Érik a rezsikatasztrófa: így vesztik el a magyar családok a rezsicsökkentést, tömegek bukják

Kezdjük a tényekkel. Az Európai Unió most már jól ismert célja, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon. Ennek az egyik legfőbb eszköze az úgynevezett Fit for 55 csomag, amely az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 55 százalékkal kívánja csökkenteni 2030-ra, legalábbis az 1990-es szinthez képest. A terv ambiciózus, nagy volumenű és számos kihívást tartogat. A csomag ezért szigorú előírásokat vezet be az energiahatékonyság, a megújuló energia és az épületállomány modernizálása terén. Nálunk is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Drasztikus lesz a változás: így érint minket a klímakatasztrófa elleni uniós csomag

Elfogadta az Európai Bizottság az úgynevezett „Fit for 55” csomagot, amelynek célja, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentse az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátását.

Ahogy arra a Régiók Európai Bizottságának legutóbbi Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy (ENVE) szakbizottsági ülésén elhangzott, az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiaválság világossá tette, hogy az energiafüggetlenség nemcsak környezetvédelmi, hanem biztonságpolitikai kérdés is. Az unió célja így többek között az, hogy megszüntesse az orosz fosszilis energiafüggőséget, miközben felgyorsítja a megújuló energiák térnyerését.

Négyből három épület nem energiahatékony

A Pénzcentrum szerkesztőségéhez eljuttatott tanulmányt a szakbizottsága készíttette arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük a városoknak és régióknak az energiahatékonyságra, a megújuló energiára és az épületek energiateljesítményére vonatkozó követelmények végrehajtása során. Eszerint az épületek jelentik a dekarbonizáció kulcsát. Az uniós épületállomány 75 százaléka ugyanis energetikailag egy kicsit sem hatékony. A Fit for 55 reformcsomag értelmében 2028-tól minden új középületnek nulla energiaigényűnek (ZEB) kell lennie, 2030-tól pedig minden új épületnek. A meglévő középületek legalább 3 százalékát kötelező lesz évente felújítani. A helyi önkormányzatoknak tehát új feladatokat kell ellátniuk, többek között helyi fűtési-hűtési tervek készítésével. Az új szabályozás azt is előírja, hogy a tagállamoknak 42,5 százalékos megújuló arányt kell elérniük 2030-ra.

A helyi közösségek szerepe kulcsfontosságúvá válik:

• a városoknak és régióknak energia-közösségeket kell létrehozniuk,
• ösztönözniük kell az önfogyasztást, és
• közreműködniük kell a „megújuló energia gyorsító zónák” kijelölésében is.

Az új ajánlások szerint az uniós és nemzeti szinteknek egyszerűsíteniük kell a finanszírozáshoz való hozzáférést, támogatni a helyi kapacitásépítést, miközben egy világosabb és egyértelműbb felelősségi rendszert alakítanak ki.

A Fit for 55 csomag új kötelezettségeket ró a helyi és regionális önkormányzatokra: be kell építeniük a megújuló energiaforrásokat az energiastratégiáikba, fejleszteniük kell az energiahatékony középületeket, és konkrét helyi fűtési-hűtési terveket kell kidolgozniuk. Az új szabályozás értelmében például évente legalább az összes középület 3 százalékát kötelező energetikai szempontból felújítaniuk, illetve bizonyos épülettípusok esetén napelemeket és elektromos töltőhelyeket kell kiépíteniük. Tudjuk azonban, hogy az önkormányzatok gyakran küzdenek pénz- és szakemberhiánnyal, túlzott bürokráciával és azzal, hogy a nemzeti stratégiák sokszor nincsenek összehangolva a helyi szükségletekkel. Társadalmi szinten viszont az is kihívást jelent, hogy hogyan kommunikáljuk érthetően a megújuló energia előnyeit és hogyan vonjuk be a lakosságot a döntéshozatalba

– mutatta be a főbb megállapításokat Fernando Beamud Carrillo, a tanulmányt készítő Milieu Consulting tanácsadója a szakbizottsági ülésen, amelyre a Pénzcentrum is meghívást kapott.

Az előadó szerint a társadalmi igazságosság is kulcsfontosságú, amely során érdemes odafigyelni például az energiaszegénységre vagy a lakók védelmére a felújítások idején. Az innovatív finanszírozási megoldások mellett kiemelten fontos az átlátható kommunikáció, az állampolgárok bevonása és az egyablakos ügyfélszolgálatok létrehozása is, ami szintén támogathatja a lakosságot ebben a zöld átállásban.

Súlyos kihívások várnak Magyarországra

Magyarország számára a kihívás többszörös. Az országban az épületállomány jelentős része elavult, energiahatékonysági szintje alacsony. Ráadásul a lakossági energia-szegénység is súlyos: az Eurostat adatai szerint 2023-ban a magyarok jelentős hányada nem tudta megfelelően fűteni otthonát. Az önkormányzatok adminisztratív és pénzügyi kapacitása korlátozott, miközben egyre több új feladat hárul rájuk. A tanulmány szerint a kezdeményezés végrehajtása környezeti, gazdasági és társadalmi reform is. Úgy tűnik, Magyarország számára az jelenti a legnagyobb kockázatot, ha nem tudnak megvalósulni a taglalt felújítások, esetleg nem épülnek ki az energia-közösségek, és a lakosság kiszolgáltatott marad az energiaáraknak.

Az ajánlások szerint:

• egyszerűsíteni kell az EU-s forrásokhoz való hozzáférést;
• erősíteni az önkormányzatok kapacitását (pénzügyi-, szakmai, és humán téren);
• támogatni szükséges a társadalmi részvételt, különösen a sérülékeny csoportok bevonását; és
• prioritássá kell tenni az energiahatékonyságot a helyi fejlesztési tervekben.

Ugyanakkor vannak előremutató kezdeményezések: egyre több település vesz részt uniós projektekben, alakulnak energia-közösségek, és az Európai Beruházási Bank (EIB) támogatása révén lehetőség nyílik épületenergetikai beruházások megvalósítására.

A zöld átállás költségei azonban komoly összegeket is jelenthetnek, különösen a kisebb települések számára.

Az éves 1,9 százalékos energiafogyasztás-csökkentési cél eléréséhez pedig komplex beruházásokra van szükség. A kihívást azonban nem a források hiánya, hanem azok elérésének adminisztratív akadályai jelentik. A szakemberek szerint a lakosság, különösen az alacsony jövedelmű háztartások bevonása elengedhetetlen, de az önkormányzatok szerepe is kulcsfontosságú a közösségi részvétel és elfogadás biztosításában.