Szabályosan menekülnek ezekből a városokból, és még a környékükről is a magyarok: ide tartanak

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2025 januárjában nagyjából 1 millió 562 ezer fő élt olyan térségben, mely agglomerációnak tekinthető. Ezek Budapesten túl a Győr, Miskolc és Pécs körüli térséget jelentik. Vannak továbbá agglomerálódó térségek, melyek Eger, Szombathely, Zalaegerszeg, valamint a Balaton vonzáskörzetébe tartoznak, itt nagyjából 420 ezren élnek összesen. A nagyvárosokhoz - pl. Debrecenhez, Szegedhez, Székesfehérvárhoz, Nyíregyházához, stb. - közeli településegyütteseken további 1 millió 640 ezer fő élt év eleji adatok szerint.

A fővárosi agglomeráció központjában, vagyis Budapesten eközben 1 millió 685 ezer fő élt, miközben a különböző agglomerációs szektorok lakónépessége 2025-ben is nőtt. Így már csak 123 ezer főnyi a különbség az agglomeráció és a főváros tényleges lakónépessége között. Ha tágabban értelmeznénk az agglomerációt - ami már bőven elnyúlik Székesfehérvárig, vagy akár a Balatonig, ha az ingázó dolgozók szempontjából nézzük -, akkor már meg is haladná a lakosságszám Budapest összlakosságát. 

Ahogy egyébként Győr, Miskolc és Pécs esetében az agglomeráció lakossága meghaladja a központ lakónépességét. Budapest agglomerációjában egyébként minden szektorban növekedés vagy stagnálás látszik, a győri agglomerációban stagnálás, a miskolci és pécsi agglomerációban csökkenés mutatkozik a 2024-es adatokhoz viszonyítva.

Ha pedig megvizsgáljuk az úgynevezett agglomerálódó térségeket is, a csökkenés látszik általánosnak. 2022-ben még közel 430 ezren éltek összesen a balatoni, egri, szombathelyi és zalaegerszegi agglomerálódó térségekben, ami 2025-re 420 ezer alá csökkent. A KSH által nagyvárosi településegyütteseknek nevezett térségekben is általánosnak tűnik a csökkenés 2024-hoz képest; kivéve Debrecen környékét, ahol 2022-ben kevesebb mint 266 ezren éltek, mára azonban már meghaladja a lakónépesség száma a 268 ezret. A debreceni nagyvárosi településegyüttes lakónépessége évről évre folyamatos növekedést mutat. 

A pandémia kezdeti éveiben jelentős volt a kiáramlás a nagyvárosokból a környező térségekbe, később azonban az energiaválság - elsősorban a korszerűtlen, felújítandó ingatlanok nagy aránya miatt -, illetve az infláció nagymértékű emelkedése befagyasztotta az ingatlanpiacot és ezáltal a szuburbanizációs folyamatokat is megakasztotta. Felértékelődtek a korszerűbb ingatlanok, városi lakások, így elkezdődött egy visszaáramlási trend. A főváros környékén ennek ellenére újra sokan választják lakóhelyül az agglomerációt, máshol népességcsökkenés látszik. A lakónépesség csökkenésének oka persze az egész országra jellemző negatív demográfiai trend is lehet, nem feltétlenül a visszaáramlás a városokba.

Érdekes kérdés lehet, hogy hogyan hat majd az Otthon Start Program bevezetése a szuburbanizációs folyamatokra. Mert ugyan a kereslet növekedésnek indulhat a nagyvárosokat övező városias térségekben, viszont ezzel együtt az árak is emelkedhetnek. Korábban lapunk kérdésére Jakab Zsolt a Gránit Alapkezelő ingatlanalapokért felelős portfóliómenedzsere elmondta, hogy az Otthon Start Program bevezetésének következtében egyes városrészekben, különösen a budapesti agglomerációban, rövid távon az átlagot meghaladó árnövekedés várható, míg más területeken a program hatása közvetett marad.