Panoráma a régi magyar város, Sopron Tűztornyának erkélyéről.

Szabályosan menekülnek a pestiek ezekből a kerületekből: mégis, mi elől futhatnak ennyien?

2026. június 10. 09:56

Egyre csökken Budapest lakossága, és a megyeszékhelyekről is óriási kiáramlás történt az utóbbi években. Úgy tűnik, a nagyvárosi életforma egyre kevésbé népszerű, illetve megfizethető. Akad azonban olyan város és néhány fővárosi kerület, ahol ennek ellenére gyarapodás vagy stagnálás látszik a lakószámban. A Pénzcentrum friss elemzésében legnagyobb városainkat és a budapesti kerületeket vizsgáltuk, hogyan változott az állandó lakosság.

Ahogy a korábbi években, a Pénzcentrum idén is vizsgálta a friss lakossági statisztikák alapján az ország településeinek lakószámváltozásait. Az országosan legnépszerűbb helyek mellett idén is vizsgáltuk külön a fővárosi agglomerációt, a Balaton-parti településeket, a Tisza-tó környékének lakosságváltozásait, valamint a leginkább elnéptelenedő magyar településeket. Sorozatunkat most a magyar nagyvárosokkal és Budapest kerületeivel folytatjuk.

Magyarország állandó lakossága 2026. január 1-jén közel 9 millió 679 ezer fő volt, ez a szám 0,44 százalékkal kevesebb, mint a 2025. január eleji adat. 2021 óta pedig 2,14 százalékkal csökkent a lakosságszám, a népességfogyás tehát általános. Jellemzően azonban a lakosságfogyás Budapesten és a nagyvárosokban nagyobb mértékű, mint a kisebb városokban vagy vidéken.

A lakosságcsökkenés mértéke 2025-ről 2026-ra Budapesten 0,57 százalék volt, és az állandó lakosok száma öt év alatt Budapesten 3,33%-kal csökkent. A megyeszékhelyeket összesen 1 millió 587 ezren éltek 2026. január 1-jén, 0,97 százalékkal kevesebben, mint 2025-ben. 2021 óta pedig 4,94 százalékkal csökkent az állandó lakosok száma, ez jelentősen meghaladja az országos átlagot. A megyei jogú városokban egy fokkal jobb a helyzet, de a fővárosinál még mindig rosszabb.

Az országos trendek alapján is az látható, hogy a nagyobb lélekszámú településekre inkább az elnéptelenedés jellemző, míg az agglomerációs kistelepülésekre, kisvárosokba költözhetnek inkább az emberek. A szuburbanizációs folyamatokat, amelyek a pandémia alatt felgyorsultak, majd az energiaválgás megakasztotta azokat, nem vetette vissza végleg az inflációs sokk, nem lett újra olyan vonzó, legfeljebb rövid időre a nagyvárosi élet. 

A budapesti kerületek közül csak az 1., a 6., a 13., és a 23. kerület lakossága nőtt 2025-ről 2026-ra, minden más kerületben csökkenés látszik, amely - a 5., 7., 11., 16. és 22. kerületek kivételével - az országos átlagot meghaladja. Egyetlen kerület van csak, ahol ötéves távlatban is növekedést láthatunk: ez a 13. kerület.

A 13. kivételével a fővárosi kerületek közül szinte mindenhol nagyobb mértékben fogyott a lakosság, mint az országos átlag (-2,14%). Ettől elmaradt a népességcsökkenés az 1., a 11., a 16., a 22. és 23. kerületekben. A legnagyobb mértékben a 21. kerületben (-7,05%) és a 7. kerületben (-6,42%) csökken a fővárosi népesség.

A megyeszékhelyeket tekintve több helyen rosszabb a helyzet, mint a fővárosban. Salgótarján, Szekszárd, Miskolc, Szolnok, Eger, Veszprém és Kaposvár lakossága 6 százzalékot meghaladó mértékben csökkent 2021 óta. A megyei jogú városok közül is Dunaújvárosban, Nagykanizsán és Baján is nagy mértékű csökkenés látható. Növekedés pedig a megyeszékhelyeken sehol, a megyei jogú városok közül pedig csak Érden látható. 

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

A szuburbanizáció megállíthatatlan?

A szuburbanizáció folyamata nem magyar sajátosság, sok más országban tapasztalhatók ezek a hatások Európában. Nem is pusztán csak a fővárosok körül alakul ki egyre szélesebb agglomerációs terület: a nagyvárosok körül is, ráadásul akár határokon átívelően. Lehet ezt tapasztalni például a szlovák határ közelében található magyar falvak esetében is. Globálisan is jelentkeznek olyan hatások, amelyek a szuburbanizációt élénkítik, mint a klímaváltozás, a városi lakhatás nehézségei, vagy akár távmunka terjedése.

Magyarországon a szuburbanizáció folyamatát egyrészt a nagyvárosi zsúfoltság, a zaj és a környezeti ártalmak elöli menekülés, valamint a kertes családi házas életforma és a zöldövezet utáni vágy hajtja. Másrészt az agglomerációs területen alacsonyabbak az ingatlanárak, ez nagy vonzerőt jelent. Eközben elősegíti a jelenséget az infrastruktúra fejlődése, a távmunka/hibrid munkavégzés terjedése, illetve az olyan állami ösztönzők is, mint pl. a falusi CSOK. A pandémia alatt a bezártságtól való szorongás miatt sokan döntöttek a költözést mellett. Új jelenségként van jelen a szegénységi szuburbanizáció is, amely során az alacsonyabb jövedelmű rétegek a megfizethetetlen városi költségek miatt szorulnak ki a perifériákra.

Ugyanakkor a folyamat ellen hatnak a megdrágult energia- és üzemanyagárak, a növekvő ingázási távolságok és az ezzel járó forgalmi dugók, valamint a nagyvárosok belső kerületeinek fizikai és társadalmi megújulása (reurbanizáció), ami ismét vonzóvá teszi a városi lakhatást. Ez a folyamat azonban hazánkban még nem olyan erőteljes, mint a szuburbanizáció. 

A szuburbanizáció kezdetben jellemzően jelentős népességvesztést okoz a városokban, de ez a folyamat hosszú távon lehetőséget teremt a rehabilitációra, minőségi munkahelyek kialakítására. A településeken pedig, ahová a városi lakosság áramlik, sem csak jót hoz a lakosságnövekedés. Ez a folyamat sokszor súlyos infrastrukturális válsággal párosul: az érintett falvak és kisvárosok gyakran nem képesek lépést tartani a beköltözők igényeivel, ami óvodai és iskolai férőhelyhiányhoz, a vízhálózat túlterheltségéhez és közlekedési nehézségekhez vezet.

Emellett társadalmi konfliktusok forrása lehet az "őslakosok" és a nagyvárosból érkezett új lakók eltérő értékrendje, a fokozódó szegregáció, valamint a természetes környezet és a mezőgazdasági területek fokozatos beépítése miatti környezetpusztulás. Viszont ezeket problémákat felismerve és megfelelően kezelve hosszú távon a szuburbanizáció a kistelepülésekre is kedvező hatással lehet.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
1 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Felix DeSouza
1 napja
Nem is árt ha csökken a túlzsúfoltság.
0
0
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. június 11. csütörtök
Barnabás
24. hét
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?