Lépéselőnybe kerültek a vevők a hazai ingatlanpiacon: ilyen is rég volt már

Az előző hónaphoz képest a szezonalitásnak megfelelő, 15%-os csökkenést mutatnak az adatok. A Duna House statisztikái szerint a jövő évvel kapcsolatban bejelentett változások miatt a fokozott érdeklődés már kimutatható, az első hetekben 16%-kal erősebb vevői aktivitást mértek az ingatlanközvetítő vállalatnál, ez azonban a tranzakciók számában várhatóan csak a következő hónapokban fog megmutatkozni.

Fokozódik azonban az aktivitás a hitelpiacon, július hónapban a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkájának, a Credipass-nak a hazai adatai alapján 53 milliárd forintos volumen becsülhető, ami az előző havi becsült adathoz képest 10%-kal erősebb hitelpiacot jelent. A pénzügyi szakértők közreműködésével 2023 második negyedévében indított hitelügyletek mellé beadott CSOK igények aránya országos megoszlásban az előző negyedévi 25,6%-ról 28,3%-ra nőtt, a kedvezményt még biztosan kihasználni tervezők miatt pedig e téren is további erősödés várható.

A sikeres üzletzárás érdekében országszerte egyre több tulajdonos viszi lejjebb eladásra váró ingatlana irányárát a hirdetési folyamat során. A fővárosi téglaépítésű lakások esetében 5-11%-os mértékben is hajlandóak engedni a hirdetési árból a tulajdonosok, amely mellé 4-9%-os vevői alku is társul. Ennek ellenére a tavalyi év azonos időszakához képest idén júliusban a budai panelek kivételével a főváros teljes területén emelkedést mutatnak az eladott lakások átlagos négyzetméterárai. Buda téglaépítésű ingatlanjai egymillió feletti négyzetméteráron találtak új tulajdonost, míg a pesti belváros lakásainak átlagos ára már az 1,2 millió Ft/m2-t is megközelítette a Duna House értékesítési adatai szerint. Házgyári lakáshoz a pesti oldalon lehetett a legkedvezőbb négyzetméteráron hozzájutni, ennél az ingatlantípusnál a főváros kerületeiben 3-9%-ot csökkentettek az eladók a hirdetési áron, valamint 3-4%-ban engedtek a vevői alkunak. Az legtöbb szerződést 50-60 millió forint közötti értéket képviselő ingatlanokra kötötték az ügyfelek Budán, a pesti oldalon 23-23%-ban 40-50 millió, valamint 70 millió forint feletti áron keltek el az ingatlanok. 

Vidéken is a fővárosihoz hasonló trend tapasztalható, a tulajdonosok a panellakások tekintetében 2-7%-os, a téglaépítésűek esetében 4-6%-os irányárváltoztatásra voltak hajlandóak, ráadásul a vásárlók a csökkentett irányárból további 5-8%-ot is le tudtak alkudni országrésztől és ingatlantípustól függően.

Júliusban visszatért a megszokottakhoz a fővárosi kerületek iránti érdeklődés. Ismét élre tört a XIII. kerület, amelyet ezúttal a pesti belváros befektetők által kedvelt területei, Erzsébetváros és Terézváros követtek. A júniusban népszerű budai kerületek a negyedik, illetve az ötödik helyre szorultak vissza a rangsorban. 

A budapesti adásvételek esetében a legfőbb vevői motiváció 37%-ban a befektetési célú vétel volt, de magas arányban, a vásárlások közel negyedében voltak jelen az első lakást vásárlók is. A nagyobb lakásba költözők a tranzakciók 23%-ban szerepeltek a vevői oldalon, ők átlagosan közel 100 millió forintot költöttek ingatlanvásárlásra, míg a befektetési céllal szerződő ügyfelek 55 millió forint körüli összeget költöttek. 

Vidéken, a júliusi ingatlanpiacon a legnépszerűbb vásárlói motiváció 28%-kal az első lakás vásárlása volt. Az első otthonukat vásárlók a vidéki területeken átlagosan 30 millió forintot költöttek, nagyobb ingatlanra 43,8 millió forintot fordítottak.   

3 érdekes adat:

• Júliusban 100 millió forintot szántak otthonteremtésre a nagyobb ingatlanba költözők a fővárosban.
• Újra az érdeklődés középpontjába került a XIII. kerület és a pesti belváros.
• Vidéken és a fővárosban is emelkedett az első lakásukat vásárlók aránya.