Így utazik rengeteg magyar nyugdíjas: elkerülhetetlen a fordulat, erre még kevesen figyelnek

Magyarország, illetve Európa lakosságának nagy része elöregszik. Ezt a tényt általában demográfiai krízisként értelmezzük, melynek számos negatív egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatása lehet. Vannak azonban ennek a változásnak pozitív vonatkozásai is: a 65 év feletti réteg már jellemzően nyugdíjas, akiknek az igényeit egyre több kereskedő és szolgáltató igyekszik kielégíteni. Ezt nevezzük ezüst gazdaságnak: olyan termékek előállítását, árusítását és szolgáltatások nyújtását, melyek az öregedő lakosságot célozzák. Az idősödő társadalmak számára az ezüstgazdaságban hatalmas, még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek sok ágazatban.

Az ezüstgazdaság szempontjából az egyik legjelentősebb ágazat a turizmus. Nyugdíjaskorban nemcsak több idő jut a kikapcsolódásra, hanem rengeteg utaznak és vesznek igénybe turisztikai szolgáltatásokat egészségügyi céllal is. Az utazásra motivációt jelenthet a társas kapcsolatok ápolása is idős korban, és egyre nagyobb az igény az aktív programokra is a pihenés és gasztronómiai élmények mellett. 

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a hosszabb - legalább 4 vendégéjszakát magában foglaló - utazások több mint ötödét a 65 év feletti korosztály töltötte el belföldön 2024-ben. A csak külföldön utazó idősek körében ez az arány 9,75%, a külföldön és belföldön egyaránt utazók körében 10,14%-os. A magyar arány minden esetben kisebb, mint az uniós, viszont ettől még számottevő: a legalább 4 napos utakat tekintve a belföldi utazóknak több mint 18%-a 65 év feletti volt. A csak külföldre utazóknak 8,43 százalékát tették ki, a külföldön és belföldön is utazóknak viszont csak 2,9%-át. 

Ha mélyebben megvizsgáljuk a korosztályos adatokat Magyarországon, látható, hogy növekszik a 65 év felettiek aránya az eltöltött vendégéjszakát tekintetében. A rövidebb utazásokat is ide véve a legalább 1 vendégéjszakát tartalmazó utak során 2015-höz képest minden kategóriában kisebb arányt képviseltek a 65 év feletti magyarok, mint 2024-ben. A 2020-as adatokat pedig azért érdemes megvizsgálni, hogy látható legyen: a világjárvány első évében mennyit zuhant az eltöltött vendégéjszakák száma az egyes korosztályokban:

Csak a hosszabb, legalább 4 napos utazásokat tekintve ugyanezt a tendenciát láthatjuk, mind a belföldre, mind a külföldre utazók körében: 2015-ben még belföldön az összes utazó 15,7 százalékát tették ki 65 év feletti magyarok, 2024-ben már 23,3 százalékát. Ez több egyébként, mint a 65 év felettiek aránya a teljes lakosságszámhoz viszonyítva, mert ez az arány még 2025-ben is 20,87 százalékot tett ki. A külföldre, vagy oda is utazók körében is nőtt az arány. 

Ez pedig azt is jelenti, hogy a 65 év felettieknek egyre nagyobb lehet az igénye a hosszabb utakra, változatos programokra: már nem csupán a wellness hétvégékre, 1-2 napos buszos utazásokra kaphatók. A nyugdíjasok körében egyre nőhet az igény az utazásokra általában, és a célzottan időseknek szóló aktív, társas programokra. 

Nő az idősek igénye az utazásra, de ezt még kevesen ismerték fel. 

Lapunk nemrég készített interjút Klemm Balázzsal, a Hotel & More Group tulajdonos‑vezérigazgatójával, akivel többek között a nyugdíjasok helyzetéről és szerepéről is beszélgettünk a turisztikai ágazat vonatkozásában. A szakértő szerint a nyugdíjasokra, mint célközönségre koncentrálni, nagy lehetőség lehetne a szolgáltatóknak: nemcsak több idejük van utazni, hanem hétköznap is megtehetik ezt; sokan stabil jövedelemmel rendelkeznek, ami tervezhető; évente többször is útra kelnek.

A statisztikák szerint a szállodai foglalások 20–30%-át nyugdíjas vendégek adják, és ez az arány várhatóan tovább nő. Ha a szolgáltatók tudatosan építenek rájuk, stabil bevételi forrást nyerhetnek

- mondta el a szakember, aki szerint ugyanakkor még mindig alulértékelt szegmensről van szó. Vagyis a szolgáltatók még nem ismerték fel Magyarországon az idősek növekvő igényeiben rejlő potenciált. "Az aktív idősek kerékpároznak, kirándulnak, kulturális programokra járnak, és gyakran az unokákat is magukkal viszik. Ez óriási lehetőség a szolgáltatóknak: addicionális fogyasztást generálnak, és könnyen válhatnak hűséges vendégekké" - mondta Klemm Balázs lapunknak.

A szakértő szerint a wellness ugyan továbbra kedvelt az idősebb vendégek körében, de önmagában már nem elegendő program, különösen hosszabb tartózkodás esetén. Bár sokan szívesen töltenek időt a medencében, már igénylik az aktívabb, tartalmas programokat is. A kulturális események, színházi előadások, koncertek és kirándulások kifejezetten népszerű programok az idősek körében. Az egészségturizmus szintén meghatározó lehet, hiszen sokan mozgásszervi problémák miatt keresik a gyógyvizeket és terápiás lehetőségeket.

A szakember szerint az idősek egyre inkább vágynak a komplex élményekre: tanulni, felfedezni és közösségi programokon is szeretnének részt venni. Nyitottak a gasztronómiai élményekre, a helyi termékek megismerésére is. Fontos szempont lehet, hogy egyre több a nagy családi utazás, amiken három generáció igényeit is figyelembe kell venniük a szolgáltatóknak. A családi utazásokat pedig gyakran a nagyszülők is finanszírozzák, választják ki. A szolgáltatóknak ezért rugalmasabb, személyre szabott csomagokat kell kínálniuk, nem csupán standard wellness ajánlatokat - véli a szakember. Ezért is lehetnek nemsokára az idősek a kulcsszereplők a turizmusban.