Döbbenetes különbségek: itt kell a legtöbbet dolgozni egy otthonért Magyarországon

Az átlagjövedelem gyakran kritizált mutató, mivel elfedi a jövedelmi különbségeket. Korábbi cikkeinkben részletesen foglalkoztunk az átlagjövedelem torzító hatásával és bemutattuk, miért lehet érdemes egy átfogóbb mutatót, a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét alkalmazni a lakáspiaci árszint megítéléséhez. Jelen elemzésünkben azonban a járási szintű adatok korlátozott elérhetősége miatt az átlagos lakásárakat az átlagjövedelmekkel vetettük össze.

Vizsgálatunk során arra kerestük a választ, hogy hol kell a legkevesebbet és hol a legtöbbet dolgozni egy átlagos lakás megvásárlásához. A Budapest-vidék összehasonlításban gyakran elhangzó érv, hogy a fővárosban bár drágák a lakások, de a jövedelmek is jelentősen magasabbak. Elemzésünk azonban rávilágít, hogy a lakásárakban sokkal nagyobbak a különbségek, mint a jövedelmek terén.

Míg lakásárakban a legolcsóbb és a legdrágább vizsgált térség között közel 6,5-szeres a különbség, addig a jövedelmek terén nagyjából 2-szeres

- mutatnak rá az adatok. A legmagasabb lakásárakkal Budapest V. kerületében találkozhatunk, ahol 2024 első 9 hónapjában 1,37 millió forintos átlagos négyzetméteráron cseréltek gazdát a lakások. Ezzel szemben a legolcsóbb Salgótarjánban alig több mint 212 ezer forint volt egy négyzetméter. A jövedelmek tekintetében a Budapest II. kerületében élők keresték a legtöbbet, 708 ezer forintot havonta, míg a vizsgált települések közül Salgótarjánban volt elérhető a legalacsonyabb átlagjövedelem, havi 359 ezer forint.

Az elemzés rámutat, hogy a fővárosi magasabb jövedelmek ellenére a budapesti lakások annyival drágábbak, hogy még így is sokkal tovább tart egy ottani jövedelemből egy ottani lakás árát előteremteni. A XI. kerületben élőknek például 8,8 évig kellene a teljes jövedelmüket megspórolni egy 50 négyzetméteres lakás megvásárlásához, míg ugyanez a XX. kerületben 6 évre csökken.

A megyeszékhelyek közül Debrecen bizonyult a legdrágábbnak, ahol egy 50 négyzetméteres lakáshoz 7,1 évnyi ottani átlagjövedelemre van szükség. Ezzel szemben Salgótarjánban már 2,5 évnyi átlagjövedelem is fedezi egy ottani lakás árát.

Az elemzés rávilágít a lakásárak és jövedelmek területi egyenlőtlenségeire, ami magyarázatot ad arra, miért választják sokan az ingázást. "Sokan a fenti különbségek miatt választják az ingázást, azaz jellemzően egy olcsóbb településen laknak, de egy magasabb jövedelmű térségben dolgoznak" - állapítja meg a tanulmány.

Ez a jelenség különösen szembetűnő a főváros és az agglomerációja között, ahol napi több százezer ember ingázik az otthona és a munkahelye között, de hasonló tendenciák figyelhetők meg a megyeszékhelyek és a környező kisebb települések, valamint az országhatárok két oldala között is.