Itt a gyökeres fordulat a magyar lakáspiacon? Nyeregbe kerültek a vevők, ilyen is rég volt

Az Otthon Centrum azt is közölte, hogy a tavalyi év utolsó három hónapjában a panellakásoknál 6,7, a téglalakásoknál 7,8, a használt házaknál 11,7 százalék volt az alku átlagértéke – ezek az értékek minden ingatlantípus esetében magasabbak a III. negyedéves átlagnál. Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője az alku alakulásáról szólva kiemelte, hogy a 2023-as év IV. negyedéves adatai szerint a használt téglalakásoknál és házaknál 1,7 százalékkal nőtt az árengedmény mértéke, míg a panellakásoknál 0,6 százalékkal engedtek többet az eladók, mint a III. negyedévben.

Panellakásoknál a teljes alku mértéke 6,7 százalék volt 2022. IV. negyedévben. A legtöbb térségben átlag körüli értékeket mért az OC, így például Budapesten is 6,5 százalék volt az alku mértéke, míg a megyei jogú városok többségében 6,2, a kisebb városokban 6,7, a régió központokban pedig 7 százalék. Egyedül Pest megye városaiban volt ettől eltérő, ahol 4,5 százalék volt a teljes árengedmény.

A panellakásoknál a vevők két éve nem tudtak ilyen magas árengedményt kiharcolni, mint a tavalyi utolsó negyedévben. Jóllehet, a III. negyedévhez képest csak 0,6 százalékkal lehetett többet alkudni, de tavaly egész évben emelkedett az alku mértéke. Az év elejéhez képest decemberre már 1,5 százalékkal engedtek többet az árból az eladók. A fővárosban 0,8 százalékkal lehetett többet alkudni a III. negyedévhez viszonyítva, míg a régió központoknál 1 százalékkal nőtt az árengedmény. A kisebb városokban azonban egyelőre nem lehetett nagyobb kedvezményt elérni, ennek pedig az a magyarázata, hogy a szigetelés nélküli „kádár-kockák” helyett vidéken egyre többen választották a megfizethető panelt, mivel nem emelkedett a távhő díja, jegyezte meg a szakember.

A téglalakásoknál 7,8 százalék volt a teljes alku mértéke. Utoljára szintén két éve, a Covid világjárvány második és harmadik hullámakor lehetett ilyen sokat alkudni. A legkisebb alku a megyei jogú városokban volt 6,2 százalékkal, míg a külső pesti kerületekben 6,6 százalék ez az érték. A belvárosban és Budán 7,6 százalékos teljes árengedményt tudtak kiharcolni a vevők, csak úgy, mint a régió központokban. A kisebb városokban azonban 10 százalékra nőtt az alku mértéke.

Ezek a számok 1,7 százalékkal magasabbak, mint a III. negyedévben. Budát leszámítva, (ahol az érték nem változott az előző negyedévhez képest) minden térségben nőtt az elérhető árengedmény nagysága. A legkevésbé Budapest pesti területein, itt 1,5 százalékkal, míg a régió központokban ennél magasabb, 2 százalékos volt az árengedmény átlaga. Pest megye településein 3, a kisebb városokban pedig 2-4 százalék között ingadozott az alku mértéke.

A használt házak piacán 11,7 százalékos a teljes alku mértéke és úgy tűnik, kezd általánosabbá válni a 10 százalék feletti árengedmény, hiszen a fővároson kívüli területeken mindenhol ezt meghaladó mértékben alakult az alku mértéke az utolsó negyedévben. A többi ingatlantípushoz hasonlóan itt is két éve a koronavírus megjelenésekor volt utoljára lehetőség ilyen mértékű alkura. A régió központokban és a községekben 14 százalék az elérhető árengedmény középértéke, míg Pest megyében és a többi megyei jogú városban 12,5, a kisebb városokban 10,8 százalék. A külső pesti kerületekben 9,9, míg Budán egyelőre csak 8 százalékot lehetett alkudni.

A fővárosban egyelőre nem nőtt az árengedmény mértéke, míg vidéken, a kisebb városokban és Pest megyében is 3, a régió központokban 5 százalékkal lehetett többet alkudni a IV. negyedévben, mint az ezt megelőző három hónapban. A szerződéskötéskori árengedmény a házak esetében 8 százalék, míg a lakások esetében (panel és tégla) 3,8 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a hirdetési árból ingatlantípustól függetlenül jellemzően 3-4 százalékot engednek az eladók. A lakások esetében a hirdetési és a szerződéskötési árengedmény majdnem azonos mértékű, ugyanakkor a használt házaknál az árengedmény kétharmadát konkrét vevő esetében engedték el a tulajdonosok.