Érik a hazai ingatlanlufi robbanása? Vészjósló adatok láttak napvilágot

Budapesten 3621 lakást vettek használatba, 20%-kal kevesebbet a 2021. I. félévinél. A megyei jogú városokban lényegében stagnált az új lakások száma (–1,5%), a kisebb településeken viszont nőtt: a többi városban 6,7, a községekben 10%-kal több új lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában – írja közleményében a KSH.

A természetes személyek lakásépítéseinek közel másfél éve tartó visszaesése megállt. Az általuk építtetett lakások száma 5,6%-kal nőtt, a vállalkozások által építtetetteké 14%-kal csökkent 2021 I. félévéhez képest. A természetes személyek élénkülő lakásépítési tevékenysége a kisebb városokra és a községekre korlátozódott, miközben a vállalkozói lakásépítések mindegyik településkategóriában, különösen Budapesten maradtak el az egy évvel korábbitól.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 40%-a családi házban, 47%-a többlakásos épületben, 11%-a lakóparkban található. A családi házak aránya mintegy 7, a lakóparki lakásoké közel 10 százalékponttal nőtt, a többlakásos épületekben átadottaké viszont 17 százalékponttal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 5,4 m2-rel, 88,4 m2-re növekedett 2021 I. félévéhez mérten. A főbb építési célok közül a saját használatra épített lakások súlya 31, az értékesítési célra építetteké 67% volt, az arányok egy év alatt enyhén eltolódtak a saját használatra épült lakások felé.

Az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 715 volt, 16%-kal több, mint 2021 I. félévében. Az év végéig megszerzett építési engedélyek birtokában 2026-ig kedvezményes áfával értékesíthetők a felépített lakások, ami ösztönzi az építési engedélyek számának növekedését, és magyarázza a használatba vett lakásokétól eltérő trendjét. A fővárosban emellett az új, rozsdaövezeti fejlesztéseknek is szerepük van abban, hogy az egy évvel korábbinál 1,8-szer több lakás építésére adtak ki engedélyt, ennek következtében az év első felében tervezett lakások 29%-a Budapesten koncentrálódott. Ezzel párhuzamosan a megyei jogú városokban 8,5%-kal csökkent, a többi városban alapvetően stagnált (+1,9%), a községekben pedig 8,1%-kal növekedett az építendő lakások száma.

A budapesti agglomerációban adták ki a lakásépítési engedélyek 15%-át, emellett számottevő volt a balatoni térség és a győri agglomeráció részesedése is (9,0, illetve 5,4%). Ugyanakkor minden ötödik lakást nagyvárosok vonzáskörzetén kívüli, kisebb településen terveznek felépíteni. A 2022 első felében kiadott új építési engedélyek alapján az előző év azonos időszakinál 7,3%-kal kevesebb, összesen 7938 lakóépület építését tervezték az országban. A tervezett nem lakóépületek száma 2379 volt, ez 2,1%-kal több, mint egy évvel korábban.