Rengeteg magyar választ magának ilyen telefoncsomagot: most kiderült, elég sok pénzt buknak rajta

2025-ben a lakossági felhasználók 70 százaléka havidíjas (postpaid) előfizetéssel vette igénybe a mobilszolgáltatásokat, míg a feltöltőkártyások (prepaid) aránya 30 százalék volt. Utóbbiak aránya évről évre csökken, de az ügyfelek napjainkban is több mint kétmillió ilyen SIM-kártyát használnak.

Az NMHH kutatásai egyértelműen rávilágítanak a feltöltőkártyás és a havidíjas ügyfelek közötti különbségekre: a 6-14 éves gyermekek kétharmada már mobilhasználó, és csaknem kétharmaduk feltöltőkártyás előfizetést vesz igénybe. A 15-18 évesek között már szinte mindenki mobilozik, és közülük minden második feltöltőkártyás. A 19-69 éves aktív korosztályban pedig 83 százalékban a havidíjas modell a meghatározó, a 70 év felettiek körében azonban ismét a feltöltőkártyás csomagok a népszerűbbek – az idősebbek mintegy kétharmada ezt választja.

A feltöltőkártyás felhasználók átlagosan havi 28 perc hanghívást indítanak, ami csupán tizede a havidíjasok átlagos hívásforgalmának. Az ilyen ügyfelek fele legfeljebb csak 10 percet beszél egy átlagos hónapban, és a mobilinternet-használat is eltérő az egyes előfizetési típusoknál. Míg a havidíjas előfizetések szinte mindegyikével a mobilinternetet is igénybe veszik, a feltöltőkártyás előfizetőknek csupán 60 százaléka csatlakozik a webre, és aki használja is, kisebb adatmennyiséget forgalmaz, mint egy havidíjas előfizető.

A mobilinternetre csatlakozó feltöltőkártyás előfizetések kétharmadával havonta legfeljebb 1 gigabájt adatforgalmat bonyolítanak. A válaszadó feltöltőkártyások elmondása szerint 10 százalékuk egyáltalán nem internetezik a mobilkészülékén, és egy jelentős részük – 30 százalékuk – mobilinternet helyett kizárólag WIFI-n keresztül csatlakozik a világhálóra.

EZ IS ÉRDEKELHET

A mesterséges intelligenciáról vallott a Yettel szakértője: így hálózza be a telekommunikációs piacot is az új slágertechnológia

A mesterséges intelligencia nemcsak a mindennapi élet, hanem az üzleti működés egyik legfontosabb tényezőjévé vált, kiváltképp a telekommunikációs szektorban.

A felhasználók mobilkészülékeinek jellemzői is eltérő képet mutatnak az előfizetési típusok szerint. A havidíjasok több mint fele a szolgáltatótól szerezte be a mobiltelefonját, és ezzel valamilyen árkedvezményt vagy részletfizetési lehetőséget kapott. A feltöltőkártyás felhasználóknál ez az arány csupán 29 százalék volt – ők a készüléket máshol, esetleg használtan vették. A feltöltőkártyások készülékei jellemzően régebbiek, és egytizedük még nem okostelefon, hanem hagyományos készülék. Ez a havidíjas előfizetőkre már egyáltalán nem jellemző.

A feltöltőkártyások kisebb hanghívás- és mobilinternet-forgalma általában alacsonyabb költéssel is jár: ezen előfizetők felének havi mobilkiadása nem éri el a 3000 forintot, míg a havidíjasoknak csak kevesebb mint egytizede költ ilyen alacsony összeget. A feltöltőkártyások negyede ezzel párhuzamosan havonta 7000 forintnál is többet ad ki. Ezen előfizetők hanghívás- és mobilinternet-forgalma sokkal inkább a havidíjasokéra hasonlít: a feltöltőkártyások fele kiegészítő adatkeretet, negyedük pedig hanghíváskeretet is vásárolt a felmérést megelőző hónapban.

Felmerülhet a kérdés, hogy ilyen költések mellett miért nem váltanak ezek az ügyfelek havidíjas csomagra. Hiszen míg a számlás előfizetők csak utólag és havonta fizetnek, a magasabb összeget költő feltöltőkártyások előre, és jellemzően gyakrabban: 72 százalékuk egy hónapban többször is feltölti a kártyáját, 29 százalékuk pedig heti rendszerességgel teszi ezt.

Ennek egyik magyarázata a feltöltési bónusz lehet, amely ajándék mobilinternettel vagy hanghíváskerettel ösztönzi az ügyfeleket. A másik lehetséges ok az ilyen előfizetők anyagi helyzete, hiszen jellemzően alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, így a gyakoribb, de kisebb kiadás számukra kezelhetőbb lehet, mint egy nagyobb összegű havidíj.

Előnyt jelenthet még a feltöltőkártyás előfizetőknél, hogy a szolgáltató nem vizsgálja az ügyfél fizetőképességét. A magasabb összeget költő feltöltőkártyás ügyfelek kényszerhelyzetére utal az a tény, hogy négytizedük nem tudott magyarázatot adni arra, miért is nem vált havidíjas előfizetésre. A kevesebbet költők körében ez az arány elenyésző, ők arra hivatkoznak, hogy csak keveset használják a szolgáltatást, és megéri nekik, hogy feltöltőkártyás tarifát választottak – amely számukra gazdaságosabb megoldást jelent.