Halálos hőséghullámra figyelmeztetnek: így lesz földi pokol Magyarország is, óriási a vész

Dél-Ázsián jelenleg is brutális hőhullám söpör végig: áprilisban az indiai Jaipurban 44 °C-ot, míg a pakisztáni Shaheed Benazirabad városában már 50 °C-ot is mértek. A szakértők figyelmeztetnek: az efféle extrém időjárási jelenségek a régióban már nem kivételek, hanem az új norma felé mutatnak. Míg korábban májusban és júniusban kezdett forrósodni az idő, most egyre korábban törnek be a hőhullámok.

A NASA szerint „kétségbevonhatatlan bizonyíték” van arra, hogy a Föld eddig soha nem tapasztalt ütemben melegszik. Az Európai Űrügynökség Copernicus nevű Föld-megfigyelő programja pedig azt közölte: 2024. július 22-én mérték a Föld eddigi legmelegebb napi globális átlaghőmérsékletét (17,16 °C), mióta 1940-ben elkezdték a méréseket.

Látható az is, hogy a világ számos térségében dőlnek meg az abszolút hőmérsékleti rekordok, gyakran országos vagy akár kontinentális szinten is. Ezekből fogunk most megmutatni néhányat az utóbbi évekből.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ürge-Vorsatz Diána: ha beüt a klímaapokalipszis, a gazdagok sem menekülhetnek majd előle

Az elmúlt évtizedben a klímaváltozás kilépett a távoli jövőképek világából, és a mindennapi valóság részévé vált – ez már nem vita tárgya, hanem tény, amelyet a bőrünkön is érzünk.

Az elmúlt évek legdurvább hőhullámai

A legfrissebb rekordok közé tartozik a 2024 áprilisában Dél-Ázsiát sújtó hőhullám, amely több országos csúcsot is megdöntött. Kambodzsában 42,8 °C-ot, Mianmarban pedig 48,2 °C-ot mértek.

Korábban, 2022-ben Ausztrália és Uruguay is beállította saját országos rekordját: Onslow városában 50,7 °C-ot, míg Florida városában 44,0 °C-ot mértek. Ugyanebben az évben az Egyesült Királyságban is történelmi rekord született: először haladta meg az országban a hőmérséklet a 40 °C-ot.

A 2021-es nyár a Föld egyik legmelegebb nyara volt: Kanada, Spanyolország és Olaszország is új csúcsokat ért el. Az olaszországi Szicíliában, Szirakúzában mért 48,8 °C azóta is Európa legmagasabb hitelesített hőmérsékleti értéke, amelyet 2024-ben a Meteorológiai Világszervezet (WMO) is elismert.

A déli féltekén, az Antarktiszon is rekord született: az Esperanza bázison 2020-ban, az ausztrál nyár idején több mint 18 °C-ot mértek. Egy évvel korábban, 2019-ben Franciaországban is megdőlt az országos rekord: Vérargues (Hérault) településen 46 °C-ot mértek. Ugyanezen év hőhulláma alatt Belgiumban 41,8 °C-ot, Németországban pedig 42,6 °C-ot regisztráltak.

Magyarországon is nagy a baj

Magyarországon az eddig (1901 óta) mért legmelegebb nap 2007. július 20-án volt Kiskunhalason, amikor a hőmérők 41,9 °C fokot mutattak. Ennek ellenére a tavalyi, 2024-es év minden, azaz csak a legmelegebb nap rekordján kívül mindent megdöntött. Ha nem is sokkal, de a 2024 júliusi hőhullám intenzitása 28,8 °C fokos volt, ami 0,2-vel magasabb volt a 2007-esnél.

Arról nem is beszélve, hogy a tavalyi évi hőhullám 15 napig tartott, amire eddig 1981 óta csak egyszer, 1994-ben volt példa. Érdemes persze megjegyezni azt is, hogy a 2024-es egy napon mért csúcsdöntés azért nem múlott sokon, mindössze 0,3 °C fokon. Akárhogy is, a tendencia Magyarországon is brutálisan érezhető, és amire világszinten azt mondja a NASA, hogy kétségbevonhatatlan bizonyíték, az minden bizonnyal igaz. A Föld soha nem látott mértékben melegszik, és ennek a hatásait világszinten, Európa-szerte, így Magyarországon is érezni.

Mi lesz ezután?

Ha ez a tendencia folytatódik – márpedig az adatok alapján semmi sem utal arra, hogy ne így lenne –, a nyarak egyre hosszabbak, forróbbak és kiszámíthatatlanabbak lesznek. Ez nemcsak kellemetlenséget jelent, hanem súlyos, rendszerszintű kihívásokat: a mezőgazdaság vízellátása és terméshozama csökkenhet, az ivóvízbázisok fokozott terhelés alá kerülnek, a városok pedig hőcsapdákká válhatnak, ahol az éjszakai hőmérséklet sem hoz már enyhülést. Mindez jelentősen megemeli a lakosságot érintő egészségügyi kockázatokat is, különösen az idősek, kisgyermekek és krónikus betegségben élők körében.

A hazai példák azt mutatják, hogy már nem elég csak “számítani rá” – alkalmazkodni is kell. A hőhullámok ma már nem rendkívüli anomáliák, hanem inkább az új normalitás részei lesznek. Energiagazdálkodásban, várostervezésben, mezőgazdaságban, vízhasználatban és egészségügyi ellátórendszerekben is új gondolkodásra van szükség. A globális felmelegedés nem a jövő egyik lehetősége: éppen megtörténik, itt van, és évről évre egyre határozottabban kopogtat az ajtón, még akkor is, ha sokan továbbra sem akarják elhinni.