Veszély! Így húzzák le a magyar netezőket: tarol a legújabb trükk

2013-ban ismét igazolódott, hogy a számítógépes, internetes bűnözés továbbra is virágzik, és az online bűnözők fenyegetései továbbra is részesei a vállalatok és a fogyasztók mindennapi életének. Tavaly a nyolc legnagyobb adatszivárgási eset mindegyikében(világszerte) több mint tízmillió felhasználó adatai kerültek illetéktelen kezekbe, és a célzott támadások száma is növekedett. Pedig 2012-ben csak egy ilyen mértékű incidens történt, 2011-ben pedig mindössze öt hasonló méretű adatszivárgási eset volt.

Így rabolnak ki az ATM-nél, pillanatok alatt - Fotók! - KATTINTS!

2011-ben 232 millió felhasználói azonosítót szereztek meg, 2013-ban ez a szám már a duplájára emelkedett, így 552 millió hitelkártyaadat, születési dátum, személyazonosító, lakcím, egészségügyi adat, telefonszám, pénzügyi információ, emailcím, bejelentkezési név, jelszó és egyéb személyes adat került az internetes bűnözők markába.

A felmérések azt mutatják, hogy meglehetősen könnyelműen vesszük Magyarországon az online biztonság kérdését, a tudatosság rendkívül alacsony, a tájékoztatásban, nevelésben sok még a tennivaló - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak György László, az információs adatvédelemmel foglalkozó Symantec magyarországi képviseletének ügyvezetője.

Uniós felmérések szerint a magyar számítógép-használók mindössze 30 százaléka használ valamilyen vírusvédelmi programot (más EU-tagállamokban jóval magasabb ez az arány, Dániában például 73%), de tízből négyen azt is bevallották, hogy ők bizony semmilyen védelmet nem telepítettek. Szintén ijesztő, hogy a magyarok fele simán megnyit ismeretlen levélből származó mellékletet - márpedig ez a módszer közismerten a számítógépes kártevők egyik alapeszköze.

A hazai kisvállalkozások is nagyon keveset költenek a szoftveres biztonságra, ez pedig azok számára is veszélyes lehet, akik a vállalkozásokkal online kapcsolatban állnak, például webshopjaikban vásárolnak. Gondoljuk tehát át, mennyire lehet biztonságos egy ismeretlen, kis cég netes vásárlási felülete, pénzt csak megbízható (banki) felületekről utaljunk, fizessünk.

A szakértő szerint arra lehet számítani, hogy megnő a magyar felhasználók elleni támadások száma. Sokan fognak találkozni például az úgynevezett ransomware vagy ransoncrypt támadásokkal: ezek a zsarolóprogramok a gépünkbe jutva titkosítanak egyes fájlokat, adatokat (például családi fotókat, videókat, fontos iskolai, munkahelyi dokumentumokat), a titkosítás feloldásáért cserébe pedig pénzt kérnek.

Pedig meglepően egyszerűen lehet védekezni a támadások ellen:

• ne töltögessünk le óvatlanul (ingyenes szoftvert ismeretlen helyről, fájlokat torrent oldalakról, stb.);

• szánjunk pénzt minőségi vírusvédelemre (érdemes néhány ezer forintért komolyabb védelmi szoftvercsomagot beszerezni);

• fontos adatainkat, dokumentumainkat, képeinket ne csak a merevlemezen tároljuk, hanem egyszerűen írjuk ki DVD-re.

A mobiljaink is veszélyben vannak, egyre komolyabb támadásokkal találkozunk ezeken az eszközökön is - mondta el lapunknak György László. A szakértő külön felhívta a figyelmet arra, hogy a legfejlettebb mobilos vírusok már a netbankunktól érkező autentikációt (például a netbanki belépéshez szükséges, sms-ben kapott kódot) is figyelik, így pénzügyi adatainkhoz is hozzáférhetnek. Az is előfordulhat, hogy letöltünk egy érdekesnek tűnő alkalmazást, amely éjszaka emelt díjas sms-eket küld telefonunkról úgy, hogy azt észre sem vesszük.

Fontos tehát felhívni a figyelmet az okostelefonos védekezésre is:

• ne higgyünk a túl csábító hirdetéseknek (például azoknak, amelyek 10 perc ingyenes beszélgetést kínálnak egy applikáció letöltéséért cserébe);

• ne töltsünk le ellenőrizetlen applikációkat, olvassuk el a kommentelők véleményét, mielőtt letöltenénk, keressük a nagyobb, megbízhatóbb gyártók alkalmazásait;

• használjunk mobilos vírusirtó programokat (ezeket ugyanúgy le tudunk tölteni, mint bármely más applikációt - természetesen az ingyenes itt sem a legjobb megoldás).