Csodálatos égi jelenségek tanúi lehetünk februárban: fényesen felragyog az Esthajnalcsillag is

Különlegessé teszi ezt hónapot az is, hogy február 19-én láthatjuk a legfényesebbnek a Vénuszt, 24-én pedig felsorakozik egymás mellé a Naprendszer összes bolygója. Minden szabad szemes, binokuláros, avagy távcsöves észlelőt arra bizttnak, hogy nézzen ki néha az esetlegesen derült égboltra a hideg, télies idő ellenére is.

A hónap első napjától kezdve egészen a végéig megfigyelhetjük Naprendszerünk legnagyobb bolygóját, a Jupitert, mégpedig nem is akárhol, hanem a Bika „szarvcsúcsán”. Az oka, hogy a bolygó ilyen sok ideig megtartja ezt a pozíciót az égen, a retrográd mozgásból direkt irányú mozgásba történő visszafordulás. Maga az átfordulás február 4-én következik be - írják.

Február 5.

A Vénusz a legmagasabban látszik az esti égbolton napnyugtakor, mégpedig 36 fokos magasságban. Este 18:15-kor együtt áll a 10,0 magnitúdós látszó fényességű (7) Iris kisbolygóval, amely a Vénusztól jobbra lefelé 1,6 fokkal látszik majd. Együtt áll az Uránusz a félholddal este 21:00 körül: égi kísérőnk 46 fokos magasságban látszik majd, 3,9 fokkal az 5,7 magnitúdós Uránusz felett jobbra.

Február 6.

A Fiastyúk és a Hold 4,8 fokos közelségbe kerül egymáshoz éjjel 1:00-kor. A Hold ekkor 8 fokkal lesz a horizont felett. Égi trapézt figyelhetünk meg este 20:00-kor, amelyet a Bika csillagkép legfényesebb csillaga, az Aldebaran, valamint a Jupiter, a 66%-os fázisában pompázó Hold, illetve a szabad szemmel is látható Fiastyúk nyílthalmaz alkot. Az együttes körülbelül 60 fokos magasságban látszik majd, így akár ablakból is megfigyelhető.

Február 8.

Éjjel 0:30 körül a 77%-os fázisú Hold és az Elnath, a Bika csillagkép béta görög betűvel jelölt csillaga szorosan megközelíti egymást, mégpedig 27'-re. Fényesen pompázó kísérőégitestünk mellett szabad szemmel is könnyedén észrevehetjük az 1,7 magnitúdós Elnath csillagot a horizont felett 35 fokkal.

Február 9.

Együtt áll a 92%-os fázisú Hold a Marssal az esti égen, 20:18-kor. A két égitest mindössze 12'-re lesz egymástól, a horizont felett 63 fokkal.

Február 10.

Négyszög a hajnali égen: 4:00-kor 3-5 fokos oldalhosszúságú négyszöget alkot a Mars, a 94%-os fázisú Hold, valamint az Ikrek csillagkép két legfényesebb csillaga, a Castor és a Pollux. Mindez a horizont felett 20 fokos magasságban látszik majd.

Február 12.

1. A Neptunusz „kettőscsillagot” alkot a HD 224037 jelű csillaggal. A jelenség különlegességét az adja, hogy a két hasonló fényességű égitest igencsak közel, 71"-re lesz egymástól. Mivel a Neptunusz látszó fényessége 7,8 magnitúdó, a vele együtt álló csillagé pedig 7,7 magnitúdó, a látványt távcsővel vagy binokulárral lehet megfigyelni. Este 7 órakor kiválóan látszik majd a két égitest színe közötti különbség: míg a Neptunusz kékes színű, a  HD 224037 narancssárgás színben pompázik. A látványos jelenséget a bolygó lassú mozgása  miatt nemcsak február 12-én, hanem az elkövetkező éjszakákon is megfigyelhetjük.
2. A 9,2 magnitúdós látszó fényességű (29) Amphitrite kisbolygó oppozícióba ér, tehát pályája során egy egyenesen helyezkedik majd el a Földdel, illetve a Nappal.
3. Bekövetkezik a telihold.

Február 13.

Hajnali 3:30 előtt egy perccel együtt áll a Hold és a Regulus, az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga. A két égitest körülbelül 1 fokos távolságban látszik majd egymástól, a horizont felett 37 fokkal. Aki nem szeretne ilyen sokáig fennmaradni éjszaka, az előző nap estéjén is megfigyelheti az égi párost. Bár akkor jóval távolabb lesznek egymástól az együttállás tagjai, szabad szemmel is könnyedén megfigyelhetőek, és így igen látványosak lehetnek.

Feburár 19.

Ezen az estén látszik a legfényesebbnek a Vénusz: 18:30-kor -4,9 magnitúdósnak fog látszani a 42,2”-os látszó átmérőjű, 23,1%-os fázisú bolygó. Ezen a napon kedvező lehetőség kínálkozik az Esthajnalcsillag felhőzetének részletes megfigyelésére.

Február 21.

Közel kerül egymáshoz a 46%-os fázisú félhold és a Skorpió csillagkép Antares nevű csillaga a hajnali égen, 5:30-kor. A két égitest 2,1 fokos távolságban lesz egymástól, a horizont felett 15 fokkal. Ekkor a Holdat könnyedén észrevehetjük, és mellette pompázatos látványt nyújt a Skorpió csillagkép legyezőalakzata.

Február 24.

Naprendszerünk összes bolygója felsorakozik az esti égen 18:00-kor következő sorrendben: Merkúr–Szaturnusz–Neptunusz–Vénusz–Uránusz–Jupiter–Mars. Az első két bolygó a horizont felett mindössze 4-5 fokkal látszik majd, így megfigyelésük nem egyszerű, a Neptunuszhoz pedig még várni kell 15-20 percet, hogy kellően sötét legyen a távcsöves megfigyeléséhez. A Mars retrográdból direkt irányú mozgásba fordul.

Február 25.

Hajnali 5:55-kor, a polgári szürkület kezdetén megfigyelhetjük a 10%-os holdsarlót a horizont felett 2 fokkal.
A Merkúr és a Szaturnusz egymástól 1,5 fokos távolságba ér 18:00-kor, a horizont felett 5 fokkal. Ekkor megkezdődik a Merkúr legjobb esti láthatósága, az alig 1,5 fokos gyűrűhajlású Szaturnusztól azonban búcsút kell vennünk egy időre.

Február 28.

Szoros együttállásba kerül 18:40-kor a Vénusz sarlója és a HD 2454 jelű, 6,1 magnitúdós látszó fényességű csillag. A két égitest a közelség idején 8,6'-es távolságban lesz egymástól, a horizont felett 17 fokos magasságban.