Árvíz: az illegális építkezések miatt vagyunk veszélyben?!

Az elmúlt 50 év legnagyobb árhulláma közeledik Magyarország felé. A Duna tetőzésére a mai naptól lehet számítani az ország területén. A legsúlyosabb helyzet kilenc folyómenti településen, illetve térségben alakulhat ki: ezek között van Mecsér és környéke, Komárom és térsége, az egyik vörösiszap-tározója miatt Almásfüzitő, a táti térség, Esztergom, Szentendre, a közúton megközelíthetetlen Kisoroszi, valamint Budapest és Dunaújváros környéke. A legfrissebb előrejelzések szerint az ár a legtöbb érintett szakaszon elérheti a 8-9 méteres vízmélységet. Igaz, a becslési tévedés elérheti a plusz-mínusz 20 centimétert is. (Az alábbi térképen hullámokkkal jelöltük a leginkább veszélyeztetett területeket, kattints a részletekért.)

Orbán Viktor miniszterelnök közlése szerint ugyanakkor senkinek sem kell aggódnia, nincs olyan ember ugyanis az országban, akit baj esetén ne tudnának biztonságban kimenekíteni a lakhelyéről. Ha minden a legrosszabb forgatókönyv szerint alakul, akkor Győrújfaluból 1 424, Komáromból 11 345, Almásfüzitőről 2 097, Tátról 5 057, Tahitótfaluból 1 417, Pócsmegyerről 2 047, Szigetmonostorról 2 435, Szentendréről 873, Óbudáról pedig - a lakótelepet elérő árvíz esetén - 55 300 embert kellene kitelepíteni. Ezek a legrosszabb forgatókönyvek. Minden valószínűség szerint alig néhány vagy az említetteknél jóval kevesebb embert kell evakuálni. "Erőszakkal senkit nem fogunk kitelepíteni, egész addig, amíg a veszélyhelyzet kézzel foghatóvá nem válik" - mondta Orbán Viktor, jelezve egyúttal, hogy a rendőrség gondoskodik a hátrahagyott értékekről.

Nagy kérdés ugyanakkor, mi lesz a problémás helyen álló ingatlanokkal, s a bennük keletkezett kárral? Az árvízvédelem egyik fő eszköze ugyanis az árterek használatának jogi szabályozása. E szerint a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területeken, mint például az ár-, illetve hullámtereken kizárólag az árvízvédelmet és vízgazdálkodást szolgáló ingatlanokat lehet létesíteni. Ilyenek többek között a technológiai építmények, a raktározási építmények, irodai épületek, illetve az üzemeltetést biztosító szolgálati lakóépületek. A papírra vetett szigor nem véletlen, a hullámtérben épült házak ugyanis csökkentik az árteret, ezzel közvetve az árszintek emelkedéséhez is hozzájárulnak. Mindezek ellenére ma Magyarország egyharmada beépített árterület, s az ott található ingatlanok jelentős része lakhatás céljára is alkalmas ingatlan.

A szabályozás tehát úgy tűnik, csak papíron létezik. A jogszabályi rendelkezések ellenére ugyanis számos esetben kerültek Magyarországon kiadásra építési engedélyek úgy, hogy az építésügyi hatóság nem vonta be szakhatóságként a vízügyi hatóságot (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség) az engedélyezési eljárásba. Továbbá előfordul az is, hogy az érintett önkormányzat a kérdéses területre nem rendelkezik rendezési tervvel, vagy az illegális építkezést követően az építésügyi hatóság mégis fennmaradási engedélyt adott, hogy feloldja a jogellenes helyzetet.

Jó példa minderre a Római-part esete is, mely még inkább előtérbe került a közelgő árhullám miatt. A Fővárosi Közgyűlés nemrég fogadta el ugyanis a Római-partra építendő mobil árvízi védmű tervét. Finta Sándor így vélekedett korábban a védműről: "A Római-partnál létező probléma az árvízvédelem, amit meg kell oldani - ez egyébként része a 2030-as koncepciónak, illetve a Duna-tanulmánynak is. Ugyanakkor mindkét dokumentum szerint figyelembe kell venni a természetes közeget, az esteleges beavatkozások, vagy a beavatkozások hiányának szűkebb-tágabb környezetre mért hatását és jó minőségű parti közterületeket szükséges kialakítani. A közgyűlés ezt mérlegelve döntött így a védműről" - mondta el a Pénzcentrum.hu megkeresésére korábban Budapest főépítésze (A teljes interjúhoz KATTINTS ide!). Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy miért segítenek a tilosban járókon, illetve miért pont rajtuk. Akad ugyanis problémás rész még szép számmal az országban, ott mégsem merült fel egyelőre egy mobilgát gondolata.

Tilosban építkeztél? Biztosításra ne is számíts!

Habár nem mindig az építtető felelőtlenségére vezethető vissza, hogy ártérre építkezett, a káresemények díját azonban mindig a tulajdonos viseli. A biztosítók ugyanis szerződéseikben többnyire kikötik, hogy a hullámtérbe épített ingatlanok biztosításakor nem téritik meg a víz által okozott kárt. Sőt a legtöbb esetben a társasgáok ezeken a területeken ugyanígy járnak el bel- illetve talajvíz emelkedése esetében és az ezekkel összefüggésbe hozható talajmozgások kapcsán is. Sőt, akad olyan biztosító is, amely akkor sem térít, ha az ingatlan ugyan a gát védett oldalán van, de egy feltörő buzgár vagy gátszakadás miatt az mégis megsérül. Egyetlen reménye az ártérre települteknek az állami segítség, melyet katasztrófa esetén segély formájában nyújthatnak bizonyos feltételek teljesülése esetén.

Ugyanakkor a biztosítható területeken sem rózsás a helyzet. Igaz, itt főként a felelőtlenség, ezen belül az öngondoskodás hiánya okozhat fejfájást az ingatlantulajdonosoknak. A magyarországi lakóingatlanok közel 30 százaléka ugyanis semmiféle biztosítással nem rendelkezik. A biztosítással nem rendelkező ingatlanok nagyobbik része ráadásul az árvizeknek fokozottan kitett terülteken helyezkedik el. Ráadásul nem megoldás az árvíz által még nem károsodott ingatlanok azonnali bebiztosítása sem. A hatályos biztosítási feltételek szerint az árvíz kockázatokra szóló biztosítás csak a szerződéskötést követő 30. napon (az ún. átlagos várakozási időt követően) lép életbe. Mindez azt jelenti, hogy ha a biztosítás létre is jön, a jelenlegi árvíz által okozott károkra még nem fog kiterjedni. Fontos tehát előre gondolkodni. Főként, hogy Magyarország árvízi kitettsége - fekvéséből adódóan - kiemelkedően magas. Az ország mintegy 23 százaléka árvízzel fenyegetett területen fekszik.