Nem viccelnek a drogtörvénnyel: akár életfogytiglan is járhat érte

Évente körülbelül hét-nyolcezer büntetőeljárás indul kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt, így számos elkövetőt érint majd a kapcsolódó jogszabályok változása. Az  új drogtörvény  eredményeként a kábítószer birtoklásáért kiszabható büntetések szinte minden esetben szigorúbbak lettek. A birtoklás 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető akár már a csekély mennyiséget meghaladó kisebb mennyiség esetén is.

Ha fiatalkorút is érint az elkövetés, vagy iskolához közeli helyen követik el a bűncselekményt, akkor 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztésre lehet számítani. Akár 10 év szabadságvesztés is kiszabható abban az esetben, ha a bűncselekmény üzletszerűen, vagy bűnszövetségben történik. Ha mindezt jelentős mennyiségre követik el, akkor az 5-15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A különösen jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer birtoklásért maximálisan 20 év a kiszabható szabadságvesztés. Fiatalkorúakkal kapcsolatos elkövetés, vagy felhasználása esetén pedig, amennyiben különösen jelentős mennyiségre követik el, akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható.  

Bővül a kábítószernek minősülő anyagok köre

A korábban „új pszichoaktív anyagként” besorolt szerek - úgy mint a biofű, herbál, kristály, vagy varázsdohány – is kábítószernek minősülnek. Ezzel együtt megszűnik az „új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos szabálysértés”, mely már kábítószerrel elkövetett bűncselekménynek minősül.

Emellett a drogtörvény bevezeti a „tudatmódosító anyaggal visszaélés” tényállást, amely szerint kábítószernek minősülnek a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt egyéb tudatmódosító anyagok is (csavarlazító, hígító, stb.).

A szipuzáshoz használt szerek tiltott kereskedése is büntetendő

Az új, „tudatmódosító szerrel visszaélés” tényállás szerint az követ el bűncselekményt, aki az emberi fogyasztásra alkalmatlan, de tudatmódosító hatás előidézésére képes anyagokat, például a szipuzáshoz használt szereket azért kínálja vagy adja át másnak, hogy a személy kóros élvezetéhez segítséget nyújtson. 

Az elkövető emiatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a kábítószer több mint 10 emberhez jut el, akkor súlyosabb büntetésre (3 évig terjedő szabadságvesztés), ha pedig az elkövető kereskedelmi jelleggel terjeszti a szert, még súlyosabb büntetésre számíthat (1-5 évig terjedő szabadságvesztés).

A gyanúsítottat rendszeres mintavételre kötelezheti a hatóság

A törvény bevezeti a bűnmegelőzési célú felügyelet kényszerintézkedést, melynek célja a további kábítószerhasználat megakadályozása. Az intézkedést az ügyészség rendeli el olyan emberekkel szemben, akiket kábítószer birtoklásával vagy kereskedelemmel gyanúsítanak, de akikkel szemben még nem rendeltek el bírói engedélyes szabadságkorlátozást.

Ennek értelmében a gyanúsítottnak rendszeresen meg kell jelennie a rendőrségen, és kábítószer-fogyasztást ellenőrző vizsgálatokon is részt kell vennie. A felügyelet időtartama alapvetően három hónap, amely egyszer, újabb három hónappal meghosszabbítható. A szabályok megsértése rendbírságot vonhat maga után, súlyos vagy ismételt szabályszegés esetén a gyanúsított akár őrizetbe is vehető. Bizonyos életkörülmény-változások esetén a szabályok ideiglenesen vagy tartósan módosíthatók, ezekre nincs külön jogorvoslat.

Tényleg csak az mehet majd elterelésre, aki feldobja a dílerét?

Sokan azt gondolják, hogy a törvénymódosítást követően csak az mehet elterelésre, aki elmondja a hatóságoknak, hogy kitől és milyen körülmények között vette a drogot.

A valóság az, hogy az elterelés új feltétele azt követeli meg a fogyasztótól, hogy a bűncselekménnyel kapcsolatban valamennyi releváns körülményt hozzon a hatóság tudomására. Tehát, csak akkor köteles megnevezni valakit, ha valóban ismeri azt a személyt, akitől a szert kapta. Viszont amennyiben a terhelt valakit valótlanul nevez meg a bűncselekményben érintett személyként, akkor hamis vád bűntettét követi el

– hívta fel a figyelmet dr. Lőrik József, a Lőrik Ügyvédi Iroda vezetője.

A terhelt akkor is részt vehet az elterelésen, ha külföldi weboldalról szerezte be a kábítószert

„A terheltek számára kedvező változás, hogy önálló elkövetési magatartása lett a kábítószer birtoklásnak az ország területére történő behozatal céljából történő megrendelés. Egyre gyakoribb elkövetési mód ugyanis az, amikor különböző külföldi weboldalakról, online rendelés útján szerzik be a kábítószert. Korábban ez a magatartás nem tette lehetővé, hogy az elkövető részt vehessen az elterelésen és annak eredményessége esetén ne legyen büntethető. Az ország területére történő behozatal esetén azonban továbbra sincs lehetőség elterelésre” – tette hozzá dr. Lőrik József. 

Autó és ingatlan elkobzás, valamint kitiltás is sújtja a kábítószer-kereskedőket

Az új drogtörvény értelmében elkobozható az az ingatlan, amit a kábítószer termesztésére, előállítására, tárolására, feldolgozására vagy elrejtésére használnak. Szintén elviheti a hatóság azt a járművet, amit kábítószer-kereskedelem esetén a kábítószer szállításához, tárolásához használnak.

A bíróság emellett alkalmazhatja a kitiltást, amennyiben a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapítják kábítószer-kereskedelem miatt. A dílert akkor lehet kitiltani egy vagy több településről, vagy az ország meghatározott részéből, ha az ott tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. A kitiltás tartamának számítása a szabadságvesztés büntetés letöltése után kezdődik, és legfeljebb öt évig tarthat.