Szakadék szélén táncol rengeteg magyar színház: erre készülhet a közönség a téli szezonban

Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója arról beszélt a lapnak, hogy a bezárás egyet jelentene a gazdasági öngyilkossággal. Mint mondja, olyan előadásokat játszanak, amik hasznot hoznak, ezért minden elmaradt előadás óriási kárt okozna. A színházigazgató beszélt arról is, más fűtőberendezést kell alkalmazniuk például a nagyszínpad esetében, ami bár jelentős költségbefektetés, de a téli hónapok gázhasználatánál még így is jobban megéri.

Orlai Tibor, az Orlai Produkciós Iroda vezetője arról beszélt, az energiaválság miatt drasztikusan csökken a vidéki tájelőadás száma. Azt is elmondta, összességében csökkentett üzemmódban próbálják majd a januárt és a februárt átvészelni. De csökkeni fog a bemutatók száma is, ahogy a belépőjegyek ára is 10-15 százalékkal drágult.

Ugrai István, az Átrium művészeti vezetője arról tájékoztatott, hogy náluk 023 decemberéig szólt eredetileg a gázszolgáltatóval kötött szerződése, de a szolgáltató ezt egyoldalúan módosította, és nagyjából négyszeres árat számítanak, az áram januári árát pedig még nem tudják. A vezető arról is beszélt, hogy korábban már majdnem bezártak, és hogy az utóbbi években gyakorlatilag már hozzászoktak a „tragikus körülményekhez”.

A Játékszín az írta, hogy a hét-nyolcszorására emelkedett rezsiköltségek kompenzációját nem jegyár emeléssel kívánják megvalósítani, de minimálisan emelték a jegyek árát.  A rezsiárak emelkedése annyiban hat ki a műsorszerkesztésre, hogy a repertoár bizonyos szempontok alapján szűkült - ugyanakkor az évadban lesznek új bemutatók, tehát arányában nem lesz kevesebb produkciójuk.