Óriási bajban a világ egyik legfontosabb gazdasága: közel a veszélyes fordulópont, ez globálisan is megrázó lehet

Különös helyzetbe került a világ harmadik legnagyobb gazdasága: a növekedés gyenge, az infláció lassul, közben a jegybank kamatemelésre készül, az export viszont kifejezetten erős. Az elmúlt egy hét nemzetközi gazdasági hírei alapján a japán gazdaság egyértelműen átmeneti, fordulópont közeli állapotban van, ami a globális pénzpiacokra és a világgazdaságra is hatással lehet.

A friss adatok szerint Japán gazdasága mindössze 0,1 százalékkal bővült 2025 negyedik negyedévében negyedéves alapon, évesítve pedig csak 0,2 százalékos növekedést mértek. Ez jóval elmaradt az elemzői várakozásoktól, és azt jelzi, hogy a lakossági fogyasztás továbbra is visszafogott.

Lassul az infláció, közel a jegybanki cél

Az inflációs folyamatok szintén új szakaszba léptek. A maginfláció 2 százalék körül alakul, ami kétéves mélypontnak számít, miközben a teljes infláció 1,5 százalékra mérséklődött. Ez közel van a japán jegybank 2 százalékos céljához, ami kulcsfontosságú fejlemény egy olyan gazdaságban, amely évtizedekig deflációval küzdött. A lassuló infláció mögött részben az energiaárak stabilizálódása és az állami támogatások állnak, ugyanakkor a gyenge jen továbbra is növeli az importált költségeket, ami inflációs kockázatot jelent a következő hónapokban.

A Bank of Japan politikája látványos fordulatot vett. Az alapkamat már 0,75 százalékon áll, ami több évtizedes csúcsnak számít, és a piac további kamatemeléseket vár 2026-ban. Ez azért kiemelten fontos, mert Japán hosszú éveken át extrém laza monetáris politikát folytatott, nulla közeli kamatokkal és masszív eszközvásárlási programokkal. Most viszont a tartósabb infláció és a bérnövekedés miatt a jegybank fokozatos szigorítás felé mozdulhat el. A jen árfolyama szintén kulcstényező. Ha a japán deviza tovább gyengül, az gyorsíthatja a kamatemelési ciklust, mivel az importált infláció erősödhet.

Kétsebességes gazdaság: export szárnyal, ipar erősödik

Miközben a belföldi kereslet gyenge, az export és az ipar kifejezetten jól teljesít. A feldolgozóipari aktivitás közel négyéves csúcsra emelkedett, amit a globális kereslet és a gyenge jen is támogat. Az exportmegrendelések látványosan bővülnek, különösen az ázsiai piacok irányába, ami stabil támaszt ad a japán gazdaságnak. Ez klasszikus kétsebességes szerkezetet eredményez: az ipar és az export húzza a növekedést, miközben a belső fogyasztás visszafogott marad.

A gazdasági lassulás miatt a kormány gazdaságélénkítő lépéseket készíthet elő, elsősorban beruházások és célzott támogatások formájában. A fókuszterületek között szerepel az ipar, a technológia és a termelékenységet növelő fejlesztések ösztönzése. Ugyanakkor a fiskális mozgástér korlátozott, mivel Japán államadóssága a GDP több mint 200 százalékát teszi ki, ami a fejlett gazdaságok között az egyik legmagasabb arány.

Évtizedek óta várt kiugrás

Babos András, a Portfolio elemzője szerint Japán közelmúltbeli gyenge gazdasági teljesítményét egyszerre magyarázzák ciklikus és mélyen gyökerező strukturális tényezők. Rámutatott, hogy a válságok utáni átmeneti felpattanásokat leszámítva a japán gazdaság az elmúlt két évtizedben jellemzően nem tudott tartósan 2 százalék feletti növekedést elérni, ami nagyrészt a hosszú ideig fennálló deflációs kockázatokhoz köthető visszafogott fogyasztási és beruházási dinamika következménye. Az elemző szerint a tartós árstagnálás időszaka mélyen beépült a gazdasági szereplők gondolkodásába, az óvatosság, a kivárás és a kiadások halasztása pedig ma is jól látható a gyenge fogyasztási és beruházási adatokban.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány utáni időszakban Japán ugyan kilépett a korábbi deflációs periódusból, azonban az infláció gyors emelkedését a bérek nem tudták érdemben lekövetni. Ez érdemben visszafogta a lakossági fogyasztást, amely a japán gazdaság egyik legfontosabb pillére. Hangsúlyozta, hogy a korábban megszokott nominális stabilitás felborulása növelte a bizonytalanságot a háztartások és a vállalatok körében, ami a tartósan gyenge kereslettel együtt sok cégnél beruházási halasztást eredményezett.

Babos András szerint az elmúlt bő egy évben a külső környezet romlása is lassíthatta a japán gazdaságot. A vámintézkedések és a kereskedelmi feszültségek kedvezőtlenül hatottak az ázsiai exportkilátásokra, miközben a globális gazdasági bizonytalanság az amerikai és a világszintű keresletet is visszafogta. Emellett a lassuló globális növekedés, az exportot terhelő vámok, a kínai verseny erősödése és a geopolitikai feszültségek egyaránt nyomást gyakoroltak a japán exportcégek teljesítményére. Ugyanakkor kiemelte, hogy az export súlya a GDP-n belül 25 százalék alatti, vagyis önmagában nem magyarázza a gyenge növekedést.

Az elemző hangsúlyozta, hogy a belföldi strukturális tényezők továbbra is meghatározóbbak. Ide sorolta a rendkívül magas államadósságot, amely szűkíti a költségvetési mozgásteret, különösen egy monetáris szigorítási környezetben, amikor a kamatkiadások emelkednek. Emellett az elöregedő társadalom, a tartós munkaerőhiány és a lassú termelékenységnövekedés is fékezi a gazdaság bővülését. Utóbbi esetében külön problémát jelent a szolgáltatószektor alacsony hatékonysága, a digitalizáció visszafogott szintje, valamint a lassan alkalmazkodó, alacsony termelékenységű kkv-szektor dominanciája.

Babos András összegzése szerint bár a világgazdasági sokkok érzékenyen érintették Japánt, a tartósan lassú növekedés fő okai inkább belső tényezőkben keresendők, különösen a gyenge bérdinamikában, az óvatossági megtakarítási magatartásban és a munkaerőpiaci korlátokban. Az IMF előrejelzéseire hivatkozva kiemelte, hogy a japán gazdaság növekedése 2026-ban 0,8 százalék, 2027-ben pedig 0,6 százalék körül alakulhat, ami arra utal, hogy a jelenlegi visszafogott gazdasági dinamika tartós jelenség maradhat a következő években is.

Amerika lehet a megoldás?

Ahogy arról korábban beszámoltunk: stratégiai jelentőségű gazdasági megállapodás körvonalazódik az Egyesült Államok és Japán között, amelynek középpontjában az energia, a kritikus nyersanyagok és a vámok állnak. A háttérben a globális kereskedelmi feszültségek és az egyre erősödő vámháborús kockázatok húzódnak meg, miközben Washington és Tokió egyre szorosabb gazdasági együttműködésre törekszik.

A megállapodás egyik legfontosabb eleme, hogy Japán jelentős beruházásokat vállal az Egyesült Államokban, elsősorban az energiaszektorban és a kritikus ásványkincsek kitermelésében. A bejelentések szerint több tízmilliárd dolláros projektekről van szó, amelyek földgázüzemű erőművet, olajexport-infrastruktúrát és ipari beruházásokat is magukban foglalhatnak.

A lépések mögött egyértelmű geopolitikai és gazdasági logika áll. Japán számára az ásványkincsek és a nyersanyagok biztosítása stratégiai kérdés, különösen a Kínával fennálló feszült viszony miatt, ezért az amerikai erőforrások felértékelődtek a japán gazdaságpolitikában.

Vámcsökkentés lehet az alku ára

A háttérben a vámháborús környezet is kulcsszerepet játszik. A Guardian elemzése szerint a tárgyalások egyik célja az lehet, hogy az Egyesült Államok enyhítse a japán exportot érintő vámterheket, különösen az autóipar esetében. Korábbi megállapodási keretek szerint a vámcsökkentésekért cserébe Japán akár több száz milliárd dollárnyi amerikai beruházást is vállalhat, főként a félvezetőipari és ipari ellátási láncok erősítésére.

Ez a konstrukció klasszikus gazdaságpolitikai csere: befektetésért cserébe kereskedelmi kedvezmények. A cél egyértelműen az, hogy Washington a stratégiai szövetségesek felé nyisson a globális kereskedelmi konfliktusok közepette.

A beruházások fókusza nem véletlenül az energia és a nyersanyag-kitermelés. A japán gazdaság erősen importfüggő az energiahordozók és a kritikus alapanyagok terén, ezért az amerikai projektek hosszú távon ellátásbiztonsági szempontból is kulcsfontosságúak lehetnek. A tervek között szerepel nagy kapacitású erőmű építése, mélyvízi exportközpont létrehozása és speciális ipari gyártókapacitások kiépítése is, ami az amerikai ipar számára is komoly gazdasági lendületet adhat.