Több éve stagnál a magyarok lakásfelújítási kedve, ez rejti a legnagyobb kockázatot

A magyarországi lakásállomány jelentős része elöregedett: 41%-a épült 1970 előtt, 42%-a pedig 1970 és 2000 között. A XXI. században adták át a lakások 17%-át. A régebben épült lakóingatlanok általában kényelmi, korszerűségi, de főként energiahatékonysági szempontokból is jelentős fejlesztési igényt mutatnak. Becslések szerint a hazai lakásállomány, ami 4,5 millió lakóegységből áll, legalább fele FF vagy annál is rosszabb energiahatékonysági besorolásba esik.

A panelfelújítási program 2005-ben indult, elsősorban homlokzati hőszigetelésre és nyílászárócserére. A Zöld Beruházási Rendszer 2009-ben indult, EU szén-dioxid kvóták bevételeiből. 2015-ben a CSOK megjelenése rendszerszintű változást hozott. A következő jelentős lépés az Otthonfelújítási Program indulása volt 2021-ben: akár 3 millió Ft állami támogatás, azonos önerő mellett. A program két évig futott, összesen 195 ezer lakás újult meg a segítségével.

A rezsicsökkentés 2022 júliusi módosítása új helyzetet teremtett. 2026 elején többféle forrás érhető el: a KEHOP Plusz Otthonfelújítási Program (max. 10M Ft, csak energetikai célra), a Vidéki Otthonfelújítási Program és a falusi CSOK (csak 5000 fő alatti településeken). A KEHOP Plusz esetében több mint 2 millió ház jogosult, de 2025 végéig alig 9 ezer igénylés érkezett.

A lakosság lakásfelújítási szándékai három éve lényegében stagnálnak

A GKI 2026. januári felmérése szerint 6% biztosan, 18% valószínűleg felújítana. Ezek az arányok megegyeznek az egy évvel ezelőtti értékekkel, de alacsonyabbak a 2025. októberieknél (8% és 22%). A 2021-es Otthonfelújítási Program bevezetésekor tapasztalt markáns élénkülés nem ismétlődött meg; a lakosság visszafogottabb érdeklődést mutat. A szándékok három éve sem felfelé, sem lefelé nem változtak érdemben.

A jövedelmi helyzet egyértelműen korrelál a felújítási szándékkal: alsó ötöd 10% (3+7), felső ötöd 49% (15+34). Életkor szerint: 30-39 évesek a legaktívabbak (35%), 60+ a legkevésbé.

Az EU Renovation Wave stratégiája (2020): 2030-ig megduplázni az épületfelújítási rátát (~1%-ról ~2%-ra). Magyarország jelenlegi rátája becslések szerint 0,5-0,8%, ami az uniós átlag alatt van.

A GKI 2026. januári lakossági felmérése alapján a lakásfelújítási szándékok harmadik éve stagnálnak, miközben az állomány műszaki és energetikai megújulási igénye változatlanul jelentős. A programokhoz való hozzáférés (jogosultság, önerő, adminisztráció) és a beruházási bizonytalanságok együttesen fékezik a döntéseket, ezért a felújítási piac élénkülése továbbra is erősen támogatás- és finanszírozásvezérelt. A jelenlegi támogatási mix célzott, de nem univerzális; ez magyarázhatja, hogy a potenciálisan érintett körhöz képest az igénybevétel mérsékelt. A következő időszak kulcskérdése, hogy megjelennek-e olyan széles körben elérhető, egyszerű és kiszámítható konstrukciók, amelyek tömegesen képesek aktivizálni a háztartásokat, különösen az energiahatékonysági korszerűsítések terén.