Nemrég szokatlanul magas kamatot fizető, új szolgáltatással hívta fel magára a figyelmet az egyik bank.
Németországban néhány hónapja "megharapta" egy férfi ujját egy ATM, amikor megpróbált a pénze után nyúlni. Az esetből per lett, de úgy tűnik, az áldozat volt a hibás. Vajon Magyarországon történt már hasonló eset, kell-e félnünk a bankjegykiadó automatáktól?
Érdekes esetről számolt be nemrég a német sajtó. Egy 62 éves férfi pénzt szeretett volna kivenni egy bankjegykiadó automatából Dortmund külvárosában, amikor a bankjegykiadó nyílás hirtelen becsukódott, és eltörte a férfi ujját. A lapok beszámolója szerint az automata meghibásodhatott, ugyanis a pénz csak félig lógott ki a nyíláson, ezért a szerencsétlenül járt ügyfél kénytelen volt mélyebbre nyúlni - ekkor történt a baleset.
A történet folytatása, hogy a sértett 5 ezer eurós (1,5 millió forint) kártérítést követelt bankjától, a düsseldorfi bíróság azonban elutasította a keresetet, mondván, a férfi túl mélyen nyúlt a nyílásba, a bank pedig nem vonható felelősségre egy olyan, előre nem látható veszély kapcsán, amit egy - egyébként szabályszerűen karbantartott - ATM okozhat. Az ítélet nem jogerős.
Felmerül a kérdés: veszélyes lehet egy ATM?
Kíváncsiak voltunk arra, vajon Magyarországon történt-e már hasonló baleset. Az egyik legnagyobb hazai ATM-üzemeltető cégnél, a TrezEx megkeresésünkre elmondta, hogy az általuk üzemeltetett ATM-ek esetében hasonló baleset még nem fordult elő, és a németországi esethez hasonlóról nem is hallottak eddig Magyarországon.
Mint megtudtuk, az ilyen sérülés bekövetkezésének esélye gyakorlatilag a nullával egyenlő. A berendezések alapvetően úgy vannak összeszerelve és rögzítve, hogy rendeltetésszerű használat során a személyi sérüléssel járó balesetek esélyét szinte a nullára csökkentsék.
A gépek pénzkiadó nyílásának reteszét - szakmai nevén a shuttert - például olyan műanyag fogaskerekek mozgatják, amelyek szándékosan úgy vannak összeszerelve - elsősorban biztonsági okok miatt -, hogy a legkisebb ellenállás hatására szétessenek, összetörjenek, ezzel voltaképpen leállítva a teljes berendezés működését. Ennek oka, hogy ha valaki csalás céljából fel akarja feszíteni a pénzkiadó nyílást, akkor leállítja a teljes berendezést, így megelőzhető a károkozás. Ez a leállás egyébként minden esetben bekövetkezik, hiszen a shutter több, kifejezetten ezt figyelő érzékelővel is fel van szerelve. Az tehát a szakemberek számára kizártnak tűnik, hogy egy ATM pénzkiadó nyílása valakinek a kezét a csontok töréséig préselje.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ettől függetlenül természetesen fizikailag lehetséges, hogy valaki benyúljon a pénzkiadó nyílásba, de mivel a készpénzt két pár szíj - az úgynevezett presenter - tolja ki a felhasználónak, így némi kellemetlen érzésen kívül fájdalmat vagy sérülést nem okoz a folyamat. Ráadásul ez is egy kifelé ható erő, amely ismét az ellen szól, hogy az ember kezét bekapja a gép.
Azt ugyanakkor nem javasolják, hogy megfelelő szakismeret és felhatalmazás nélkül bárki is megpróbáljon a gépek burkolata alá benyúlni, a burkolatot felfeszíteni, hiszen ez rongálásnak minősül, az így okozott kárt pedig a rongálónak kell megtérítenie.
A TrezEx szakértői szerint az ATM által okozott esetleges sérülések miatti felelősség általában az üzemeltetőt terheli, de ez hangsúlyozottan csak abban az esetben áll fenn, ha a berendezést nem a rendeltetésének megfelelően, nem a biztonsági szabályokat betartva használták.
Komolyan ez a legnépszerűbb emoji Magyarországon? Sokan nem is tudják, mit jelent valójában ez a jel
A mosolygó fej vajon kedves vagy negatív jelző? Mit jelenthet a vörös zászló, a bohóc vagy a barack?
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
- Így alakult a magyar gazdaság az első negyedévben
- A Bayern München–Real Madrid koronázza meg a keddet – sport a tévében
- Másképp járnak a MÁV-Volán-csoport járatai
- Joe Biden kéréssel fordul arab „barátaihoz”
- Heteken belül indulhatnak a brit „kitoloncolójáratok”
- Balczó Barnabás: a Magyar Posta fontos lépéseket tett a piaci működés felé