Újabb magyar nagyvárosokban üthet be a rezsiválság: veszélyben a közszolgáltatások, intézmények

Közzé tette Székesfehérvár polgármestere, hogy miképp alakulnak a különböző városi közintézmények és közszogáltatások rezsiköltségei az áremelés után.

A Cser-Palkovics András által közöltek szerint

• a városban a közvilágítás a 2021-ben a teljes évben 295 millió forintba került, idén 688 millió forint lesz a várható költség, jövőre pedig ugyanezért 1,6 milliárd forintot kellene majd fizetni.
• A városi uszoda fenntartása a tavalyi évi 39 millió forintról idén 215 millióra, majd jövőre 330 millió forintra emelkedik.
• Az óvoda éves áramellátása 1,8 millióról idénre 3,3 millióra majd jövőre 13 millió forintra nő. A gázellátás 6 millióról előbb 10 millióra majd 42 millió forintra emelkedik.
• A helyi színház áramellátása  2021-ben 9,2 millióba került, 2022-ben ugyanez 54 millió forint lehet, 2023-ban 215 millió forintba fog kerülni.
• Cser-Palkovics közölte azt is, hogy a fehérvári stadion rezsiköltsége jövőre 1,2 milliárd forintra emelkedhet, amit a város nem fog tudni vállalni.

A legbrutálisabb emelkedés a távhő és a melegvíz költsége emelkedik a városban: 2021-22-ben 5 milliárd volt a szükséges gáz ára, 22-23-ban ez 17 milliárd lehet, később akár a 40 milliárd forintot is elérheti az éves költség.

A célunk az, hogy legalább az alapvető (törvényileg kötelező) helyi közszolgáltatásokat és az önkormányzati munkahelyek nagy többségét biztosítani tudjuk. Prioritást élveznek a bölcsődék, az óvodák, a szociális intézmények – különösen a bentlakásos intézményeink –, a rendelőintézetek, a közétkeztetés, minél magasabb szinten a közösségi közlekedés, valamint a közvilágítás biztosítása. Minden, a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedést készek vagyunk meghozni! A városvezetés, az önkormányzati intézmények, valamint a vállalataink vezetői azon dolgoznak, hogy a helyzet kezelhető maradjon

- tette hozzá a városvezető.

Eger is csődközelben, jöhet a válságkezelő csomag

Eger polgármestere, Mirkóczki Ádám egy sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a város csődközelben van a rezsiárak miatt. Az egriugyek.hu tudósítása szerint a városvezetés válságkezelő javaslatcsomagot állított össze, többek között bezárnák a legtöbbet fogyasztó intézmények épületeit, így az egri strandot, a Bitskey uszodát, a Gárdonyi és a Harlekin színházakat, az EKMK épületeit, a Forrást és a Bartakovicsot is. A polgármester kiemelte, nem az intézményeket zárják be, csak az ingatlanokat, hogy azok nullás rezsit termeljenek.

Nem tudunk jobb megoldást ennél. A csőd borítékolható. De ha be kell csődölnünk, akkor csődöljünk be a legjobban: vagyis inkább a város csődöljön be, de a lakosokat mentesítsük a csődtől vagy a csődközeli helyzetektől

- fogalmazott a polgármester, aki kijelentette, a javaslatcsomag lényege, hogy a lakosság terheit mérsékeljék, adót pedig nem emelnek, a kedvezményes buszbérlet is marad. A csomagról a közgyűlés dönt majd. Az egri városvezetés csomagjának fő elemei:

• 2023-ban az egri magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak elengednék az építési adó megfizetését.
• 2022. szeptember 1-től december 31-ig minden önkormányzati bérlakás bérlőjét mentesítenék a bérleti díj fizetése alól.
• A fenti időszakban nem kellene bérleti díjat fizetnie az egri önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokban működő vállalkozásoknak.

A polgármester szerint az adó elengedése több mint 16 ezer lakást vagy lakásrészt és több mint 1600 egyéni vállalkozói lakásrészt érintene, a bérleti díjak elengedése 873 bérlakást és 230 üzleti célú ingatlant, mindez hozzávetőleg 200 millió forintos kiesést jelentene az egri önkormányzatnak. Az összeget a fenti ingatlanok bezárásával termelnék ki. Ugyanakkor hozzátette: a közvilágítás és a díszkivilágítás lekapcsolásáról még nem született döntés, de ő nem támogatná a lépést, mert nem hiszi, hogy annyit spórolnának vele, "mint amennyi bosszúsággal járna".