Csodálatos égi jelenségek tanúja lehet éjjel, aki az égre néz júliusban: jönnek az első nyári hullócsillagos éjszakák

A csillagászati honlap elsőként a látványos, általában szabad szemmel is könnyen megfigyelhető jelenségeket sorolja fel. 

Július 4. - Az Uránusz és a Mars szoros együttállása: hajnali 3:15-kor egymás 10'-es közelségébe ér az 1,4 magnitúdós látszó fényességű Mars és az 5,8 magnitúdós látszó fényességű Uránusz. A rendkívül szoros együttállás a horizont felett 7,5 fokkal látszik majd, így az észleléshez fontos, hogy olyan helyet keressünk, ahol nem takarják fák vagy egyéb akadályok a látóhatárt. Az együttállás észleléséhez érdemes binokulárt vagy távcsövet használni, az Uránusz ugyanis nemigen látszik szabad szemmel. A bolygók fölött 5,5 fokkal megpillanthatjuk binokulárunkban, avagy akár szabad szemmel is a Fiastyúk nyílthalmazt is.

Július 8. - A Szaturnusz és Hold együttállása: hajnali 2:00-kor egymás 6,5 fokos közelségébe ér a 48%-os fázisú, 20 fokos magasságban járó félhold és a gyűrűs bolygó.

Július 9. - A Regulus és a Vénusz együttállása: ezen az estén 22:00-kor egymás 1 fokos közelségébe kerül az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus és az Esthajnalcsillagként ismert Vénusz. Az együttállás idején a Regulus 6 fokkal a nyugati látóhatár felett látszik majd, s tőle jobbra felfelé megpillanthatjuk a Vénuszt is. Borult idő esetén sem kell csüggednünk: a két égitest az előző napon 1,5, a következőn pedig 1,4 fokra látszik egymástól. Az együttállás látványát résztvevőinek fényessége miatt élvezhetjük szabad szemmel is, de talán egy binokulár még teljesebbé teheti az élményt.

Július 11. - A Fiastyúk és a Hold szoros együttállása: hajnali 2:30-kor a 16%-os fázisú holdsarló megközelíti a szabad szemmel is látható Fiastyúk nyílthalmazt. A közeli együttállás halmazszéli csillagfedésekben csúcsosodik ki az éjszaka folyamán: 5 csillag kilépését figyelhetjük meg a Hold sötét oldala mögül 1:27 és 2:10 között. Bár az együttállás jól látszik távcsővel is, a csillagfedések megfigyelése mindenképpen távcsövet kíván.

A Mars és az Aldebaran együttállása: ha egy kicsit később fennmaradunk a Fiastyúk és a Hold megfigyelése után, 3:25-kor megleshetjük, amint a vörös bolygó elfoglalja helyét a Bika szarva felett, mégpedig annak legfényesebb csillagától, az Aldebarantól 5,5 fokos távolságban. A Mars a közelség idején 11 fokkal, az Aldebaran pedig 6 fokkal a horizont felett látszik majd.

Július 13. - A Mars és az Aldebaran együttállása: erre a napra 3:30-ra az 1,3 magnitúdós Mars az Aldebaran 5,3 fokos közelségébe ér: a bolygó a csillag felett balra látszik, a Hyadok nyílthalmaz felső szarva mentén. Az együttállás látszik szabad szemmel is, de megfigyelése olyan helyet kíván, ahonnan jól látszik a látóhatár környezete. Az Aldebaran 8, a Mars pedig 12,2 fokos magasságban pompázik majd az együttálláskor.

Vékony hajnali holdsarló: hajnalban, 4:21-kor szabad szemmel, de még inkább binokulárral figyelhetjük meg a 3%-os, mindössze 31 óra 22 perces, rendkívül vékony holdsarlót 8,6 fokos magasságban.

Július 16. - A Hold, a Regulus és a Vénusz együttállása: este 21:30-kor közel egy vonalba ér a 8%-os fázisú, mindössze 2,4 napos holdsarló, a Regulus, illetve a Vénusz. A Regulus 3,2 fokkal balra felfelé látszik majd a holdsarlótól, míg a Vénusz a Regulustól 7,6 fokos távolságban, szintén balra felfelé keresendő. A Hold ekkor 4, a Regulus 6,4, a Vénusz pedig 10 fokos magasságban lesz, így ezúttal is szükséges a nyugati horizont környezetének beláthatósága.

Július 17. - A Vénusz és a Hold együttállása: este 21:14-kor a 15%-is fázisú, 3,4 napos holdsarló a Vénusz 3,2 fokos közelségébe ér a polgári szürkület végén. A Holdat a látóhatár felett 10 fokkal figyelhetjük majd meg, ám ekkor a vékony sarlónál talán feltűnőbb és könnyebben megtalálható az égi kísérőnktől jobbra felfelé pislákoló Vénusz. Az észlelés nem igényel semmilyen segédeszközt, szabad szemmel is szép élményt nyújthat a nyári égbolt kedvelőinek.

Július 20. - A Hold és a Spica együttállása: 22:00-kor laza együttállásba lép a 44%-os fázisú Hold és a Szűz csillagkép Spica csillaga. A közelség pillanatában a két égitest 4,3 fokos távolságban lesz egymástól. A Hold 9,5, a Spica pedig 13 fokos horizont feletti magasságban látszik majd.

Július 24. - Az Antares és a Hold együttállása: 22:00-kor 1,4 fokos távolságba ér egymástól a 80%-os fázisú Hold és a Skorpió csillagkép Antares nevű csillaga. A Hold alakja ekkor minden mással összekeverhetetlenül ragyog az égen, 13,5 fokos magasságban, így miután észrevettük, könnyű lesz a feltűnően vöröses Antares azonosítása is balra felfelé tőle.

Július 29-én 17:36-kor bekövetkezik a telihold.

Július 30. - A Déli Aquaridák és az Alfa Capricornidák meteorrajok gyakorisági csúcsa: ezen az éjszakán két meteorraj gyakorisági maximumát is megfigyelhetjük. A Déli Aquaridák raj esetében a radiáns este 10 órakor kel, és július 31-én hajnali 2:50-or delel, 27 fokos magasságban.

A július 11-e és 23-a között aktív meteorrajból óránként akár 25 hullócsillagot láthatunk. Az Alfa Capricornidák radiánspontja a sötétedés után már 27 fokos magasságban lesz, és másnap hajnalban, 0:40 körül delel 33 fokos magasságban. Ez a raj kicsit kevésbé feltűnő: óránként mindössze 5 hullócsillagot produkál.

Érdemes azonban kimenni a szabad ég alá, mintegy bemelegítésként az augusztusi Perseidákra. Fontos azonban megjegyezni, hogy a telihold fénye megnehezíti a hullócsillaglest.

Tapasztalt észlelőknek javasolt, nehezebben megfigyelhető, gyakran binokuláros vagy távcsöves jelenségekről, bolygóhold és kisbolygó jelenségekről, a Hold csillagfedéseiről, és a bolygók áprilisi láthatóságáról bővebben a csillagvizsgáló cikkében, itt lehet olvasni. Ezek közül több jelenség észleléséhez nagyobb tapasztalat szükséges.