Így tehet téged is megszállottá a mobilod: könyörtelen számban sújtja a kór a magyarokat

Bár a modern eszközök tudatos használatával nagyban segíthető a kommunikáció, a baráti és családi kapcsolatok erősítése, ilyen gyors technológiai fejlődés, mint most, még soha nem volt. Ráadásul sokaknak például kereskedelmi célból érdeke is az, hogy az emberek a technológia függői legyenek.

A technológiai függőség olyan viselkedési függőség, amelyben a függő az Internet vagy más technológiai eszközök használatától függ. A fejlett világ nagy részéhez hasonlóan pedig a probléma hazánkban is rengeteg embert érint.

Egy a Huawei megbízásából az Ipsos által 12 európai országban, köztük Magyarországon készített kutatásból kiderült ugyanis, hogy a magyarok több mint fele a vécére is gyakran az okos kütyüjével megy, 45 százalékuk ébredés után elsőként a telefonja után nyúl, közel kétharmaduk pedig lefekvés előtt is a mobilját nyomkodja.

A felmérésből kiderült, hogy a magyarok nagy része már egyáltalán nem hanghívásra használja elsődlegesen a készülékeit. Fotózásra  például a válaszadók 83 százaléka használta a telefonját a megkérdezést megelőző héten, szöveges üzenetek küldésére 77, közösségi oldalakhoz való csatlakozásra 76, hanghívásra ezzel szemben csupán 62 százalékuk. Ez utóbbi egyébként lényegesen kevesebb az európai 73 százalékos átlagnál.

A kutatásban résztvevő magyarok 29 százaléka vallotta magát konkrétan függőnek.

Ennek ellenére az is kiderült, hogy a többségünk egy órát sem bír ki a mobilja ellenőrzése nélkül, a válaszadók 38 százaléka pedig egy óra leforgása alatt többször is, akár 10 percenként, vagy még gyakrabban ránéz a telefonjára. A magyar okostelefon egyébként felhasználók európai társaikhoz képest többet is tartják maguknál a készülékeiket: 10-ből 3 megkérdezett több mint 20 órán keresztül képtelen megválni az okos készülékétől, ráadásul 81 százalékuk alvás közben is kartávolságban tartja azt.

Amire rá vagyunk függve, azzal pedig egyre nehezebben tudunk leállni. A kényszert ilyenkor csak úgy tudjuk leküzdeni, ha újra, meg újra addikciónk tárgyához nyúlunk. Idővel elvonja a figyelmünket a fontosabb dolgokról és gondolataink csak a köré épülnek. A vágyott tárggyal, vagy cselekvéssel töltjük ki szabadidőnket, átformálja gondolkodásunkat.

A kütyünk így az első dologgá válik, amihez nyúlunk ébredés után és mielőtt éjjel álomra hajtjuk a fejünket. Idővel már mikor barátainkkal, vagy családunkkal szórakozunk, akkor is csak azt várjuk, hogy ürügyet találjunk kirohanni a mosdóra, ránézni kicsit az idővonalunkra, az Instánkra, vagy az üzeneteinkre. Stever Robbins, informatikus és közgazdász MBA tanácsai azonban mindannyiunknak segíthetnek az állapotból való kilábalásban.

A technológia természeténél fogva addiktív

Annak idején a technológiai vívmányok életünk jobbításának céljával jöttek létre. A technológia fejlődése lehetővé tette a gyorsabb problémamegoldást, munkafolyamataink és magánéletünk gördülékenyebb szervezését. De az új technológiák fogyasztói piaccal való összefonódása komoly változásokat hozott.

A Szilícium-völgyben felismerték, hogy a gyors pénzhez jutás legjobb módja, ha függöséget alakítanak ki az emberekben a tech cuccokal felé, úgy, hogy olyan szolgáltatásokat társítanak hozzájuk, amik képesek megemelni a dopamin szintjüket.

Ha pedig a fogyasztókat az okoskészülékek boldoggá teszik, több ilyen cuccot akarnak majd, és ha az azokra elérhető applikációk felelnek ezért a hatásért, azokból is többet vásárolnak. Az online térben pedig bombázni lehet őket a célzott hirdetésekkel és a social media felületeken gyűjtött adatokkal személyre szabott termékeket lehet kínálni nekik.

A képünkbe tudják tolni azokat a képeket, amiket az algoritmus szerint szívesen nézegetünk és azokat a híreket, amik alátámasztják a véleményünket. És mit kapnak ezért cserébe? Gyakorlatilag egy teljes pszichés profilt, amit ismerve a jövőben politikai álláspontunkat, érzéseinket és cselekedeteinket is hatékonyabban tudják befolyásolni. 

A leginkább direkt hatás viszont az, hogy be tudnak zárni egy saját kis ránk szabott buborékba, ami sokkal vonzóbb lehet, mint hibákkal teli, megélt valóságunk. És hogy hogyan küzdhetjük le az ettől való függést? Van rá pár módszer.

Tedd helyre a szavak jelentését

Az első feladat helyére tenni a szavak valódi jelentését. Az, hogy valami "tetszik" a múltban valódi érzelmeket sugallt egy emberrel, hellyel, vagy dologgal kapcsolatban. A social media és az internet világában ellenben annyit tesz, hogy valamit, ami épp szembejött kicsit érdekesnek, vagy pozitívnak találsz. Érzelmeket nem táplálsz iránta, ellenben a marketingeseknek és a politikának kiváló felületet képezel, hogy manipulálni tudjanak az érdeklődésed alapján.

A "barátok" azok az emberek voltak, akikre számíthattál a bajban. Akik jóban és rosszban tartották neked a hátukat. Akikkel a szabadidődet töltötted. Az online térben a "barátok" egy adatbázist jelentenek, ami kitűnő képet ad a gyenge kötéssel bíró kapcsolataid rendszeréről. Ezért támogat a Facebook és a LinkedIn, hogy minél több "barátot" gyűjts. Hiszen az ismerőseid hálózata is tele van értékes információkkal, rólad és gondolkodási mintáidról.

A "megosztás" azt jelentette, hogy megkínáltál valakit valamivel, lehetőséget adtál, hogy ő is elolvashasson egy könyvet, vagy megkóstolhasson egy finom kaját. Persze régen egy nyaralási fotó előhívásáért is fizetni kellett, ma pedig ezek képezik a magamutogatás legkézenfekvőbb formáját.

Most az Instagramnak hála a "megosztás" ezeknek a fotóknak és saját vélt, vagy valós boldogságunknak a világgá kürtölését jelenti. Ez nem "megosztás", hanem exhibicionizmus. "Nézd milyen boldog vagyok, nézd milyen drága nyaralást engedhetek meg magamnak", ennyi az üzenet, semmi más.

Mostanra a dolgok régi és megújult jelentése a gondolkodásunkban teljesen összemosódott. Azzal, hogy a korábban barátság és érzelmeink kifejezésére használt szavainkat kisajátították, agyunk természetes válasza is hasonló lesz rá, mint a valódi dolgokra. Dopamint termel, nagy mennyiségben. Ez pedig egyenes út ahhoz, hogy a boldogságunk továbbra is a virtuális térben keressük.

Szóval igyekezzünk a dekonstruált fogalmaknak visszaadni a jelentésüket, és szóról szóra megváltoztatni a gondolkodásunkat. Ha egy "tetszik" gombot látunk a közösségi média felületein, vegyük úgy, hogy annyi van oda írva "klikkelj", ha a "barátaink" listáját látjuk, tekintsük a "monetizálható kapcsolati hálónk" listájának, a "megosztás" gombot pedig vegyük "magamutogatás" gombnak.

Állítsuk a képernyőt fekete-fehérre

Hogyan manipulál még az okoskészülékünk? Többek közt az abnormálisan élénk színeivel. Ha nem is tűnik fel, agyunkat vonzzák a minél erősebb ingerek, így szemünk szinte keresi a legintenzívebb színű tárgyat. Ez pedig egy modern környezetben szinte biztosan a mobilunk, a laptopunk, vagy valami más kütyü lesz.

Kevesek tudják, de a Windows-os gépeken és az Android és iOS készülékeken is elérhető a fekete-fehér mód. Azon az eszközön, amin a munkákat végezzük zavaró lehet, de ha cél, hogy például a mobilunkat elsősorban telefonálásra használjuk, érdemes megfontolni, hogy átrakjuk szürke módba. Mutatjuk, milyen eszközön hol keresd ezt a beállítást:

• Windows PC-n: Nyomjuk le a Ctrl+win+C, vagy a bal Alt + bal Shift + Print Screen kombinációt
• iOS eszközöknél: Beállítások > Általános > Kisegítő lehetőségek > Kijelző beállítások > Színszűrők
• Androidos készülékeken: Beállítások > Digitális jóllét és szülői felügyelet > Alvásidő mód  > Szürkeárnyalatos

Szabaduljunk meg a többi dopaminforrástól

Ha megemeljük a telefonunk, a legtöbb készülék alapértelmezett beállításai szerint felnyílik annak képernyője. Ez is képes lehet, ráh, hogy akár akaratlanul is bevonzza a figyelmünket, ezért érdemes ezt a funkciót is kikapcsolni. De a vibrálás funkciót is elfelejthetjük, hacsak nem akarunk tényleg minden üzenet után a telefonunkért nyúlni.

Gyakorlatilag az összes értesítést érdemes kikapcsolni. Az olyan időérzékeny alkalmazásokon kívül, mint az ébresztő, vagy ha otthonról dolgozunk, az online meetingekhez használt alkalmazás, egyikkel kapcsolatban sincs szükségünk az azonnali értesítőkre.

Végül, de nem utolsó sorban, tegyük a kezdőképernyőnket teljesen üressé. Az alkalmazások ikonjait tegyük mappákba, vagy húzzuk egy képernyővel arrébb. Ezzel elkerülhetjük, hogy valamelyik játék vagy alkalmazás akaratlanul is bevonzzon.