2026 márciusától automatikus értesítési rendszert vezetnek be az állami egészségügyben, hogy csökkentsék a betegek meg nem jelenéséből adódó kapacitáskiesést.
Súlyos, ami kiderült a hazai csapvízről: kevesen tudják, mi is folyik valójában az otthonukban
A magyarok többsége csapvizet iszik, de a megkérdezettek harmada nem tudja, milyen vezetéken keresztül érkezik a poharába a legfontosabb természetes folyadék – derült ki a Wavin és az Ipsos Zrt. kutatásából. Pedig az anyagmérnök szerint nem mindegy, hogy azbesztcementből, gyengébb minőségű PVC-ből készült, vagy esetleg hő- és vegyszerálló, többrétegű cső fut a falakban. A szakértő tippjei a jelenlegi, vagy a megvásárolni kívánt ingatlan csöveinek meghatározásában is segítenek, a WavinVodcast legújabb epizódjában pedig a kutatás további eredményeire is fény derül.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ajánlása1 szerint a férfiaknak átlagosan 2 és fél, a nőknek pedig 2 liter vizet kellene inniuk naponta. Azonban a magyar felnőtt lakosság az ideális mennyiségnél jóval kevesebb vizet fogyaszt: a 18-34 éves korosztálynak a napi másfél liter sem “jön össze”, a 65 év feletti nők pedig alig 9 deciliter vizet isznak naponta.2 Most a Wavin és az Ipsos friss kutatásából3 az is kiderült, hogy a magyarok többsége, 64 százaléka csapvizet iszik, ám a válaszadók 35 százaléka nem tudja, milyen típusú ivóvízcsövek vannak az otthonában.
A csapvíz minőségét számos tényező befolyásolja, többek között a vízbázis tisztasága, a vízkezelés technológiája és nem utolsó sorban az ivóvízhálózat vezetékeinek állapota. Bacsinszky Tibor anyagmérnök szerint az épületek kora támpontot adhat a csövek anyagára vonatkozóan, hiszen az adott korszak technológiai lehetőségei és szabályozásai nagymértékben befolyásolják, hogy milyen típusú vezetékeket rejthetnek a falak. Magyarországon az 1950-es és '60-as években a tartós, ám egészségügyi kockázatokat rejtő, az akkor elérhető, korrózióra hajlamos azbesztcement, acél és horganyzott vas vezetékrendszerek terjedtek el az ivóvízhálózatok kiépítésénél. Az épületen belüli alkalmazásoknál a '70–'80-as években elsősorban az antibakteriális tulajdonságairól ismert, ám drága és korródálódó réz, illetve gyengébb minőségű PVC csöveket építettek be.
Csak a kilencvenes években jelentek meg, és a kétezres években terjedtek el a legszigorúbb egészségügyi előírásoknak megfelelő, több rétegű csövek (úgynevezett multilayer csövek). Ez a hő- és vegyszerálló kombináció ötvözi a fém stabilitását és a magas minőségű műanyag előnyeit. Az innovatív épületgépészet terén piacvezető Wavin felmérése szerint bár a válaszadók harmadának nincs információja az otthona ivóvízcsöveiről, a megkérdezettek 21 százalékához műanyag csöveken, 27 százalékához pedig fém csöveken érkezik az ivóvíz, 16 százalékuk pedig a kombinált rendszereket jelölte meg. A multilayer csövek aránya a jövőben várhatóan tovább növekszik, hiszen nem csak biztonságosak, hanem a szerelésük is gyerekjáték a hagyományos rendszerekhez képest.
Rejtett veszélyforrás a falak mögött és a padló alatt
Bár a lefolyórendszerek minősége az ivóvízcsövekéhez képest kisebb figyelmet kap, ez az ingatlan állapota és környezetvédelmi szempontok miatt sem elhanyagolható. “A régi vezetékek sokszor nem bírják a mai életvitelünk okozta megterhelést. Elég arra gondolnunk, hogy pár évtizede az esetek többségében legfeljebb 40 fokos víz távozott az épületekből például a kézi mosogatás után, manapság viszont a mosó- és mosogatógépekből a rendszerbe jutó víz ennél lényegesen melegebb, ezért a hő- és vegyszerállóság az egyik legfontosabb szemponttá vált” – magyarázza az anyagmérnök. A lefolyócső rendszerek hibái – a szivárgás, dugulás, vagy visszafolyás – sokszor csak akkor derülnek ki, amikor már penészedik a fal vagy megsüllyedt a padló.
A Wavin kutatásából az is kiderült, hogy a válaszadók nagy többsége, 86 százaléka szerint a zajszint sem elhanyagolható szempont, a legtöbben (63%) társasházakban, szállodákban tartanák előnyösnek a halkabb lefolyórendszert, de az éjszakai vízhasználat (44%), a gyerekek napközbeni alvása (26%), az otthoni munkavégzés (12%), illetve a nyugdíjasok vagy betegek ápolása (11%) esetén is fontos lehet a halkabb lefolyórendszer. Ma már léteznek olyan speciális, zajcsillapító műanyagból készült csövekből és pontos illesztésekből és a zajcsillapító rögzítési rendszerekből álló lefolyórendszerek, melyek megakadályozzák a zajok és rezgések kialakulását. A magas minőség egyben kevesebb lerakódást, nagyobb hő- és vegyszerállóságot is jelent.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Bár a prémium minőségű csőrendszerek anyagköltsége magasabb lehet, a befektetés hosszú távon megtérül, hiszen megelőzhetők velük az akár sokszoros javítási költségek. A Wavin kutatásának eredményei azt mutatják, hogy a vásárlók ezeket a várható költségeket már figyelmbe veszik jövőbeli otthonuk kiválasztásakor: a válaszadók 85 százaléka, hajlandó lenne többet fizetni egy olyan ingatlanért, amely modern és biztonságos ivóvíz- illetve lefolyórendszerrel rendelkezik – minden negyedik válaszadó akár nagyobb árkülönbség esetén is.
Cső-kvíz az otthonunkban
Bacsinszky Tibor anyagmérnök szerint, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy miből készültek az ivóvíz, vagy lefolyócsöveink, az alábbi pontok segíthetnek az anyag meghatározásában:
- A csövek felületén keressük meg a kötelezően feltüntetett feliratot.
- Az építkezési, felújítási dokumentáció is támpontot adhat, itt érdemes az építés évét is figyelembe venni.
- Forduljunk a közös képviselőhöz, vízóra-leolvasóhoz, ők gyakran tudják, mikor és mire cserélték legutóbb a csöveket.
- A cső felülete alapján is sokszor sejthető, miből készült: az azbesztcement például szürke, kemény, hideg.
- Legpontosabb eredményt laborvizsgálattal kaphatunk: egyes szaklaborok bevizsgálják a vízmintákat a csőanyagból származó nehézfémekre és azbesztre is.
Eldőlni látszik, ez lesz Esterházy Péter egykori otthonával: korábban eladták volna a legendás házat
Az Emőd utcai ingatlant Óbuda önkormányzata vásárolta meg, miután Esterházy fia eladásra hirdette azt.
-
Másokért tenni? A Lidl-nél igazán megéri!
A diszkontlánc ünnepi összefogásra hívja vásárlóit, hogy három partnerszervezetével összefogva támogassa a hátrányos helyzetű gyermekek karácsonyát.
-
Adatvezérelt energiakereskedelem és AI-transzformáció: ezek az Audax Renewables jövőévi célkitűzései
A Pénzcentrum Pap Gabriellát, az energetikai vállalat ügyvezető igazgatóját kérdezte.
-
3,5%-os kamatozású hitellel segíti a tudatos otthontervezést a Fundamenta megújult lakásszámlája (THM: 5,04–5,31%) (x)
Frissítette egyik legnépszerűbb termékét, az Otthontervező Lakásszámlát a Fundamenta, azzal a céllal, hogy még inkább megkönnyítse ügyfelei számára lakáscéljaik elérését.
-
A stílus maga az ember - már karkötővel és gyűrűvel is fizethetnek a Gránit Bank ügyfelei (x)
A Gránit Bank most azon ügyfeleinek, akiknek az ajánlására két további ügyfél számlát nyit a banknál december 19-ig, díjmentesen biztosít digitális fizetésre alkalmas karkötőt.








