Szégyenlistán Magyarország: Budapest a világ egyik legstresszesebb városa

Egy globális kutatás szerint Budapest a világ egyik legstresszesebb városa. A William Russell brit biztosítótársaság 2023-as Stress Indexe 66 nagyvárost vizsgált meg, és a magyar főváros a 13. helyen végzett a negatív listán. A rangsor azt mutatja meg, milyen mértékben terheli meg a mindennapi élet a lakosságot különböző környezeti, társadalmi és gazdasági tényezők alapján.

A kutatás módszertana több szempontot vett figyelembe: a szegénységben élők arányát, az egészségügyi kiadások terhét, a városi tisztaságot, a zöldterületek minőségét, az egyéni megélhetési költségeket, az öngyilkossági rátát és az LMBTQ+ közösség biztonságérzetét. Minden város egy 10-es skálán kapott pontszámot, ahol a magasabb érték nagyobb stressz-szintet jelez.

A lista élén Mumbai áll, ahol a stresszindex 6,85 pontot ért el. A városban rendkívül magas a szegénység aránya, és a tisztaság szintje is a legalacsonyabbak közé tartozik. Bangalore és Nairobi követik a rangsort, szintén kiemelkedően magas stresszmutatókkal. Budapest olyan városokat előz meg, mint Ho Chi Minh City vagy Lahore, és olyanok mögött áll, mint Seoul vagy Tianjin.

A lista másik végén, a legkevésbé stresszes városok között Bécs szerepel az első helyen. Az osztrák fővárosban gyakorlatilag nincs szegénység, magas a tisztaság szintje, és kiváló minőségű zöldterületek állnak rendelkezésre. München és Edinburgh szintén a legnyugodtabb városok közé tartoznak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a legélhetőbb városok 2025-ben a világon: Bécs elvesztette első helyét

Koppenhága lett a világ legélhetőbb városa 2025-ben az Economist Intelligence Unit (EIU) friss rangsora szerint.

Budapest helyezése különösen figyelemfelkeltő, hiszen a város az európai rangsorban is rosszul szerepel. Bár a jelentés nem részletezi városonként az egyes mutatókat, a magyar főváros esetében valószínűleg több tényező is közrejátszik. A megélhetési költségek folyamatos emelkedése, a közterek és zöldfelületek állapota, a társadalmi feszültségek és a biztonságérzet csökkenése mind hozzájárulhatnak a magas stressz-szinthez. Emellett az egészségügyi rendszer terheltsége és az egyéni kiadások növekedése is szerepet játszhat.

A kutatás szerint a stressz nem egyetlen tényezőből fakad, hanem a környezeti, pénzügyi és társadalmi mutatók összessége határozza meg. Budapest esetében ezek együttesen eredményezhetik azt a nyomasztó városi légkört, amit sok lakos nap mint nap megtapasztal.

A felmérés készítői szerint a stressz szintje nemcsak az egyéni életminőséget befolyásolja, hanem hosszú távon a város gazdasági és társadalmi stabilitását is. Budapest helyezése tehát nemcsak statisztikai adat, hanem komoly figyelmeztetés is arra, hogy a városi életminőség javítása sürgető feladat.