Árvíz: kilenc veszélyes szakasz van a Duna mentén

A kormányfő a veszélyhelyzet-kezelési központban jelezte, a Duna tetőzését péntektől várják az ország területén. Nagybajcsnál kilencméteres vízszinttel számolnak, a becslési tévedés plusz-mínusz 10 centiméter lehet. Azon a szakaszon a védekezéssel éjfélig kell elkészülni - tette hozzá.

Komáromban a várható tetőzés 830 centiméter, a hibahatár ott is plusz-mínusz 10 centiméter, a védekezési munkát péntek délig kell befejezni, ahogyan Esztergomban is, ahol 795 (plusz-mínusz 15) centiméter lehet a legnagyobb vízállás.

Nagymarosnál 740 (plusz-mínusz 15) centiméteres vízmagassággal számolnak, a védekezéssel ott szombat reggel 6 óráig kell végezni, csakúgy, mint Budapesten, ahol 885 centiméteres lehet a maximális vízállás (a becslési tévedés a fővárosban 20 centiméter.

A veszélyeztetett szakaszok közül Orbán Viktor kiemelte Almásfüzitőt, ahol a 7-es sorszámú vörösiszap-tározónak nem készült el teljesen a rekultivációja, de a szakértői tanulmányok szerint nem fenyeget az a veszély, hogy a magas vízállás iszapszennyeződést mos a Dunába. Ott a veszélyhelyzethez több mint hat méterrel magasabb vízállás kellene, mint amivel maximálisan számolni lehet - magyarázta a miniszterelnök.

Hozzátette, a szerda esti érsekvadkerti földrengés miatt egyelőre semmilyen árvízvédelmi problémát nem azonosítottak be, a földmozgás nem hátráltatja a védekezést.

Orbán Viktor hangsúlyozta: nincs olyan ember az országban, akit baj esetén ne tudnának biztonságban kimenekíteni a lakhelyéről. Ha minden a legrosszabb forgatókönyv szerint alakul, akkor Győrújfaluból 1424, Komáromból 11 345, Almásfüzitőről 2097, Tátról 5057, Tahitótfaluból 1417, Pócsmegyerről 2047, Szigetmonostorról 2435, Szentendréről 873, Óbudáról pedig - a lakótelepet elérő árvíz esetén - 55 300 embert kellene kitelepíteni. Még egyszer hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek a legrosszabb forgatókönyvek. Minden valószínűség szerint alig néhány vagy az említetteknél jóval kevesebb embert kell evakuálni. Megjegyezte, hogy az esztergomi Prímás-szigetről 40 embert telepítettek ki, Pilismarótról pedig 70-et. "Erőszakkal senkit nem fogunk kitelepíteni, egész addig, amíg a veszélyhelyzet kézzel foghatóvá nem válik" - mondta, jelezve egyúttal, hogy a rendőrség gondoskodik a hátrahagyott értékekről.

Szólt arról is, hogy kérésére a Belügyminisztérium kirendelt 1700 rendészeti szakközépiskolást a gátakra, és rekordszámú önkéntes is dolgozik a védekezésben.

A tájékoztatón Hende Csaba honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a honvédség teljes mozgósítása megtörtént, szükség esetén több mint 9600 embert tudnak bevetni. A veszélyeztetett területeket azonosították, a honvédség erői minden helyszínen jelen vannak, és részt vesznek egyebek mellett védművek erősítésében, logisztikai feladatokban, és szükség esetén készen állnak az evakuálásra is - mondta, hozzátéve, hogy a tartalékosok is jelentkeztek a munkavégzésre.

Tarlós István főpolgármester arról számolt be, hogy zajlanak a munkálatok a két leginkább kritikus budapesti helyszínen, így a Római parton - ahol csütörtökön befejeződik a nyúlgáton a kapuk bezárása, péntekre elkészül a töltéstalp megerősítését szolgáló agyagmag - és a lezárt Margitszigeten is, amelyet kilencméteres vízszintig tudnak megvédeni.

A közlekedési változásokat ismertetve elmondta: a 2-es villamos ideiglenes végállomása az Erzsébet hídnál van, a Lánchídig pedig egy vágányon halad a közlekedés. A HÉV-et a Margit híd és a Batthyány tér között sem kellett egyelőre leállítani. Sűrítették az 1-es, a 17-es, a 18-as és a nagykörúti villamosok járatait, miként a 2-es és a 3-as metrót, valamint a 9-es és a 86-os autóbusz közlekedését is. Megjegyezte, elképzelhető, hogy a Batthyány téri metróállomást le kell majd zárni, de a szerelvények akkor is áthaladnak majd az állomáson.

Tarlós István hangsúlyozta: az épülő 4-es metró alagútját nem fogja elönteni a víz, egyedül a Fővám téren képzelhető el elméleti kockázat, ott az állomáson ideiglenes védművet emelnek.