Ennyit veszíthet az értékéből egy budapesti lakás a rezsiválság alatt: most éri meg vásárolni?

Látványos változások mentek végbe az elmúlt fél-egy évben a világgazdaságban, ami a globális ingatlanpiacot sem hagyta érintetlenül. A magyar lakáspiacon egyelőre mérsékelten érződnek a hatások, de az előttünk álló évben nagy változások jöhetnek. A Portfolio 9 ingatlanszakértőt kérdezett meg többek között az árak, a kereslet-kínálat, a lakásépítések és a bérleti díjak alakulásáról.

Mi várható Budapesten?

Nem sokan számítottak arra egy évvel ezelőtt, hogy a lakásárak a covid előtti időszakinál is meredekebben fognak emelkedni 2021-ben, ledolgozva ezzel a 2020-as lassulást. Szakértői várakozások szerint viszont az előttünk álló évben már kisebb lehet az áremelkedés. Nominál értéken ugyan kevesen számítanak csökkenésre, lakástípustól függően év végéig 0-4 százalék közötti emelkedés várható, míg 2023 szeptemberéig 2-7 százalékos a szakértői várakozások átlaga. Reálértéken viszont - vagyis az inflációval korrigálva - szinte biztosan negatív lesz az előjel, azaz

az előttünk álló évben a várakozások szerint az inflációnál kisebb mértékű lehet az áremelkedés.

Mind a lakások, mind a családi házak kapcsán több szakértő szerint is érdemes az ingatlan állapota szerint különbséget tenni, ugyanis a magas rezsiköltség a rosszabb állapotú lakások árcéduláján biztosan látszódni fog, és ez a feltételezések szerint a családi házakat fogja erősebben érinteni. A két szélsőérték az előrejelzésekben -10 és +20 százalék volt, de a legtöbben enyhe pozitív előjelű árváltozást várnak.

Mi lesz az újlakás-piacon?

Egészen extrém az, ami az elmúlt egy évben az új lakások piacán lezajlott. A Budapesti Lakáspiaci Riport mérése szerint tavaly nyár óta 33 százalékkal mentek feljebb a fővárosi újlakás-árak, elérve a négyzetméterenkénti 1,35 millió forintot. A csökkenő kínálat és a rezsiköltségek felértékelődése miatt ebben a szegmensben a jövőben sem várható visszaesés, a szakértői várakozások átlaga szerint év végéig további 6, míg jövő ilyenkorra további 12 százalékos áremelkedés várható.

Ezek alapján egy év múlva várhatóan 1,5 millió forint felett lesz a budapesti új lakások átlagos négyzetméterára.

Az épülő lakások száma is szinte biztosan vissza fog esni, az idei évre a tavalyi közel 20 ezerrel szemben 18 ezer körüli lakás átadása várható, míg 2023-ban átlagosan 14-15 ezer lakással számol a többség.

Lakásbérleti-díjak

A lakásbérleti-díjak kapcsán szintén nagyobb lett az egy év alatt bekövetkezett emelkedés, mint a szakértői várakozások. A covid alatti mélyponthoz képest több mint 30 százalékos volt a növekedés, az előttünk álló időszakban ugyanakkor itt hatványozottan figyelni kell arra, hogy milyen a lakás energiahatékonysága. Azon lakások esetén ugyanis, ahol a villany vagy a gázfogyasztás túllépi a rezsicsökkentési limitet, jelentősen lecsökkenhet a kereslet, lenyomva ezzel a bérleti díjakat is. Budapesti átlagban a bérleti díjak emelkedésének jelentős lassulására számít a többség.

A fentiek mellett három további kérdést is feltett a lap, ahol a nyers számokat árnyalni tudták a szakértők.

1. Az ország mely részein, milyen típusú lakások iránt élénkülhet meg a kereslet az előttünk álló évben?

Balla Ákos - Balla Ingatlan: "A nagyvárosi lakások iránt várok jelentősebb érdeklődést, a vidékre költözés továbbra sem lesz vonzó."

Benedikt Károly - Duna House: "Elsősorban a fővárosi és nagyvárosi ingatlanok iránti kereslet élénkülhet a következő időszak piacán és itt is jellemzően a kisebb alapterületű, korszerű energetikai jellemzőkkel rendelkező ingatlanok, valamint az új építésű lakások lesznek az elsődleges nyertesei a változásoknak. A nagyobb alapterületű, korszerűtlen házak és lakások iránt valószínűleg kisebb lesz a kereslet."

Csorba Dániel - Ingatlanértékesítő, blogger: "A befektetők a jól kiadható ingatlanokba menekülnek, ez jellemzően a belvárost fogja jelenti, illetve a nagyobb városokat. A lemorzsolódók, akiknek meg kell oldaniuk a lakhatásukat és még tudnak vásárolni, azok még távolabb kerülnek a városmagtól."

Kiss Ákos - Property Market Kft.: "Az új építésű lakások a fővárosban, a takarékos újszerűek vidéken, emellett a kis alapterületű tégla lakások lesznek a slágertermékek."

Kricsfalussy Tamás - Metrodom: "Budapesten és a nagyobb vidéki városokban a kompakt, jó állapotú, legalább CC-s energetikai besorolású, relatív jó árú lakások iránt biztosan növekszik a befektetők részéről a kereslet, a magas infláció miatt előtérbe kerülő reálértéktartási cél miatt. Az energetikai minőség lényeges szemponttá válik. Vélhetően a 2000 után épült lakások és családi házak, illetve a régebbi, de kisebb vagy közepes méretű, energetikai felújításon átesett családi házak iránt növekszik a kereslet. Utóbbiakat Budapesten, az agglomerációban, a vidéki városokban és a községekben is keresni fogják. A panellakások közül szintén az energetikai felújításon átesett házakban lévők iránt növekszik a kereslet, de a távfűtés árának esetleges emelése miatt itt nagyobb a bizonytalanság."

Sápi Zoltán - Eltinga, Budapesti Lakáspiaci Riport: "A stabil munkaerőpiaccal rendelkező térségekben (Pest megye, nyugati határszél, gyáripari városok és agglomerációik) az energiahatékony, kis rezsijű ingatlanok iránt növekedhet a kereslet."

Valkó Dávid - OTP Jelzálogbank / OTP Ingatlanpont: "A belföldi turisztikai célpontok (a Balaton kivételével) iránt a felújított, energetikailag korszerűsített, alacsony rezsivel fenntartható, kiadható házak, nyaralók iránt növekedhet a kereslet."

2. Milyen hatása lehet a rezsiköltségekben megjelenő energiaár-robbanásnak a hazai lakáspiacra nézve?

A többség véleménye szerint a dinamikusan változó környezetben a korszerű lakások felértékelődnek, de a korszerűtlen, nagy alapterületű jó helyen található családi házak piaca is élénkülhet, ahol az új tulajdonosok elvégzik az energetikai korszerűsítést. Ennek ellenére a felújítandó ingatlanok sem válnak eladhatatlanná, de a vételárban meg kell jelennie a korszerűsítés költségének is.

A felújítandó, átlagos állapotú lakások árai és a korszerű ingatlanok közötti olló nagyra fog nyílni, a megtérülések javulása miatt viszont várhatóan egyre többen terveznek felújítást.

A felkészült vevők várhatóan elkérik majd az ingatlan megtekintésekor az előző éves fűtésszámlákat. A mostani helyzet viszont alapvetően kérdőjelezi meg a korábbi ingatlankategóriákban (tégla, panel, családi ház) gondolkodást, fontosabb kérdéssé válik az energetikai besorolás, a hőtermelési technológia, mint az építési technológia, vagy az ingatlan kora. A legrosszabb helyzetbe azok a 100-150 éves soklakásos házak, illetve túlméretes régi családi házak kerülhetnek, amelyeknek a műszaki korszerűsítése gazdaságos módon nem lehetséges, ezek értéke lokációtól függően akár 20-50 százalékkal is csökkenhet. Az eddigi szubjektív tényezők - környezet, állapot, hangulat - helyett előtérbe kerülnek az olyan objektív tényezők, mint a rezsiköltség.

3. Milyen gazdasági folyamatoknak lesz a legnagyobb hatása az előttünk álló évben a hazai lakáspiacra nézve? 

• Az energiaválság okozta termelés- és szolgáltatásvisszaesés miatti a munkanélküliség megugrása várható.
  Elsősorban makrogazdasági, külső körülmények alakítják a lehetőségeinket, így azok turbulens változása határozza meg az azokra adható válaszokat, összhangban a képességeinkkel.
• Az infláció ledarálja az árnövekedést és reálértéken csökkenni fog az ingatlanok ára. A hitelpiac be fog állni, a felújítandók leszakadnak a piacról. A befektetők tömegével fognak megjelenni a piacon, a külföldiek az értéktelenedő forint miatt szintén egyre többen fognak megjelenni.
• Az infláció és rezsiköltségek alakulása lesz a legnagyobb hatással a lakáspiacra.
• A globális munkaerőpiaci hatások, orosz-ukrán háború elhúzódása, hitelkamatok és lakossági felújítási programok alakulása.
• A munkahelyek megtartása, a bérek vásárlóerejének megtartása, esetleges csökkenése.
• Az infláció, ezzel párhuzamosan pedig a kamatszint növekedése különös tekintettel a hitelkamatokra. Az infláció miatt a lakásárak nominális növekedése mindenképpen folytatódni fog, ha reál szinten bizonyos ingatlantípusoknak kevésbé vagy jobban csökken is az ára.
• Az infláció megugrása vélhetően a befektetői lakásvásárlói kedvet is növeli, a magas kamatszint viszont a vásárlói kereslet csökkenésével jár, a családtámogatási rendszer elemei még inkább felértékelődnek. Mint látható, az infláció, a magas kamatszint, a recessziós félelmek több egymással ellentétes hatású mozgást indítottak meg a piacon, amely így nagyon turbulens. Ami mégis az árak növekedése mellett dönthet, reálértékben is, az az ingatlanfejlesztői aktivitás erőteljes csökkenése, amely már egy éve megfigyelhető, illetve a hirtelen megugró kereslet az energetikailag korszerű ingatlanok iránt.
• A munkanélküliség esetleges növekedése, a reálbér-szint csökkenése, miközben a hitelkamatok tovább emelkednek összességében visszafogottabb keresletet okozhat, a forgalom csökkenni fog.
• Az ingatlanpiacot jelenleg és várhatóan a jövőben is elsődlegesen az energiaválság kérdésköre formálja és a gazdasági, hitelezési helyzet változása. A munkanélküliségi mutató, a családok jövedelme és a hitelezési feltételek változása lehet a legnagyobb hatással a fizetőképes keresletre, amely radikálisan befolyásolhatja az ingatlanpiaci tranzakciók számát.

A felmérésben az alábbi szakértők vettek részt: Balla Ákos - Balla Ingatlan, Benedikt Károly - Duna House, Csorba Dániel - ingatlanértékesítő, blogger, Kiss Ákos - Property Maret, Kricsfalussy Tamás - Metrodom, Sápi Zoltán - Eltinga, Sándorfi Balázs - Bankmonitor, Valkó Dávid - OTP Jelzálogbank / OTP Ingatlanpont és a Portfolio Ingatlan csapata.