Könnyen beüthet a krach a vidéki lakáspiacon: ez az, ami most boríthat mindent

Az Otthon Start Program kiemelt státuszú lakásprojektjei közül jelenleg 28 beruházás – mintegy 17 ezer tervezett lakás – kerülhet felülvizsgálat alá, míg öt, összesen 2600 lakást magába foglaló projekt már túljutott ezen a szakaszon. Ennek a mintegy 17 ezres volumennek a jelentőségét jól mutatja, hogy tavaly, azaz 2025-ben az egész országban mindössze 12 062 új lakást adtak át. Bár a szóban forgó projektek lakásai több év alatt kerülnének piacra, a döntés érdemben meghatározza a következő évek hazai újépítésű kínálatát.

Az elmúlt években drasztikusan esett vissza a lakásépítések száma. Míg 2020-ban még több mint 28 ezer, 2024-ben már csak mintegy 13 ezer ingatlan készült el. A tavalyi 12 ezer körüli érték a hazai lakásállomány mindössze 0,26 százalékos megújulását jelenti, miközben az egészséges cserélődéshez évi 46 ezer új lakásra lenne szükség.

Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője szerint az országosan alacsony építési volumenből nem következik automatikusan, hogy minden térség elbírja a hirtelen megnövekvő kínálatot, hiszen a lakáspiac erősen lokális.

Debrecenben és Szegeden például megjelentek 1200–1300 lakásos fejlesztési tervek is. Mivel jelenleg mindkét városban a teljes fejlesztés alatt álló újlakás-kínálat nagyjából ekkora méretű, egyetlen ilyen léptékű új beruházás önmagában is megkétszerezheti a helyi volument.

Egy budapesti és egy vidéki nagyvárosi piac teherbírása teljesen eltérő, így egy több mint ezer lakásos projekt esetében kiemelten fontos a megfelelő ütemezés, nehogy az egyszerre piacra zúduló kínálat felborítsa a helyi egyensúlyt.

Bár a megépült lakások száma tavaly mélyponton volt, az építési kedv már élénkülést mutat. 2025-ben ugyanis több mint 28 ezer lakásra adtak ki engedélyt vagy történt meg az egyszerű bejelentés, ami 37 százalékos ugrást jelent a 2024-es évhez képest. A piac tehát a korábbi visszaesés után egyértelmű fordulat előtt áll.

Éppen ezért a szakértők szerint a következő hónapokban nemcsak azt érdemes figyelni, hogy a felülvizsgált projektek közül hány kap zöld utat, hanem azt is, hol, milyen volumenben, milyen infrastrukturális háttérrel és ütemezéssel épülnek meg. A tartósan egészséges kínálatbővüléshez ugyanis elengedhetetlen, hogy a fejlesztések a valós helyi fizetőképes kereslethez igazodjanak.