Neked is van ilyen kollégád? Mérgező lehet a társaságuk, így kezeld az ilyen embereket

A grandiózus vagy nyílt nárcisztikusok különösen hírhedtek felfokozott önértékelésükről és folyamatos figyelemigényükről. Az új kutatás szerint ezek a személyek nemcsak szubjektíven érzékelik gyakrabban a kirekesztést, de objektíven is többször kerülnek ilyen helyzetbe, mint mások.

A Journal of Personality and Social Psychology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a nárcisztikus személyek gyakran mutatnak olyan zavaró viselkedésformákat - például agressziót vagy arroganciát -, amelyek miatt idővel mások eltávolodnak tőlük. Emellett rendkívül érzékenyek a társadalmi státuszra és a kétértelmű jelzésekre, így akkor is kirekesztettséget érzékelhetnek, amikor valójában nincs erről szó.

Dr. Ramani Durvasula klinikai pszichológus szerint a nárcisztikus emberek rendkívül érzékenyek, és már a legkisebb jelre is úgy reagálnak, mintha kirekesztenék őket. Ez lehet akár egy pillantás vagy egy közösségi médiás poszt negligálása is. Amikor túlreagálják ezeket a vélt sérelmeket, a környezetük elkezdheti kerülni őket.

A kutatás azonosított egy destruktív ciklust is: amikor a nárcisztikus személyek kirekesztettnek érzik magukat, áldozatszerepbe helyezkednek, ami felerősíti antagonisztikus viselkedésüket, ezzel pedig még távolabb taszítják magukat másoktól. Christiane Büttner, a tanulmány vezető szerzője szerint ez azt sugallja, hogy a kirekesztés nem csak pillanatnyi hatással van a nárcisztikusokra, hanem személyiségfejlődésüket is olyan irányba terelheti, ami további kirekesztéshez vezet.

A kutatás azt is megállapította, hogy azok, akik nárcisztikus rivalizálást mutatnak és másokat versenytársnak tekintenek, nagyobb valószínűséggel kerülnek kirekesztett helyzetbe, mint azok, akik inkább a figyelmet és státuszt társadalmilag elfogadottabb módon keresik. Ez a mintázat különösen jellemző a munkahelyi környezetben.

A szakértők szerint a nárcisztikus viselkedést már korai életkorban kezelni kell. Ha a gyermekek nem kapnak terápiás segítséget a nárcisztikus vonások kezelésében, felnőttkorban már sokkal nehezebb változtatni ezeken a mintákon. A terápia során figyelembe kell venni a fejlődési traumákat, a gyermekkori környezetet és a kötődési problémákat is.

Akár munkahelyi, akár személyes kapcsolatról van szó, a nárcisztikus személyekkel való együttműködés jelentős kihívást jelent a környezet számára. A szakértők azt javasolják, hogy az érintettek alkalmazzanak empatikus távolságtartást, maradjanak udvariasak, de ne áldozzák fel mentális jóllétüket a nárcisztikus személy igényeinek kielégítése érdekében.