17 °C Budapest

Árvíz: az illegális építkezések miatt vagyunk veszélyben?!

Pénzcentrum
2013. június 7. 05:28

Bár a legtöbb hazai területen már javában tartanak, illetve valahol már be is fejezték az elmúlt 50 év legnagyobb árhulláma elleni előkészületeket, mégis akadhatnak területek ahol jókora kár marad majd az ár elvonulása után. Nagy kérdés ugyanakkor, mi lesz a problémás helyen álló ingatlanokkal, s ki téríti majd meg a bennük keletkezett kárt?

Az elmúlt 50 év legnagyobb árhulláma közeledik Magyarország felé. A Duna tetőzésére a mai naptól lehet számítani az ország területén. A legsúlyosabb helyzet kilenc folyómenti településen, illetve térségben alakulhat ki: ezek között van Mecsér és környéke, Komárom és térsége, az egyik vörösiszap-tározója miatt Almásfüzitő, a táti térség, Esztergom, Szentendre, a közúton megközelíthetetlen Kisoroszi, valamint Budapest és Dunaújváros környéke. A legfrissebb előrejelzések szerint az ár a legtöbb érintett szakaszon elérheti a 8-9 méteres vízmélységet. Igaz, a becslési tévedés elérheti a plusz-mínusz 20 centimétert is. (Az alábbi térképen hullámokkkal jelöltük a leginkább veszélyeztetett területeket, kattints a részletekért.)


A dunai árvíz miatt leginkább veszélyeztetett területetek nagyobb térképen való megjelenítése

Orbán Viktor miniszterelnök közlése szerint ugyanakkor senkinek sem kell aggódnia, nincs olyan ember ugyanis az országban, akit baj esetén ne tudnának biztonságban kimenekíteni a lakhelyéről. Ha minden a legrosszabb forgatókönyv szerint alakul, akkor Győrújfaluból 1 424, Komáromból 11 345, Almásfüzitőről 2 097, Tátról 5 057, Tahitótfaluból 1 417, Pócsmegyerről 2 047, Szigetmonostorról 2 435, Szentendréről 873, Óbudáról pedig - a lakótelepet elérő árvíz esetén - 55 300 embert kellene kitelepíteni. Ezek a legrosszabb forgatókönyvek. Minden valószínűség szerint alig néhány vagy az említetteknél jóval kevesebb embert kell evakuálni. "Erőszakkal senkit nem fogunk kitelepíteni, egész addig, amíg a veszélyhelyzet kézzel foghatóvá nem válik" - mondta Orbán Viktor, jelezve egyúttal, hogy a rendőrség gondoskodik a hátrahagyott értékekről.

Lecsapnak a katasztrófa vámszedői
A közelgő árhullám hordalékaként megjelentek a katasztrófa első vámszedői is Budapesten. A Pénzcentrum.hu értesülései szerint idegenek a katasztrófavédelem munkatársainak kiadva magukat lakásokba csöngetnek be a Belgrád rakparton található társasházakba. Az idegenek arra hivatkoznak, hogy felmérést készítenek - többek között megkérdezik, hányadik emeleten van a lakás, illetve milyen értékek találhatók benne. Értesítettük az esetről a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot is, ahol Kisdi Márk Máté szóvivő elmondta: "Az Igazgatóság semmiféle anyagi felmérést - sem telefonon, sem személyesen - nem végez Budapesten. Éppen ezért kérjük a lakosságot, idegeneknek semmiféle információt ne adjanak ki ingatlanjaikról, illetve az azokban tárolt értékekről." Legfrissebb információink szerint, az estről megjelent írásunkat követően a rendőrség nyomozást kezdett az ügyben.

Nagy kérdés ugyanakkor, mi lesz a problémás helyen álló ingatlanokkal, s a bennük keletkezett kárral? Az árvízvédelem egyik fő eszköze ugyanis az árterek használatának jogi szabályozása. E szerint a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területeken, mint például az ár-, illetve hullámtereken kizárólag az árvízvédelmet és vízgazdálkodást szolgáló ingatlanokat lehet létesíteni. Ilyenek többek között a technológiai építmények, a raktározási építmények, irodai épületek, illetve az üzemeltetést biztosító szolgálati lakóépületek. A papírra vetett szigor nem véletlen, a hullámtérben épült házak ugyanis csökkentik az árteret, ezzel közvetve az árszintek emelkedéséhez is hozzájárulnak. Mindezek ellenére ma Magyarország egyharmada beépített árterület, s az ott található ingatlanok jelentős része lakhatás céljára is alkalmas ingatlan.

A szabályozás tehát úgy tűnik, csak papíron létezik. A jogszabályi rendelkezések ellenére ugyanis számos esetben kerültek Magyarországon kiadásra építési engedélyek úgy, hogy az építésügyi hatóság nem vonta be szakhatóságként a vízügyi hatóságot (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség) az engedélyezési eljárásba. Továbbá előfordul az is, hogy az érintett önkormányzat a kérdéses területre nem rendelkezik rendezési tervvel, vagy az illegális építkezést követően az építésügyi hatóság mégis fennmaradási engedélyt adott, hogy feloldja a jogellenes helyzetet.

Jó példa minderre a Római-part esete is, mely még inkább előtérbe került a közelgő árhullám miatt. A Fővárosi Közgyűlés nemrég fogadta el ugyanis a Római-partra építendő mobil árvízi védmű tervét. Finta Sándor így vélekedett korábban a védműről: "A Római-partnál létező probléma az árvízvédelem, amit meg kell oldani - ez egyébként része a 2030-as koncepciónak, illetve a Duna-tanulmánynak is. Ugyanakkor mindkét dokumentum szerint figyelembe kell venni a természetes közeget, az esteleges beavatkozások, vagy a beavatkozások hiányának szűkebb-tágabb környezetre mért hatását és jó minőségű parti közterületeket szükséges kialakítani. A közgyűlés ezt mérlegelve döntött így a védműről" - mondta el a Pénzcentrum.hu megkeresésére korábban Budapest főépítésze (A teljes interjúhoz KATTINTS ide!). Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy miért segítenek a tilosban járókon, illetve miért pont rajtuk. Akad ugyanis problémás rész még szép számmal az országban, ott mégsem merült fel egyelőre egy mobilgát gondolata.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Tilosban építkeztél? Biztosításra ne is számíts!

Habár nem mindig az építtető felelőtlenségére vezethető vissza, hogy ártérre építkezett, a káresemények díját azonban mindig a tulajdonos viseli. A biztosítók ugyanis szerződéseikben többnyire kikötik, hogy a hullámtérbe épített ingatlanok biztosításakor nem téritik meg a víz által okozott kárt. Sőt a legtöbb esetben a társasgáok ezeken a területeken ugyanígy járnak el bel- illetve talajvíz emelkedése esetében és az ezekkel összefüggésbe hozható talajmozgások kapcsán is. Sőt, akad olyan biztosító is, amely akkor sem térít, ha az ingatlan ugyan a gát védett oldalán van, de egy feltörő buzgár vagy gátszakadás miatt az mégis megsérül. Egyetlen reménye az ártérre települteknek az állami segítség, melyet katasztrófa esetén segély formájában nyújthatnak bizonyos feltételek teljesülése esetén.

Várják a kárbejelentésket!
A kormány várja a dunai árvíz miatt kárt szenvedő magánszemélyek és vállalkozók jelentkezését a Belügyminisztérium által létrehozott euszacivil@bm.gov.hu címen - közölte a kormányszóvivő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Giró-Szász András elmondta: Magyarország európai uniós tagállamként jogosult arra, hogy forrásokat hívjon le az EU szolidaritási alapjából a károk utólagos felszámolására, a helyreállítási munkálatok költségeinek fedezésére. A kormány ezért várja azok jelentkezését, akik kárt szenvednek el az árvíz miatt, ugyanis a kárigény összesítésébe az állam, az önkormányzatok, a vállalatok és a magánszemélyek által elszenvedett kár egyaránt beletartozik.

Ugyanakkor a biztosítható területeken sem rózsás a helyzet. Igaz, itt főként a felelőtlenség, ezen belül az öngondoskodás hiánya okozhat fejfájást az ingatlantulajdonosoknak. A magyarországi lakóingatlanok közel 30 százaléka ugyanis semmiféle biztosítással nem rendelkezik. A biztosítással nem rendelkező ingatlanok nagyobbik része ráadásul az árvizeknek fokozottan kitett terülteken helyezkedik el. Ráadásul nem megoldás az árvíz által még nem károsodott ingatlanok azonnali bebiztosítása sem. A hatályos biztosítási feltételek szerint az árvíz kockázatokra szóló biztosítás csak a szerződéskötést követő 30. napon (az ún. átlagos várakozási időt követően) lép életbe. Mindez azt jelenti, hogy ha a biztosítás létre is jön, a jelenlegi árvíz által okozott károkra még nem fog kiterjedni. Fontos tehát előre gondolkodni. Főként, hogy Magyarország árvízi kitettsége - fekvéséből adódóan - kiemelkedően magas. Az ország mintegy 23 százaléka árvízzel fenyegetett területen fekszik.

NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. május 14. péntek
Bonifác
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?