Rémálommá vált a lakhatás rengeteg magyar számára: már egy kicsi albérlet is luxus 2026-ban

Bár javult a helyzet a korábbi évekhez képest. a medián lakbérek még mindig jelentős tételt jelentenek a nettó fizetésekhez mérve. Erre jutott az ingatlan.com friss elemzése, amely a kiadó társasházi lakások medián bérleti díját vetette össze a márciusi, kedvezmények nélküli becsült nettó átlagbérekkel.

"A budapesti albérletpiacon a 40-60 négyzetméteres lakások medián bérleti díja jelenleg a kedvezmények nélküli becsült nettó bér 41 százalékát viszi el. A korábbi években 44-50 százalék volt ez az arány, ami viszont nem jelenti azt, hogy a bérlők sokkal olcsóbbnak tartanák az albérleteket. Sőt, még mindig komoly kiadást jelentenek különösen a fővárosban, hiszen a bérleti díjakon felül a rezsikiadások és közös költség jelentős része is a bérlőt terheli. A megfizethetőbb albérletpiachoz arra lenne szükség, hogy hosszú távon tartósan gyorsabban nőjenek a nettó bérek, mint a bérleti díjak. Az egészséges arány az lenne, ha egy háztartás jövedelmének csak harmada menne lakhatásra, ami egyben azt is jelenti, hogy egy fizetésből fenntartani egy albérletet jelenleg még sok helyen nagy kihívás" – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Beszélt arról is, hogy az utóbbi 1-2 évben az albérletpiac keresleti és kínálati oldalán is nagy átalakulás történt, ami inkább a bérlőknek kedvezett mint a bérbeadóknak.

Az V. kerület a legdrágább, a XX. és XXIII. kerületben a legkedvezőbb a helyzet

Visszatérve a fizetésekre és a lakbérekre: Budapesten a kiadó 40-60 négyzetméteres társasházi lakások bérleti díjának középértéke 260 ezer forint, ami a kedvezmények nélküli becsült fővárosi nettó bér 41 százalékát teszi ki. A kerületek között jelentős a különbség.

A legmagasabb arány az V. kerületben látható, ahol a 310 ezer forintos medián bérleti díj a budapesti becsült nettó bér 49 százalékának felel meg. Ezt az I. és II. kerület követi 46-46 százalékkal, majd a VI. kerület 44 százalékkal. A III., VII., VIII. és IX. kerületben, valamint a budapesti összesített adatban egyaránt 41 százalékos arány látható. A skála másik végén a XX. és XXIII. kerület áll, ahol a medián bérleti díj a budapesti nettó bér 33 százalékát teszi ki.

A vármegyeszékhelyek közül Debrecen és Nyíregyháza emelkedik ki: mindkét városban 44 százalékos a medián bérleti díj és a becsült nettó bér aránya. Debrecenben a 200 ezer forintos medián lakbér 450 023 forintos becsült nettó bérhez viszonyul, Nyíregyházán pedig a 170 ezer forintos medián bérleti díj áll szemben 385 824 forintos becsült nettó keresettel. Szegeden 41 százalék, Pécsen, Salgótarjánban és Veszprémben 40 százalék az arány. A legalacsonyabb érték Békéscsabán látható, ahol a 105 ezer forintos medián bérleti díj a 381

781 forintos becsült nettó bér 28 százalékát teszi ki. Szekszárdon 29 százalék, Miskolcon 32 százalék, Egerben 33 százalék az arány. Az elemzésben azért van szó becsült bérekről, mert a hivatalos statisztikákban a kedvezményekkel együtt számolt nettó átlagbérek szerepelnek, ugyanakkor a bérlők jelentős része azonban nem jogosult azokra.

Nem csak az ár számít, van ahol a méret a lényeg

A megfizethetőség értékelésénél fontos szempont a kínálat összetétele is. Az ingatlan.com adatai szerint a fővárosi kiadó társasházi lakások között a 30-39 és 40-49 négyzetméteres lakások adják a kínálat jelentős részét: a teljes budapesti kínálatban ezek aránya 21, illetve 22 százalék. Az 50-59 négyzetméteres lakások részesedése 17 százalék, míg a 60-69 négyzetmétereseké 10 százalék.

Több kerületben kifejezetten erős a kisebb lakások jelenléte. A 40 négyzetméteresnél kisebb lakások aránya a X. kerületben 33 százalék, a IV. kerületben 31 százalék, a XV. kerületben 31 százalék. A 40 négyzetméter körüli lakások a XIII. és XX. kerületben 32 százalékot, a XXI. kerületben 28 százalékot, a XIX. kerületben 27 százalékot képviselnek.

Balogh László szerint a jelenségnek köszönhetően néhány kerületben előfordulhat, hogy a 40–60 négyzetméteres lakások medián bérleti díja magasabb, mint a teljes kínálat középértéke. Ez pedig arra utal, hogy az adott kerületben a 40 négyzetméteresnél kisebb lakások nagyobb arányban vannak jelen, és lefelé húzzák a teljes kínálat átlagos értékét. „Erre azért kell felhívnunk a figyelmet, mert, hiába van kellőszámú kiadó lakás a piacon, ha ezeknek az élhetősége korlátozott, például a kis alapterületük miatt.” – tette hozzá a szakember.

A szakértő szerint ezért lehet érdekes és aktuális kérdés az állami bérlakásprogramok szerepe, például Rákosrendezőn, Debrecenben vagy Győrben, vagyis ott, ahol az átlagos bérleti díjak elérik vagy meghaladják a 200 ezer forintot. A kínálat bővítése ugyanis visszafoghatja a bérleti díjak emelkedését, de nem elég csak azt vizsgálni, hogy a bérleti díj egy átlagos fizetés mekkora részét viszi el. Legalább ennyire fontos, hogy van-e elég megfelelő méretű, élhető lakás a kínálatban főleg azoknak, akik nem egyedül bérelnének lakást, vagy hosszabb távra keresnek otthont.

Címlapkép: Czeglédi Zsolt, MTI/MTVA 

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.