2017. december 16. szombat Etelka, Aletta

Szakadék szélén billeg a magyarok negyede: karnyújtásnyira a szegénysortól

Egy év alatt 4,2 százalékkal nőttek a nettó jövedelmek, a reálbérek azonban csak 3,8 százalékkal. A KSH legfrissebb jelentése szerint a teljes lakosság 25,6 százaléka, vagyis 2 millió 465 ezer embert érint a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata.

Ma mutatta be a Központi Statisztikai Hivatal A háztartások életszínvonala, 2016 című kiadványát, amelyből kiderül a magyar lakosság jövedelmi helyzete, hogy hány főt érint a szegénység kockázata, mennyit fogyasztottak a háztartások, és hányan érzik úgy, hogy jólétben élnek.

A jövedelmeket nézve némi változás látható a tavalyi évhez képest: az egy főre jutó éves nettó jövedelem 1 millió 199 ezer forint volt, ami 4,2 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest. A reáljövedelem 3,8 százalékkal nőtt, közben a fogyasztói árak csak 0,4 százalékkal. Egyre nagyobb az aránya a munkajövedelemnek: tavaly a bevételek 70,1 százalékát bérként kapta a lakosság, a társadalmi jövedelmeké pedig a tavalyi 29 százalékról 28,3 százalékra mérséklődött.

Még mindig nagyon sok embert érint a szegénység kockázata, bár csökken az arányuk: a teljes lakosság 25,6 százaléka, 2 millió 465 fő érintett, ami 76 ezer fővel kevesebb, mint tavaly.

A teljes lakosságnak a 13,4 százaléka, vagyis 1 millió 293 ezer ember élt tavaly a szegénységi küszöb alatti jövedelemből, tehát 77 680 forintból. Csökkent a munkaszegénység aránya is, a teljes népességnek a 4,9 százalékát érintette csak tavaly, ami 468 ezer főt jelent.

Többet vásároltunk

Az egy főre jutó éves átlagos fogyasztási kiadás  1 millió 22 ezer forint volt, ami 4,4 százalékkal több mint egy évvel korábban, de mivel az árak növekedtek 0,4 százalékkal, ezért valójában csak 4 százalékos a növekedés. A legnagyobb kiadást továbbra is az élelmiszerek jelentik (246 500 forint), lakásfenntartás és háztartási energia (215 700 forint), valamint a közlekedés (117 500 forint). Az ezekre fordított kiadások 56,7 százalékát tették ki a teljes fogyasztásnak.

Az élettel való elégedettséget, vagyis a szubjektív jólétet is vizsgálták, a válaszadóknak 0-10-es skálán kellett megadnia, mennyire elégedett az életével. Ez az érték nem változott a tavalyihoz képest, a magyarok átlagos elégedettsége 6,10 pont. Az eredmények alapján a 24 évnél fiatalabbak a legelégedettebbek, és a 75 évnél idősebbek a legkevésbé. Valamint az is jól látható, hogy minél magasabb az egyén iskolai végzettsége, annál nagyobb bizalommal fordul az emberek felé. A biztonságérzet azonban folyamatosan javul.

Hozzászólások száma: 17 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

Nem kell úgy megijedni, ha hazai repülőre ülsz

A lenti csárton az látszik, hogy Magyarország nagyjából az EU-s átlagot hozza, ha azt vizsgáljuk, hogy az összes, az országban üzemeltetett repülő közül, mekkora a 20 évnél idősebb gépek aránya?...
 

Karácsonyi lapra egy forintot se költs: ezek a tuti módszerek

Horrorárakon lehet kapni a kreatívabb, szebb karácsonyi lapokat a papír-írószer boltokban, úgyhogy itt az ideje otthon készíteni őket, fillérekből. Ehhez mutatok egy videót.  
NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk