Visszalépett a kormány: mégsem indul lakásfelújítási támogatás 2025-ben Magyarországon

A kormány tájékoztatása szerint az otthonfelújítási program indítását elhalasztják, mivel a jelenlegi piaci viszonyok között – elsősorban az építőipari kapacitások szűkössége miatt – egy nagy volumenű felújítási támogatás gyors áremelkedést generálna. Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta: amíg az Otthon Start Program olyan jelentős kapacitásokat leköt az építőiparban, addig egy támogatott felújítási program egyszerre indulása “kapacitáshiányhoz és áremelkedéshez” vezetne. Ezzel tulajdonképpen a kormány azt közli: egyelőre nem látják fenntarthatónak a felújítási támogatás bevezetését.

Ez a döntés sok háztartás számára kellemetlen meglepetés lehet: sokan számítottak arra, hogy a közeljövőben lakásukat energetikailag felújítva hozzájuthatnak állami forráshoz. Azonban az állami kalkulációk szerint a kapacitáshiány már így is feszíti az árakat – ha egyszerre több tízezer háztartás igényelne felújítási támogatást, az árak tovább emelkednének, és a program realizálhatósága kérdésessé válna. Habár a cél – a lakásállomány energiahatékonyságának javítása – stratégiai értelemben indokolt lenne, most (azaz most sem) a kormány a realitásokat, nem pedig az elvárásokat helyezi előtérbe.

A szuverenitásunk a tét!

A lakásállomány energetikai korszerűsítése nem csupán gazdasági vagy kényelmi kérdés, hanem egyre inkább nemzetstratégiai és energiapolitikai jelentőséggel is bír. A most elhalasztott lakásfelújítási támogatás nélkül a háztartások jelentős része nem képes önerőből végrehajtani azokat az energetikai beruházásokat – mint például a szigetelés, nyílászárócsere vagy korszerű fűtési rendszerek kiépítése –, amelyek hosszú távon csökkentenék az energiafogyasztást. Ha ezek a fejlesztések nem valósulnak meg tömegesen, az ország egésze marad egy elavult, energiafaló lakásállomány foglya, ami fokozza az importfüggőséget, különösen a földgáz és az elektromos áram tekintetében.

Ez a helyzet komolyan érinti Magyarország energetikai szuverenitását is.

Minél több energia származik külső forrásból – különösen bizonytalan geopolitikai helyzetben lévő országoktól –, annál sebezhetőbb a nemzetgazdaság. A korszerűsített lakásokkal rendelkező háztartások kevesebb energiát igényelnek, ezáltal csökkenthető az ország importszükséglete, így erősödik az önrendelkezés az energiaellátás felett. Amíg azonban egy átfogó, támogatott lakásfelújítási pályázat vagy program (szűkebb kör és keretösszeg mellett voltak korábban, és vannak most is energetikai pályázatok - erről alább írunk részletesen) nem segíti elő ezt a folyamatot, addig ez a potenciál kihasználatlan marad – és a szuverenitás kérdése továbbra is sérülékeny pont marad az energiapolitikában.

Felújítás piaci hitelből: megéri?

Az átfogó felújítási támogatás elmaradásával jelenleg a teljes lakosság számára gyakorlatilag csak piaci alapú hitelkonstrukciók maradnak elérhetők (a nem átfogó, de most is elérhető korszerűsítési programokról alább olvashatsz), ha energetikai korszerűsítésre – például szigetelésre, kazáncserére vagy napelem telepítésére – szeretnének forrást találni. Ilyenek lehetnek a szabad felhasználású jelzáloghitelek, illetve a személyi kölcsönök, amelyeket ugyan nem kötnek felújításhoz, de szabadon elkölthetők ilyen célra is. Ezek a megoldások azonban jóval magasabb kamattal járnak, mint egy államilag támogatott hitel vagy vissza nem térítendő támogatás – így a havi törlesztőrészlet jelentős terhet jelenthet egy átlagos háztartás számára, különösen az emelkedő kamatkörnyezetben.

Mégis, bizonyos esetekben ezek a beruházások középtávon akár önfinanszírozóvá is válhatnak: például egy jó minőségű hőszigetelés vagy hatékonyabb fűtési rendszer több tízezer forintos havi megtakarítást eredményezhet a rezsiben. A kérdés az, hogy a korszerűsítés mértéke és költsége arányban áll-e az így elérhető megtakarítással.

Ehhez elengedhetetlen egy alapos és felelős pénzügyi kalkuláció, amely figyelembe veszi a felvett hitel teljes visszafizetendő összegét, a beruházás megtérülési idejét, valamint a jövőbeni energiaárak várható alakulását is. Az olyan eszközök, mint a lakásfelújítási hitel kalkulátorok, segíthetnek ebben a döntésben, de a végső felelősség a háztartásoké: megalapozott pénzügyi tervezés nélkül könnyen túl nagy teher lehet egy ilyen vállalás.

Futnak korszerűsítési támogatások, de átfogó program nincs!

Bár jelenleg többféle otthonfelújítást támogató állami konstrukció is elérhető – például a KEHOP Plusz Otthonfelújítási Program, a Vidéki Otthonfelújítási Program, vagy az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerhez kapcsolódó, akár ingyenes födémszigetelési lehetőségek –, ezek mind célzott, szűkebb jogosultsági körhöz kötődnek. A támogatások vagy földrajzilag korlátozottak (pl. csak kistelepüléseken érhetők el), vagy szigorú műszaki feltételeket támasztanak (pl. 30%-os energia-megtakarítás igazolása), esetleg ingatlantípushoz vagy részben hitelhez kapcsolódnak.

Ezt igazolja Gulyás Gergely azon állítása is, miszerint "egy nagy volumenű felújítási támogatás gyors áremelkedést generálna", azaz ebből is arra lehet következtetni, hogy a most elérhető programok tekintetében ettől nem kell tartani, mivel ezek nem nagy volumenűek. Persze ezek is mind jelentős segítséget nyújthatnak egyes háztartásoknak, átfogó, minden magyar háztartás számára elérhető, egyszerű és közvetlen támogatási forma jelenleg nincs érvényben – szemben például a 2021–2022-es időszakban futó, széles körű otthonfelújítási programmal.

A 2021-2022-es mellett talán a 2000-es évek elején indult panelprogram volt az utolsó igazán hangsúlyos, széles körű állami kezdeményezés Magyarországon, amely jelentős mértékben hozzájárult a lakóépületek energetikai korszerűsítéséhez és az országos panelház-állomány megújításához. A szakértők és civil szervezetek szerint hosszú távon épp egy ilyen, egységes, országos rendszerre lenne szükség ahhoz, hogy a lakásállomány energetikai megújulása tömegesen és társadalmi szinten is megtérülő módon megvalósuljon.