Így eszi meg a magyarok életét a borzasztó közhangulat: egyre többen betegedhetnek bele?

A Pénzcentrum tavaly év végén is elkészítette szokásos boldogságfelmérését, hogy feltérképezze, mennyire elégedettek életükkel a magyarok. Ahogy korábban, most is arra törekedtünk, közelebb kerüljünk ahhoz, hogy mit is jelent valójában a boldogság. Bár végső definíciót továbbra sem találtunk, számos új szemponttal gazdagodtunk, amelyek segíthetik a téma további megértését.

Sorozatunk első részében az általános elégedettségi szintet, az egészségi állapotunkhoz fűződő szubjektív viszonyt és az anyagi helyzetünket vizsgáltuk. A második részben a társas kapcsolataink minőségére, az önmegvalósítás lehetőségeire és a munkához kapcsolódó boldogságra fókuszáltunk. A mostani, harmadik részben pedig kitekintünk a tágabb környezetre: arra keressük a választ, hogyan hatnak a világ eseményei a mindennapi elégedettségünkre.

Mennyire frusztrál a hazai politika és közbeszéd?

A politika és a politikai közbeszéd – akár bevalljuk, akár nem – mindenki életére hatással van, és valamilyen módon elkerülhetetlenül befolyásolja a mindennapjainkat. A megkérdezettek idén átlagosan 7,2 pontot adtak egy 10-es skálán, ami enyhe romlást jelent a tavalyi 7,1-es és a tavalyelőtti 6,8-as átlaghoz képest.

A részletes adatokból jól látszik, hogy a frusztráció mértéke nem minden csoportban azonos. Az idősebb korosztályok, különösen a 65 év felettiek magasabb értékeket jelöltek meg, míg a 25 év alattiak körében jóval alacsonyabb volt az átlag. Hasonló mintázat figyelhető meg az iskolai végzettség szerint is. Minél magasabb a végzettség, annál nagyobb a politikai közbeszéddel szembeni feszültség. Az egyetemet végzettek és a doktori fokozattal rendelkezők körében a frusztrációs szint elérte a 7,5 és 7,6 pontot, míg az általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében mindössze 6 pont volt.

A foglalkozás szerinti bontás tovább árnyalja a képet. A közmunkások körében a legalacsonyabb a frusztrációs szint, mindössze 6 pont, míg a közalkalmazottak, a vállalkozók és a gyermekgondozási ellátásban részesülők körében 7,3 pontot mértünk. Ez arra utal, hogy azok, akik közvetlenebb kapcsolatban állnak az állami rendszerekkel vagy a társadalmi felelősségvállalás területein mozognak, érzékenyebben reagálnak a politikai közbeszéd alakulására.

A számok mögött tehát nem csupán vélemények állnak, hanem mélyebb társadalmi mintázatok, amelyek közvetlenül befolyásolják azt, hogyan érezzük magunkat a mindennapokban.

Az elmúlt egy évben véleményed szerint javult vagy romlott a hazai politikai közbeszéd stílusa?

2026 a választások éve Magyarországon, és a kampány már javában zajlik. A politikai közbeszéd hangneme egyre élesebb, sokak számára kifejezetten bántóvá vált. A közösségi média, a nyilvános viták és a politikai kommunikáció tereiben egyre nehezebb elkerülni a feszültséget, a személyeskedést és a megosztó retorikát. Nem meglepő tehát, hogy a Pénzcentrum idei boldogságfelmérésében külön kérdésként vizsgáltuk, hogyan érzékelik az emberek a politikai közbeszéd stílusának alakulását az elmúlt egy évben.

A felmérés eredményeit két grafikon szemlélteti. Az első egy kördiagram, amely az összes válaszadó véleményét mutatja. Eszerint a megkérdezettek elsöprő többsége, 85,74 százalék úgy érzi, hogy a politikai közbeszéd stílusa romlott. Mindössze 12,07 százalék szerint nem változott, és csupán 2,19 százalék gondolja úgy, hogy javult.

A második ábra egy oszlopdiagram, amely korcsoportonként bontva mutatja a válaszokat. Az adatokból jól látszik, hogy minden korosztályban a „romlott” válasz dominál, de kisebb eltérések azért megfigyelhetők. A legfiatalabbak, vagyis a 25 év alattiak körében valamivel magasabb arányban jelenik meg az „ugyanolyan maradt” válasz, míg a 65 év felettiek körében szinte teljes az egyetértés abban, hogy a közbeszéd minősége romlott. A „javult” válasz minden korcsoportban marginális, alig érzékelhető.

A grafikonok tehát nemcsak a politikai közbeszéd aktuális megítélését tükrözik, hanem azt is, hogy a társadalom különböző rétegei mennyire érzékenyen reagálnak a kampányidőszakban tapasztalható kommunikációs stílusra.

Az elmúlt hónapok gazdasági teljesítménye milyen hatással van az általános hangulatodra? 

A gazdaság alakulása nemcsak a pénztárcánkra van hatással, hanem a közérzetünkre is. A választási év kampányzaja mellett sokan érzik úgy, hogy az elmúlt hónapok gazdasági teljesítménye közvetlenül befolyásolja a mindennapi hangulatukat. A Pénzcentrum boldogságfelmérésében ezért külön rákérdeztünk arra, milyen érzelmi hatást gyakorol a gazdasági helyzet az emberekre.

A válaszadók egy tízes skálán értékelték, mennyire frusztrálja őket a gazdaság állapota. Az 1-es azt jelentette, hogy egyáltalán nem hat rájuk, míg a 10-es azt, hogy rendkívüli módon nyomasztja őket. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a többség erősen érintett: a legtöbben a magasabb értékeket jelölték meg, különösen a 10-es válasz volt kiugróan gyakori. Ez arra utal, hogy a gazdasági bizonytalanság sokakban komoly feszültséget kelt.

A korcsoportok szerinti bontásból kiderül, hogy az idősebbek érzik leginkább terhesnek a gazdasági helyzetet. A 65 év felettiek körében az átlagos frusztrációs szint 6,4 pont volt, míg a 25 év alattiaknál csak 5,2. Ez azt jelzi, hogy a gazdasági teljesítmény hatása nem egyforma minden korosztályban — az élethelyzet, a jövővel kapcsolatos kilátások és a társadalmi szerepek mind befolyásolják, ki hogyan éli meg a jelenlegi gazdasági környezetet.

A foglalkozás szerinti bontás szintén árnyalja a képet. A közmunkások körében volt a legalacsonyabb az átlagos frusztrációs szint, míg a gyermekgondozási ellátásban részesülők és a munkanélküliek körében a legmagasabb. Ez arra utal, hogy a gazdasági nyomás különösen azokat érinti érzékenyen, akik kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, vagy éppen átmeneti időszakot élnek meg a munkaerőpiacon.