem Bécsben több időt el tudnak tölteni, akár látnivalók tekintetében, akár, ha a vásárlási lehetőségeket nézzük.

Említetted, hogy évről-évre egyre nagyobb a forgalom a Liszt Ferenc Nemzetközi Reptéren. Ez azt jelenti, hogy idén nyáron még több késésre, járattörlésre kell számítani?

Késésekre mindenképpen számítani kell. A légtér zsúfolt, mivel az ukrán és orosz területek felett nem repülhetnek a légitársaságok, így mindenki kerülő útvonalakat használ, gyakran Magyarország légterén haladnak át, ami miatt torlódások alakulnak ki. Ha egy reggeli járat csúszik, az dominóhatás miatt estére már akár másfél órás késést is okozhat. És persze sztrájkokra is számítani lehet. Most például Helsinkiben volt egy, ami miatt töröltek járatokat. A nyári időszak különösen érzékeny, mert ilyenkor tudják a tiltakozók a legnagyobb hatást elérni.

Hogyan lehet ezekre felkészülni: mit tanácsolsz az utazóknak?

Legfontosabb a tájékozottság. Kövessék a légitársaság és a reptér hivatalos csatornáit. A foglalás során fontos pontos adatokat megadni – például e-mail címet, telefonszámot –, mert így tudják közvetlenül értesíteni az utasokat, ha változás történik. Mi is ezeket az adatokat továbbítjuk a légitársaságnak, és ők SMS-ben küldenek információt. Az is fontos, hogy a telefon feltöltött állapotban legyen, hiszen minden applikáción és chaten keresztül történik ma már.

Ha valaki rajtatok keresztül vásárol jegyet, akkor ti is azonnal értesítitek az utast?

Igen, automatikusan. Bár alkalmazásunk nincs, de e-mailben vagy sürgős esetben telefonon értesítjük az utasokat. És persze az is fontos, hogy induljunk el időben a járathoz, főleg a nyári időszakban.

Tapasztalataitok szerint tisztában vannak a magyar utasok a jogaikkal járattörlés vagy késés esetén?

Egyre edukáltabbak a magyarok, de még mindig sokan nem tudják, hogy az EU-s szabályozás szerint, ha a járat több mint 3 órát késik, az utas jogosult lehet kártérítésre, ennek mértéke attól függ, milyen távolságra utazik. Ha a légitársaság alternatív járatot ajánl, és azzal 3 órán belül megérkezik az utas, akkor nem jár kártérítés. Viszont, ha 3 órán túl, akkor igen. Az sem mindegy, hogy milyen okból kifolyólag törlik a járatot, mert üzemeltetésből fakadó probléma esetén igényelhető az összeg, azonban vis maior esetén – sztrájk, vagy időjárási viszonyok – nem jár kártérítés. Ezt vagy közvetlenül a légitársaságnál tudják az utasok igényelni, vagy olyan szolgáltatóknál, akik erre specializálódtak. Ők intézik a dokumentumokat, egyeztetnek a légitársasággal, természetesen bizonyos százalékért cserébe, 15, de akár 50 százalékot is elkérhetnek az ügyintézésért, ami nagyban felgyorsítja az amúgy több hónapos procedúrát.

Van bármiféle egységes, Európa szintű törekvés arra vonatkozóan, hogy leegyszerűsítsék a folyamatot, lerövidítsék a kártérítési időt? Ez a 6 hónap nem feltétlenül életszerű.

Teljesen igaz, ez nagyon nem életszerű. Az Európai Utazási Irodák Szövetsége nagyon aktív ebben, ők benyújtottak egy kérelmet az EU-nak, hogy tárgyalják újra az utasjogokat, egyszerűsítsék a folyamatot és bevezessenek csődvédelmi biztosítást is.

Igen, erről mi is írtunk: az utazók fizetnének ezért egy repülőjegy árába épített díjat?

Igen, vannak országok, ahol 1,5 eurót fizet minden repülőjegyvásárló, ez a pénz egy csődalapba kerül, amiből kártérítik az utasokat egy esetleges légitársasági csőd esetén.

Nem furcsa ez a modell? Én fizetek plusz pénzt azért, hogy visszakapjam a pénzem, ha a légitársaság, amivel utazok, csődbe megy?

Van benne ellentmondás, igen.  Szerintem mindenkinek az az érdeke, hogy a befizetett utazásokhoz mielőbb hozzájussanak az utazók és ne éveket kelljen rá várni, mint ahogy erre sajnos több példa is volt. Lengyelországban például más rendszer működik: ott egy értékesítői szövetségnek van alapja, amiből finanszírozzák ezt. De ha megveszed ezt a pluszt, biztonságban van a jegyed, és gyorsabban jutsz pénzhez, ha bármi történik.

A magyar fizetésekhez képest hogyan alakultak a repülőjegyárak az elmúlt években: megengedhetik maguknak a repülős utazást?

A magyaroknak nagyon más a hozzáállásuk, mint mondjuk a cseheknek, akik inkább utaznak, mintsem márkás ruhákra, vagy új kocsira költenének. A magyarok jelentős része még mindig a státuszszimbólumokat részesíti előnyben, az utazás pedig legtöbbször csak az utolsó a sorban, amiről a legkönnyebb lemondani. A csehek és tulajdonképpen a többi régiós ország lakói is sokkal többet utaznak külföldre, mint mi magyarok.

Most ráadásul a belföldi kampányok is elképesztően erősek Magyarországon: jól látszik, mindent megtesz a kormányzat, hogy a határokon belül tartsák az embereket.

Igen, ez részben azért is van, hogy a SZÉP kártyán parkoló összegek visszakerüljenek gazdaságba. Ugyanakkor egy wellness hétvége árából el lehetne menni Rómába vagy Barcelonába is, ha jól gazdálkodik az ember. Bár nem ugyanaz az élmény, mégis számottevő a különbség.

Melyek nálatok a legforgalmasabb hónapok az évben?

Ez általában vegyes, de idén az első negyedévben érezhetően megnőtt a nyári utazások foglalása, mert sokan a kifizetett államkötvényből költöttek utazásra. Azonban áprilistól, májustól ez a lendület csökkent.

Mekkora összegre költenek még szívesen az átlag magyarok egy retúr repülőjegyre?

Erre nincs egy konkrét összeg, mert nagyon sok tényező befolyásolja, például az úticél, a szállás és egyéb költségek. A jegyár önmagában kevésbé mérvadó, fontos a teljes költségkalkuláció. Érdekes adat, hogy nálunk általában 14-21 nap között mozog a döntési folyamat, ez jóval hosszabb, mint más vásárlások esetében. Ebből is jól látszik, az impulzusvásárlás ebben a szegmensben ritka, ez a döntés alaposabb megfontolást igényel, főleg a magasabb költségek miatt.

Hogyan hat a devizaárfolyam és az infláció az utazási kedvre?

Nagyon nagy hatással vannak, mert a repülőjegyek és szállodák ára is főként euróban van megadva. Ha az euró-forint árfolyam változik, az az árakat is befolyásolja. Az elmúlt években inkább az árak növekedtek, ami nehézséget okoz. Persze van egy szűk réteg, akiket ez nem érint, de a többség megérzi, hogy a mindennapi megélhetési költségek folyamatosan emelkednek.

Az euró bevezetése Magyarországon nagy segítség lenne számotokra?

Igen, óriási segítség lenne: az árak stabilizálódnának, ami az utazás szervező cégek számára kiszámíthatóságot adna, és kedvezőbbé tenné az utazást. Az átállás azonban, mind tudjuk, fájdalmas lenne mindenki számára, vállalatoknak és utazóknak egyaránt.

Láttok különbséget a fővárosi és vidéki utasok utazási szokásai között?

Igen, az utazóink több mint 50%-a Közép-Magyarországi régióból, tehát főként Budapestről, vagy annak vonzáskörzetéből érkezik. Nyugat-Magyarország a második legnagyobb csoport, 30%-kal, majd Kelet-Magyarország 20%-kal. A nyugatiak számára Bécs közelsége miatt sokkal több desztináció érhető el, például ázsiai vagy amerikai járatok, amik Budapestről nem. Emiatt onnan sokan inkább Bécs reptérre mennek. Nagyjából Győrnél kezdődik a választóvonal, onnan nyugatra az emberek inkább Bécset választják, ideértve Győr-Moson, Vas és Zala megyéket, sőt Veszprém környékét is.

Árban nagy a különbség Bécs és Budapest között?

Vannak olyan desztinációk, ahová olcsóbb Bécsből repülni, például a tengerentúlra jobb jegyeket lehet kifogni, a közvetlen járatok miatt. Európán belül viszont nem tapasztalunk nagy eltéréseket.

Az év elején az árak azonban budapesti indulás esetén kedvezőek voltak, részben az extra profitadó eltörlése miatt: Magyarországon átlagosan 8%-kal csökkent a repülőjegyek ára tavalyi szinthez képest. Ez a csökkenés tartósnak látszik, bár sok utazó, amikor lát most a nyáron népszerű úticélra egy 150 ezer forintos jegyet, nem feltétlenül érzi így. A légitársaságok viszont nem tudták teljes mértékben beépíteni ezt az adót az árakba, hiszen erős verseny van.

Többek között ennek a következménye az is, hogy a hagyományos társaságok is elkezdték fapadososítani a szolgáltatásaikat: alapárban minimális szolgáltatást adnak, például poggyászért vagy jegymódosításért külön kell fizetni. Így tudnak versenyben maradni.

Képek: Gosztola Judit