Hiába a rezsistop, brutális számlát kaphat rengeteg magyar család: hónapokig nyöghetik a borzasztó hideg januárt?

Bár már egyre több információ lát napvilágot a kormány által bejelentett januári rezsistopról, egy tényezőt azonban mindeddig nem fejtettek ki.

Ugyanis, ha egy átalányfizető háztartás januárban - például a tartós hideg miatt - az átlagosnál jóval több gázt fogyaszt, annak hatása nem feltétlenül azonnal, hanem az éves elszámoláskor jelentkezik. Ilyenkor derül ki, hogy a tényleges fogyasztás mennyire tért el attól az értéktől, amelyre az átalánydíjat eredetileg megállapították.

Az átalánydíj alapját a szolgáltató jellemzően a korábbi időszak(ok) tényleges fogyasztása alapján becsült éves felhasználás adja. Ha az éves leolvasáskor kiderül, hogy a fogyasztó az előző évben érdemben több gázt használt a becsültnél, akkor egyrészt egyszeri elszámolási különbözetet kell rendezni, másrészt a szolgáltató módosíthatja a következő időszak havi átalánydíját is.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magasabb fogyasztás beépül a jövő évi számlákba.

Fontos, hogy az átalányrendszer nem egy-egy hónapot vizsgál önmagában, hanem az éves összfogyasztást. Ugyanakkor az extrém január - amikor a fűtési igény kiugróan magas - önmagában is képes jelentősen felhúzni az éves adatot, különösen kisebb lakásoknál vagy olyan háztartásoknál, ahol korábban alacsonyabb fogyasztás volt jellemző.

Ilyen esetben a következő évben már magasabb havi részszámlákkal kell számolni - akkor is, ha nem lesz ilyen extrém hideg a január.

Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy egy külön munkacsoport dolgozik a részletek kidolgozásán, megvizsgálva számos élethelyzetet és tényezőt. A januári kompenzáció vélhetően beépül az átalányfizetők számláiba is, viszont arról is érdemes lenne határozni, hogy a következő időszak részszámláiba miképpen épül - vagy nem épül - bele a kiugróan magas januári fogyasztás.