Keleti Arthur: jobb emberekké, és nem jobb robotokká kell válnunk

A mesterséges intelligencia (AI) gyors terjedése nemcsak technológiai, hanem mélyen pszichológiai és társadalmi jelenség is. A Sicontact IT-biztonsági cég által szervezett kutatás és kerekasztal-beszélgetés során a szakértők arra keresték a választ, hogyan formálja az AI a munkavállalók életét, gondolkodását és érzelmi világát.

A beszélgetés egyik szakértőjével, Keleti Arthurral a Pénzcentrum is készített már korábban interjút – most pedig a részvételével rendezett sajtóeseményen mi is részt vettünk. A sajtóesemény első részéről pedig, amelyen a Sicontact saját kutatásáról számoltak be, ebben a cikkben írtunk. Most pedig lássuk, mit mondanak a szakértők korunk egyik legmeghatározóbb témáival kapcsolatban.

Egy Ipsos-kutatás szerint az emberek többsége még mindig meglehetősen pesszimista a mesterséges intelligenciával szemben, amelynek egyik oka, hogy nem kevés félelmet táplálnak iránta. Tari Annamária pszichoanalitikus szerint ezek a félelmek mélyen emberiek. Szerinte három alapvető szorongás jelenik meg: hogy elveszíthetjük a munkánkat, hogy nem leszünk elég jók a technológia használatához, és hogy nem értjük, mi zajlik körülöttünk. A pszichológus szerint az AI olyan, mint egy sötét szoba: amíg nem kapcsoljuk fel a villanyt, minden félelmetesebbnek tűnik. A tudás, a megértés és a tapasztalat az, ami csökkenti a szorongást.

Tari szerint különösen veszélyes, hogy az emberek hajlamosak túlzott bizalmat szavazni a technológiának, ha az elsőre meggyőző választ ad. A szakértők egyetértettek abban, hogy a bizalom gyakran nem a valós teljesítményből fakad, hanem az önértékelésből: minél bizonytalanabb valaki a saját tudásában, annál könnyebben idealizálja az AI-t. A pszichoanalitikus szerint ez a jelenség már most is jól látható a fiatalabb generációknál, akik sokszor kreatív eszközként használják az AI-t, de nem rendelkeznek stabil gondolkodási kerettel, amelyhez viszonyítani tudnák a kapott válaszokat. Ezért hangsúlyozta: a jövő kulcsa az analóg képességek megtartása – az olvasás, a kontextusértés, a kritikus gondolkodás –, mert ezek nélkül az ember könnyen elveszíti a kontrollt.

Az emberiség szintet lépett – de nem biztos, hogy értjük, mi történik

Az emberiséget érintő nagy kontextusról Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató beszélt, aki szerint az AI nem egyszerű technológiai újítás, hanem civilizációs fordulópont. A beszélgetésben így fogalmazott:

Az emberiség szintet lépett.

Szerinte az AI olyan kognitív konkurenciát jelent, amellyel az emberiségnek korábban soha nem kellett szembenéznie. A szakértők szerint ez az oka annak, hogy sokan ragaszkodnak a régi rutinokhoz, a „majd én jobban tudom” attitűdhöz, miközben a technológia már régen túllépett azon a ponton, ahol ezek a reflexek indokolhatóak lennének.

Keleti szerint az AI-val kapcsolatos egyik legnagyobb dilemmát az jelenti, hogy miközben a technológia egyre összetettebb feladatokat képes elvégezni, az ember kontrollérzete csökken. Mint mondta: "olyan tempóban csinál mindent egy ilyen összetett mesterséges intelligencia folyamat, hogy igazából a kontrollnak csak az árnyéka maradt meg."

A szakértők szerint ez a bizonytalanság az oka annak, hogy sokan egyszerre lelkesednek és rettegnek az AI-tól: hisznek benne, hogy megoldja a problémáikat, de félnek attól, hogy túl sokat tud, túl gyorsan fejlődik, és túl nagy teret kap.

Keleti Arthur ennek ellensúlyozására azt a tanácsot adta a felhasználóknak, hogy

Jobb emberré kell válnunk, és nem jobb robottá.

Szerinte azok lesznek sikeresek a jövőben, akik képesek megérteni az emberi problémákat, és olyan megoldásokat adni, amelyek szerethetőek, használhatóak és emberközeliek. A technológia ugyanis nem helyettesíti az emberi intuíciót, empátiát és kreativitást, pusztán csak eszközt ad azoknak a kezébe, akik rendelkeznek velük.

A biztonság új dimenziói

A kiberbiztonsági kérdésekről Csizmazia-Darab István, a Sicontact IT-szakembere beszélt. Szerinte az AI nemcsak lehetőség, hanem új típusú kockázat is. Példaként említ egy olyan mexikói startupot, amelynek ellopták az API-kulcsát, majd az elkövetők több tízmillió forintnyi lekérdezést futtattak rajta – olyan támadást, amely néhány éve még elképzelhetetlen lett volna. A szakértők szerint az AI terjedésével olyan fenyegetések jelennek meg, amelyekre a hagyományos biztonsági rendszerek nincsenek felkészülve.

Csizmazia szerint a legnagyobb probléma az, hogy az emberek még mindig rossz jelekből következtetnek a veszélyre. Mint mondta: nem az számít, hogy egy e-mailben „rövid vagy hosszú ó-val írnak egy szót”, hanem az, hogy váratlan, gyanús vagy szokatlan helyzetet teremt-e.

A szakértők szerint a biztonságtudatosság ma már nem opcionális: minden munkavállalónak meg kell tanulnia felismerni a kockázatokat, mert az AI által generált tartalmak egyre nehezebben különböztethetők meg a valósaktól.

A kutatás szerint a válaszadók 90%-a egyetért abban, hogy az AI válaszait embernek kell ellenőriznie – mégis sokan automatikusan elfogadják a meggyőző tartalmakat

. Ez a kettősség – a felismerés és a bagatellizálás – a szakértők szerint különösen veszélyes.

A technológia gyorsabb, mint a tanulási folyamat

A technológiai háttérről Kerek István jövőkutató beszélt, aki szerint az AI fejlődési üteme olyan gyors, hogy az embereknek alig van idejük alkalmazkodni. Mint monta:

Naponta változik a helyzet.

Szerinte az AI már nemcsak válaszol, hanem cselekszik is – az úgynevezett agent-alapú rendszerek megjelenésével a felhasználó akár több napnyi munkát is „belesuttoghat a gép fülébe”, amely aztán magas automatizáltsággal előállítja a végeredményt.

A szakértők szerint ez alapjaiban változtatja meg a munka világát. A vállalkozók például sokkal jobban érzik az AI hatását, mert saját magukra számítanak, és pontosan látják, mennyi időt és energiát spórolhatnak meg vele. A nagyvállalatoknál viszont gyakran megjelenik a félelem: ha valaki túl jól automatizál, „kiírja magát a rendszerből”.

A szakértők szerint a jövő egyik legnagyobb kérdése az lesz, hogy milyen emberi képességekre lesz szükség egy olyan világban, ahol a gépek egyre több feladatot vesznek át. A kritikus gondolkodás, a kontextusértés, a kreativitás és az érzelmi stabilitás mind olyan készségek, amelyek nélkül az ember könnyen elveszítheti a helyét.

A jövő kulcsa: lassítani, tanítani, embernek maradni

A beszélgetés végére egyértelművé vált: az AI nem önmagában veszélyes, hanem attól függ, hogyan használjuk. A szakértők szerint a legfontosabb feladat most az oktatás, a tudatosítás és az emberi képességek fejlesztése

A szakértők szerint a fiataloknak stabil gondolkodási rendszert kell kialakítaniuk, mielőtt az AI-t használni kezdik. Keleti Arthur szerint pedig a jövőben azok lesznek sikeresek, akik képesek emberi problémákra emberi megoldásokat adni.