A tudatos építkezés 4 alaptétele: ennyid ideig készül el egy ház Magyarországon

Az emberekben ősidők óta él a vágy, hogy saját házat, otthont teremtsenek, mégis sokan nehezen szánják el magukat, hiszen rengeteg kérdés merülhet fel bennük egy építkezéssel kapcsolatban: mihez, hogyan kezdjenek hozzá, kikhez és milyen problémákkal forduljanak. A bonyodalmak elkerülése érdekében érdemes már a legelejétől kezdve tudatosan készülni az építkezésre: minden esetben szakértői véleményt kérjünk, illetve az építőanyagok kapcsán szakkereskedésben már előzetesen tájékozódjunk - hívja fel közleményében a figyelmet az ÚjHáz Centrum.

Mikor kezdjük az építkezést?

Október közepétől április közepéig érdemes számolni a rossz idővel, vagyis azzal, hogy a hőmérséklet +5 Celsius-fok alá esik. Szerencsére vannak olyan munkafolyamatok, amelyek ebben a hőfokban is elvégezhetők, de ezalatt a hőmérsékleti határ alatt 5 fokonként más és más szintű előkészületre van szükség. Ha a munkálatokat +5 és 0 °C közt kívánjuk elvégezni, jellemzően az építőanyagok előmelegítése is elég. Komolyabb előkészület szükséges 0 és -5 °C közt, hiszen ilyenkor már a szerkezetet is védeni kell a kihűlés ellen, mivel fennáll a fagyveszély. -5 °C és -12 °C közt pedig csak nagyon indokolt esetekben szabad nekiállni a munkának, ekkor is csak úgy, ha a szerkezetet képesek vagyunk fűteni a kihűlés ellen. Így érdemes már a tavaszi hónapokban nekiállni a folyamatoknak.

Mennyi ideig tart?

Ha minden munkálatot egy cég végez, akár 9-12 hónap alatt is kész lehet a házunk, ha viszont várni kell más-más szakemberre, ez az idő elhúzódhat. A megfelelő kivitelező kiválasztása a legfontosabb, hiszen az ő kezében van az irányítás, ő látja át a költségek labirintusát, leginkább tőle függ, mennyi időt és pénzt tudunk spórolni. Átlagosan tehát egy/ másfél évvel számolhatunk egy átlagos családi ház felépítése esetében (lásd infografika). Érdemes az építőanyag beszerzését is jól átgondoltan és időben ütemezni, mert egyes termékek esetében hosszabb szállítási határidőkre is számíthatunk.

Mi a helyzet az anyagiakkal?

Egy építkezés során szinte kizárt, hogy beleférjünk az előre meghatározottkeretbe. Sajnos ezzel minden esetben számolni kell, ezért jobb, ha már az elején, a meglepetések elkerülése végett a meghatározott költségek másfélszeresével kalkulálunk. Érdemes előre költségvetést készíteni, aminek legalább két elemből kell állnia: anyagköltségből és munkadíjból. A teljes összeg nagyjából kétharmadával anyagköltségként számoljunk, a maradék egyharmadot pedig tartalékoljuk a kivitelezők munkadíjára.

Fontos, hogy különítsünk el 5-10 százalékot az esetleges váratlan kiadásokra, melyek még a legjobban tervezett építkezés esetén is felmerülhetnek. Az építőanyagok beszerzése kapcsán érdemes hosszú távon átgondolni, hogy milyen otthont szeretnék kialakítani és milyen alapanyagokkal, mert számos anyagból választhatunk, azonban ezek előzetes jól átgondolásával és értékesítővel történő átbeszélésével sok időt, energiát és pénzt is spórolhatunk.

Mire figyeljünk még?

Fontos, hogy figyelembe vegyük a szigorodó energetikai előírásokat: ahhoz, hogy építési engedélyt kapjunk, újonnan épülő házunknak meg kell felelnie egy sor követelménynek, jogszabálynak. Az idei évtől az energiatanúsítványokat illetően számos változásra számíthatunk. Az új ingatlanok esetében továbbra is elvárás lesz, hogy az épületek szerkezete megfelelő hőkibocsátási tényezővel rendelkezzen.

Az energiatanúsítványban bevezetésre kerül a "közel nulla" energiaigényű épületek építése, vagyis csak olyan épületet lehet majd építeni, amely eléri a megadott szintet. Ebbe beletartozik például az is, hogy az energiaigény legalább 25%- át megújuló energiaforrásból kell biztosítani. A szigorítások várhatóan legkésőbb 2020. december 31-én lépnek életbe.