Mikor vegyünk új lakást, most vagy soha?

A statisztikai adatok némileg pozitív jövőképpel szolgálnak. Bár a folyósított lakáshitelek mennyisége és a tranzakciók száma továbbra is egyaránt jelentős visszaesést mutat, ennek ellenére a ciklikus kilengések csökkennek - vélhetően elértük a mélypontot - mondta el a rendezvény nyitóelőadásában Nagy Gyula, az FHB Jelzálogbank Nyrt. projektvezetője. A 2011 második féléve és 2012 első negyedéve közötti időszakában tapasztalt árcsökkenést 2012 második negyedévében kismértékű növekedés váltotta fel. A változásokból tehát összességében felfelé ívelő szakasz látszik kibontakozni.

Természetesen Nagy Gyula szerint se várható fellendülés a hitelezés beindulása nélkül a lakáspiacon, de a piaci előjelek bíztatóak. Véleménye szerint kitörési pont az termékinnováción (célzott ügyfélkör meghódítása) túl az első lakásukat vásárlók szegmense lehet. Miközben ugyanis a reál lakásárak jelentős csökkenésen mentek keresztül az elmúlt időszakban, a havi nettó átlagkeresetek (legalábbis a pályakezdők-, fiatal felnőttek szegmensében - a szerk.) stagnálást, lassú emelkedést mutatnak. A lakások tehát egyre elérhetőbbé válnak a jövedelmekhez képest, főként, hogy a 20 és 35 éves kor között nő leggyorsabban a jövedelem. De a projektvezető szerint kitörési pont lehet az épületenergetikai felújítások piaca is. A leromlott lakásállományt ugyanis mihamarabb meg kell újítanunk, s erre nem feltétlenül az újlakás piac szolgál válasszal.

Friss! "Botrány a pesti lakótelepen - ezért verekedtek a lakók"

Kevésbé látja pozitívan a magyar lakáspiac helyzetét Székely Gáborné. A KSH lakásstatisztikai osztályának vezetője szerint a lakásépítések és a kiadott építési engedélyek volumene kisebb kilengések kivételével (nagyobb lökést mindössze a kilencvenes években bevezetett szocpol intézménye, valamint a devizahitelezés felfutása adott - a szerk.) évtizedek óta jelentős mértékben csökken. Elméleti minimumról tehát véleménye szerint nehéz beszélni. Ugyanakkor a nyitőelőadásban elhangzottakra reagálva elmondta: "jól látszik, hogy bár kitolódik a fiatalok életkezdési kora, ennek ellenére növekszik a fiatal korosztály lakástulajdona". Ebben a szegmensben tehát az osztályvezető szerint is van piaci potenciál.

Horváth Áron, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóintézet vezetője szerint viszont főként a épületenergetikai felújítások előtérbe kerülése jelenthet megoldást a vergődő lakáspiacon. Ez egyrészt kényszer másrészt viszont óriási lehetőség Magyarország számára. Kényszer, mivel erre köteleznek minket az EU-s direktívák, illetve az egyéni preferenciák is. A épületenergetikai felújítások ugyanis a 90 százalékban importált energia elleni biztosítékul szolgálnak, s segítségükkel közeledhetünk az unió által meghatározott irányelvek felé (20-20-20-as direktíva). Másrészt pedig lehetőség, mivel az ingatlanok értékének növekedését is biztosíthatják. Horváth Áron szerint erre kitűnő példa a Budapest III. kerületében található "Faluház" projekt, amely igen jól vészelte át a válságot - számítások szerint 1 millió forinttal magasabban tudott maradni a faluház lakásainak átlagára, mint ha a felújítás nem valósult volna meg. A legnagyobb energia-megtakarítási potenciál tehát az épületekben rejlik - érdemes lenne tehát ezt kihasználni - mondta el a szakember.

EU-s irányelv az energiahatékonyságról (20-20-20):

• 20 százalékos csökkentés az üvegházat kokozó kibocsátásokban az 1990-es értékhez képest;

• megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra emelése;

• 20 százalékos javulás az energiahatékonyságban

Mikor vegyünk új lakást?

A várható jövővel kapcsolatban a szakértők többnyire lassú mozgásokat prognosztizálnak. Mint mondják, a jelenleg tapasztalt lassan emelkedő statisztikai adatok vélhetően csak korrekciót takarnak - ezeket nem szabad túlértékelni. Az idei évben nem várható, hogy túlszárnyaljuk a tavalyi évet - legalábbis a tranzakciószámok tekintetében. A következő években várható számok pedig nagymértékben függnek majd a gazdaságpolitikai intézkedésektől, s azok hatásaitól is.

A különböző álllami támogatások (szocpol, kamattámogatás) létjogosultságával kapcsolatban a szakemberek elmondták, hogy egyelőre hatásukat a hektikus gazdaságpolitikai helyzetben (értékesítési moratórium, végtörlesztés, stb - a szerk) nehéz megítélni. Ugyanakkor például Nagy Gyula szerint a tervezhető, célzott támogatásokra egyértelműen szükség van, melyeket előbb utóbb a piaci szereplők is igénybe fognak venni. Mint mondja, nem véletlen, hogy a bankok is rengeteg pénzt pumpálnak a különböző lehetőségek reklámozásába.

A számokat, a piaci helyzetet látva ugyanakkor felmerül a kérdés, érdemes-e most lakást venni? A Lakáspiaci Klubon felszólaló szakértők véleménye szerint erre egyszerű a válasz: stagnálást mutatnak a lakásárak, így ideje elgondolkodni a lakásvásárláson. Véleményük szerint ugyanakkor nem árt körültekintőnek lenni, hiszen elképesztő kilengésekkel találkozhatunk még most is a hirdetéseket böngészve. Előfordulhat például, hogy egy 24 milliós ingatlant másnap már 20-ért árulnak. Továbbá nem szabad megfeledkezni az áralkuról sem, melynek mértéke minden eddiginél nagyobb. A kényszerhelyzetben lévő eladók akár 10-15 százalékot is engedhetnek.