Egy komplett vásárlói réteg tűnt el a magyar ingatlanpiacról: kidurranhat a lufi?

Már a korábbi hónapokban látható volt, hogy elválik egymástól a járvány utáni fellendülésben az új és használt lakások szegmense és továbbra is kétsebességes maradhat a piac, miközben az árak felfelé tartanak, a külföldi vásárlók pedig egyelőre közel sem olyan aktívak, mint a járvány előtt - derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

Hiányzó külföldiek

Fontos változás a pandémia előtti helyzethez képest, hogy a külföldi vásárlók jóval kevesebben lettek a járványhatás miatt. Az ingatlan.com adatai szerint 2021-ben már több országból élénkült a kereslet, amit alátámasztanak a hivatalos statisztikák is.  A KSH kimutatta, hogy 2020-ban Szlovákián kívül minden országból kevesebb vevő érkezett a hazai lakáspiacra, mint 2019-ben. 2020-ban összességében majdnem 40 százalékkal külföldi vásárolt, mint egy évvel ezelőtt. Idén viszont már országonként nagyon eltérő a kép.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: “A saját adataink szerint németországi érdeklődők száma 2021-ben 5 százalékkal nőtt, a többi országot nézve Hollandiából 15 százalékkal, Lengyelországból 33, Kínából pedig 26 százalékkal több érdeklődés érkezett az ingatlan.com-on meghirdetett ingatlanokra. Az Egyesült Királyságból jövő kereslet viszont drasztikusan, 24 százalékkal csökkent, részben a járvány miatti óvatosság, valamint a brexit hatása miatt, hiszen az ottani vásárlók már EU-n kívülinek számítanak. Szintén csökkent az orosz és izraeli érdeklődők száma, ami a járványhatással magyarázható. A szakember hozzáfűzte:

Összességében a külföldiek által támasztott kereslet az idén sem tért vissza a pandémiát megelőző, 2019-es szintre, amikor a külföldi vevők az összes adásvétel 5 százalékában vettek részt.

Drágulás, eltérő mértékben

Az árak szempontjából azért fontos a külföldről érkező kereslet, mert a járvány előtt ez lényeges szerepet játszott a drágulásban, különösen Budapesten, a visszafogottabb külföldi érdeklődés most nem ad olyan lendületet az áremelkedésnek. Az árakon egyébként jól láthatók a lakáspiacot meghatározó különbségek, azaz a használt és új ingatlanok közötti eltérések. A hivatalos KSH-adatok szerint az idei első félévben a budapesti használt lakások ára 4,2 százalékkal nőtt éves szinten, az újaknál viszont 13 százalékos volt a drágulás.

A szakember szerint az év hátralevő részében a használt lakások piacán mérsékeltebb élénkülés lesz, mint az újlakás-piacon, és megmarad a területi különbség, azaz a fővároson kívüli piacon nagyobb pörgés várható.