Ez a luxusvilla lett az Év Balatoni Háza: leesik az állad, mik épülnek a magyar tengernél

Szó szerint beköszöntött a tavasz a Balaton partján, ahol a táj mellett a tó körül születő építészeti remekművek is új megvilágításba kerülnek ilyenkor. Idén ismét megtalálták azokat a házakat, amelyek harmonikus egységet alkotnak a környezettek, miközben újradefiniálják a balatoni építészet kortárs jelentését.

A díjátadót ezúttal Keszthelyen tartották és a helyszínválasztás sem volt véletlen: a város gazdag építészeti örökségét jól jelképező Római Katolikus Óvoda „Kiskastély” épületét ugyanis a közelmúltban újították fel, ahol a régi báj keveredik az új funkcionalitással, és ahol az értékmentés és -teremtés egyaránt megjelenik.

Amikor végignéztem az idei pályaműveket, újra és újra visszatértem egy kérdéshez: mi az, amit szeretünk és keresünk a balatoni épületben? A válasz nem egyszerű, mert nem csak egy formai jegyről vagy egy stílusról van szó, hanem egy sokkal mélyebb összhangról a tájjal, a hagyományokkal, vagy épp a használat módjával. A Balaton térsége rendkívül érzékeny terület, nemcsak természeti szempontból, hanem kulturális értelemben is. Olyan hely, ahol a természeti táj és az örökség megóvása egyfajta alapelv, amit minden pályázónak tiszteletben kellett tartania. Egy jó balatoni ház mindig minőségre, valós igényekre épül, de fontos, hogy ne legyen túlépítve a terület, csak a szükséges épülettömeg jelenjen meg, és az is a hely karakteréhez illeszkedjen. Harmonizál a hely szellemével és az ember igényeivel Emellett egy tökéletes balatoni ház számomra mindig egyfajta karaktert hordoz, valami olyat, amit a magyar lélekkel azonosítunk, és amit hungarikumnak is tekinthetünk. Ez a tájspecifikus építészeti nyelv az, ami miatt otthon érezzük magunkat, és amitől egy épület nemcsak funkcionális, de szerethető is lesz

– mondta el a Pénzcentrum kérdésére Deák Krisztina, műemlékvédelemért és kulturális örökség védelméért felelős helyettes államtitkár, a szakmai zsűri tagja, aki Lánszki Regő, építészeti államtitkár, a zsűri elnöke nevében vett részt a rendezvényen.

A bíráló bizottság a beérkezett pályázatok előbírálata után tizenegy épületet választottak ki, majd ezeket személyesen is megtekintették. Mint minden évben, ezúttal is sok kiváló pályamunka érkezett, így a zsűri döntése most sem volt könnyű. Végül négy pályázónak ítélték oda üvegplakett díjat és az ezzel járó 2-2 millió forintot.

Az Év Balatoni Háza 2024. építészeti pályázat díjazottjai:

• az Év Balatoni Háza 2024. építészeti díjpályázat fődíjasa: Római Katolikus Óvoda „Kiskastély” – Keszthely (Tervező: Kisberzsenyi-Nagy György – ADV Műterem Kft.)
• a Magyar Építőművészek Szövetségének különdíja: Római Katolikus Óvoda „Kiskastély” – Keszthely (Tervező: Kisberzsenyi-Nagy György – ADV Műterem Kft.)
• a Magyar Építész Kamara különdíja: Római Katolikus Óvoda „Kiskastély” – Keszthely (Tervező: Kisberzsenyi-Nagy György – ADV Műterem Kft.)
• az Év Balatoni Háza 2024. építészeti díjpályázat díjazottja: Esterházy-kastély Nyaralástörténeti Látogatóközpont, Balatonfüred (Tervező: Herczeg László és Vörös Tamás DLA)
• a Magyar Építészek Veszprém Vármegyei Kamarájának különdíjasa: Esterházy-kastély Nyaralástörténeti Látogatóközpont, Balatonfüred (Tervező: Herczeg László és Vörös Tamás DLA)
• az Év Balatoni Háza 2024. építészeti díjpályázat lakóház díjazottja: Zánkai ház (Tervezők: Fortvingler Éva DLA és Bulcsu Tamás)
• az Év Balatoni Háza 2024. építészeti díjpályázat lakóház díjazottja: Révfülöpi családi ház (Tervező: Soltész Noémi és Pajer Nóra)
• a Zala Vármegyei Építész Kamara különdíja: Szűcs ház, Vonyarcvashegy (Tervező: Zsuppányi Gyula).

A zsűri során számos paramétert mérlegelt: ezek közt megjelentek a konkrét, számszerű elvárások, de legalább ilyen fontos szempontként értékelték azt is, hogy az adott épület játékosan, érzékenyen viszonyul-e a környezetéhez.

Mint kiderült, nem feltétlenül azt a célt keresték, hogy az adott ház minden komfortelvárásnak megfeleljen. Nem véletlen, hogy az elmúlt években egyre többször merül fel az a kérdés szakmai körökben, hogy van-e jövője a sajátosan balatoni ízű építészetnek, megóvható-e a táj egyedi természeti és épített karaktere?

A szakmai fórumokon arra keressük a választ, hogy létezik-e önálló balatoni karakter, és ha igen, akkor miben lehet azt fellelni, mit szeretünk benne, megőrizhető-e az életformánk komfortigényének változásával egy alapvetően természetközeli, részben idényjellegű használathoz kötött építészeti kultúra, vagy szükségszerűen átalakul a társadalmi igények változásával? Az Építési és Közlekedési Minisztérium feladatkörében működő Országos Építészeti Tervtanácson a Balaton parti, vagy Balaton vonzáskörzetében épülő tervek mindezek okán különös figyelmet kapnak. Azzal szembesülünk, hogy a társadalmi-gazdasági igények változása, a 21. századi életmód igényei jelentős kihívásokat idéznek elő a vízpart természeti és épített karakterében. De nem csak a szakma, hanem a társadalom is különösen érzékeny azokra az építkezésekre, amelyek esetleg megbonthatják az épített és a természeti környezet harmóniáját a Balaton környékén. Talán éppen a Balaton esetében a legnagyobb a különbség és az ellentmondás az elvárt, különös odafigyelés, érzékenység és a helyben megjelenő társadalmi-gazdasági igények között

– emelte ki a rendezvényen tartott beszédében a helyettes államtitkár, aki szerint az Év Balatoni Háza pályázat felkutatja a helyi igényekre épülő jó építészeti válaszokat, miközben felmutatja a gondolkodásban és építésben is mértéktartó szemléletű, minőségi építészeti alkotásokat.

Az Év Balatoni Háza 2024. építészeti pályázat különdíjasai:

• a bírálóbizottság elnökének különdíja: Hotel Petit Bois Füred, Balatonfüred (Tervezők: Gyöngyössy György, Csere Bernadett, Horvát István DLA és Rakóczy Eszter)
• a Balatoni Szövetség különdíja: Hatablak Kortárs Galéria és Vendégház, Köveskál (Tervezők: Balogh Csaba, Deigner Ágnes, Sónicz Péter, Sironkai Levente és Vértesy Ági)
• a Somogyi Építészek Kamarájának különdíja: Somogyi major, Somogytúr (Tervezők: V. Marton Rozália és Villányi Norbert).

Az Év Balaton Háza építészeti díj értékeli a kiemelkedő megoldásokat, és példakánt állítja mások elé, de egyben jó lehetőséget is teremt arra is, hogy az érdeklődők megismerjék azokat a beruházókat és építészeket, akiknek egy-egy sikeres, maradandó épület látványát köszönhetjük a balatoni tájban.

Az építészeti díjpályázatot azért hoztuk létre, hogy pozitív példákon keresztül szemléletet formáljunk, és megmutassuk, hogy milyen az, amikor egy épület valóban illeszkedik az adott tájba. Sajnos gyakran épp az ellenkezőjét látjuk a tó körül; túlméretezett tömbök, nem odaillő üvegfelületek, amelyek akárhol lehetnének a világon, és nincs bennük semmi „balatoni”. Pedig a térségnek van egy nagyon is sajátos karaktere, amit nem lehet építőanyagokból vagy formákból megalkotni, amire építészként érzékenyen kell ráhangolódni. Ezért is nagy öröm számomra, hogy évről évre találunk olyan terveket és megvalósult épületeket, amelyek valóban példaértékűek. Olyan alkotások ezek, amelyek hozzáadnak valamit a balatoni táj arculatához. És ebben a folyamatban kulcsszerepe van a tervezőknek, a pályázóknak és természetesen a zsűrinek is, akik szakmai alapossággal segítenek kiválasztani a legjobb példákat

– mutatott rá a pályázattal kapcsolatban Szauer Rózsa, a kiíró Nők a Balatonért Egyesület szervezet elnöke.

A 2024. október 1-től hatályos Magyar építészetről szóló törvény alapelvként fogalmazza meg a természeti rendszerek és az épített örökség megóvásának fontosságát, de megteremtette a lehetőségét egy önálló, balatoni főépítészi feladatkör létrehozásának is.

Ez az újra álmodott intézmény a tervek szerint egyfajta központi szerepet fog betölteni a problémák felkutatásában, kezelésében, a tájegység térbeli és időbeli fejlődésének és fejlesztésének meghatározásában, a természeti, a táj és az épített környezet értékeinek megőrzésében, ökológiai állapotának fenntartásában. A balatoni főépítész 2025. május elsején áll hivatalosan munkába.