Komoly változás a magyar ingatlanpiacon: hirtelen megtorpant a drágulás, fontos lépésre szánták el magukat a vevők

A zenga.hu elemzése alapján a lakóingatlanok kínálati árai éves összevetésben még 14 százalékkal magasabbak, ami jelentős lassulást mutat az első negyedévi 20 százalékos ugráshoz képest. Negyedéves bázison mindössze 0,3 százalékos növekedést regisztráltak, vagyis a drágulás üteme érezhetően megtorpant.

A dinamika mérséklődése leginkább a magasabb árfekvésű fővárosi kerületekben és a nyugat-magyarországi vármegyeszékhelyeken szembetűnő. Budapesten az éves áremelkedés üteme 8 százalékra lassult, a XII. kerületben pedig a kínálati szerkezet átalakulása – a felújítandó lakások részarányának növekedése – miatt a vevők még a tavalyinál is alacsonyabb átlagárakkal találkozhatnak. Futó Péter, a Zenga elemzési vezetője ugyanakkor rámutatott, hogy ez a jelenség nem jelent valós árcsökkenést.

Lakóingatlanok hirdetési átlagárának éves változása a megyeszékhelyeken és a fővárosi kerületekben. kép: zenga.hu

Ezzel szemben bizonyos térségekben, így például Miskolcon, Szolnokon, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében kiugró drágulás tapasztalható. Ennek hátterében részben az alacsony bázishatás, részben pedig az újonnan piacra lépő, magasabb árfekvésű ingatlanok növekvő aránya és egyfajta késleltetett felzárkózás áll.

A Balaton térségében ugyanakkor már egyértelműen érezhető a kereslet mérséklődése, így az elmúlt évek intenzív áremelkedése után a tóparti vármegyékben lényegesen csendesebb időszak vette kezdetét.

Lakóingatlanok hirdetési átlagárának éves változása megyénként. kép: zenga.hu

A fővárosi adatokat is tartalmazó országos átlagos kínálati négyzetméterár 985 ezer forintot ért el a második negyedévben. A vidéki nagyvárosok közül kizárólag Debrecen (1,088 millió forint) és Szeged (1,021 millió forint) lépte át az egymilliós lélektani határt, de Veszprém is alig maradt el ettől. Utóbbi vármegyeszékhely a kínálati átlagárak tekintetében megelőzte Győrt, miközben Pécs is maga mögé utasította Székesfehérvárt. A rangsor végén továbbra is Kaposvár, Békéscsaba, valamint a mindössze 332 ezer forintos átlagárral jelentősen lemaradó Salgótarján található.

Lakóingatlanok hirdetési átlagára a megyeszékhelyeken és a fővárosi kerületekben. kép: zenga.hu

Budapesten mostanra a legkedvezőbb árfekvésűnek számító Csepelen és Soroksáron is elérte az átlagos négyzetméterár az egymillió forintot, így a fővárosban már nem találunk ez alatti kerületet. A legdrágább városrésznek továbbra is az V. kerület számít 2,214 millió forintos átlagértékkel, amelyet az I. kerület – amely immár megelőzte a XII. kerületet –, majd a XII. és a II. kerület követ.

A vármegyék rangsorában Budapest és a Balaton régiója után Pest és Hajdú-Bihar áll az élen 880 ezer forint feletti átlagárral, de Győr-Moson-Sopron és Csongrád-Csanád is bekerült a 800 ezer forint feletti sávba. Félmillió forint alatti átlagos négyzetméterárral mindössze négy vármegye – Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Békés és Nógrád – rendelkezik.

A drágulás megtorpanásával párhuzamosan a vásárlók is megfontoltabbá váltak. Futó Péter rámutatott, hogy a kereslet mérséklődésében a tavaszi ünnepi időszak, az Otthon Start program lecsengése, valamint a választások miatti kivárás egyaránt szerepet játszott. Bár országos szintű árcsökkenésről nem beszélhetünk, a korábbi meredek áremelkedési trend véget ért. A jövőben a lokális piaci sajátosságok határozzák majd meg, hogy mely területeken folytatódhat a drágulás, és hol válik tartóssá a stagnálás.