Építkeznél? Fillérekért vehetsz telket ezekben a megyékben

Míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisában 2008-ban még 29 ezer belterületi, 1/1 tulajdoni hányadot illető telektranzakció szerepelt, 2010-ben ez 18 ezerre csökkent; a még nem teljesen feldolgozott 2011 első félévében pedig eddig hétezer adásvételt rögzítettek. Pozitív irányú elmozdulást egyedül Somogy megye esetében mutat a statisztika, ahol a négy éve meghosszabbított autópálya-szakasz növelte a környező, elsősorban a Balaton déli partján lévő települések vonzerejét. A csökkenés Baranyában és Zalában maradt 25 százalék alatt.

Darabszámban, a tavalyi évben Pest megye állt az élen (2400 adásvétel), melyet Győr-Moson-Sopron (1900) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (1200) követett. Békés, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében eközben 500 alatti volt a tranzakciószám. Az idei időarányos adatok szerint az élbolyban Győr-Moson-Sopron mögé Veszprém, Zala és Vas megyék zárkóztak fel. (Budapest 2010-ben alig 300-as adatát csak a teljesség igényével szerepeltetjük itt; vélhetően a társasházi építkezések drasztikus visszaesése mutatkozik meg a két év alatti közel kétharmados forgalomcsökkenésben.)

Az aktuális megyei átlagárak alapján Nógrád megyében a legolcsóbbak az építési telkek, ahol alig ezer forintért hozzá lehet jutni egy négyzetméterhez. Ezt Tolna, Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok követik 3 ezer forint alatti fajlagos árral. A másik véglet Pest megye, ahol 7800 Ft/m2 az átlag; ezt Csongrád és Hajdú-Bihar (ahol felerészben Szeged, illetve egyharmad részben Debrecen adja a forgalmat), valamint Veszprém megyék követik. Ez utóbbinál a Balaton-parti települések a forgalom negyedét adják.

"A Pest megyei telekpiacon, a válság lecsengésével, és a kereslet beindulásával jelentős változásokkal járhat majd, hogy idén szeptemberben életbe lépett a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló, májusban az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás" - mondja Ádány Tamás, a budai agglomerációban, Diósdon több mint 100 telket értékesítő OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója. "Ez lényegében korlátozza, illetve előírásokhoz (pl. a település közigazgatási határához 200 méterrel közelebb csak állami főépítész engedélyével; 5 hektár vagy 300 lakóegység felett kötöttpályás megálló terve vagy megléte a közúttól legfeljebb 5 km-re) köti az újonnan beépítésre szánt területek kijelölését. A módosítás bizonyos területeken tiltja az építést, és a belterület összességében maximum 2 százalékkal bővülhet a jelenlegihez képest."

A szigorítás a Pest megyei települések mintegy felét érinti, azt a Budapesthez közeli 81 települést, ahová a kilencvenes évektől a kétezres évek közepéig tömeges kiköltözés irányult, s melynek következtében némelyikre mára ki lehetne tenni a "megtelt" táblát. A családi házas telkek piacán, a fővárosban és környékén azonban már a válság előtti egy-két évben is jelentősen csökkent a forgalom. Nagyobb, de csak rövid ideig tartó, spekulatív célú aktivitás 2004-2007 között mutatkozott, az M0-ás körgyűrű megépítése miatt, a főváros délkeleti részén és a csatlakozó agglomerációs településeken, illetve ugyanezen okból (és a tervezett Duna-híd miatt) a Szentendrei-sziget vonzásában.

"Felmérésünk szerint, jelenleg 14 településen 21 új parcellázás telkeit árulják Budapest környékén, háromnegyed részben a budai oldalon. Ezek egyharmada valódi nagyberuházásnak tekinthető, ahol száz feletti telket alakított ki a beruházó" - összegzi Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. "Az árak széles spektrumon, mintegy 7 és 54 ezer Ft/m2 között szóródnak, többnyire azonban a 15-25 ezres árkategória a leggyakoribb. Az összközmű (beleértve az aszfaltozott úthálózatot) természetesen alapszolgáltatás, az átlagosan 800-1300 négyzetméter közötti telkek beépíthetősége pedig 15 és 40 százalék közötti alakul."

A jelenlegi lassú értékesítési ütem miatt nem kell attól tartani, hogy rövid időn belül elfogynak a telkek, ugyanakkor az újlakás-piachoz hasonlóan a minőségi, jó adottságú kínálat lassú csökkenésével szemben az utánpótlás szinte teljes megszűnése áll, ami hosszabb távon általános kínálati hiányt vetít előre. A válságban (és valószínűleg majd azt követően is) előtérbe kerülő árérzékenység újra a fővárosi árszintnél olcsóbb agglomerációs települések felé terelheti a várhatóan 2-3 éven belül újra élénkülő keresletet. A törvényi szigorítás miatt ráadásul - véges mennyisége okán - a minőségi telkek piaca akár vonzó befektetési tereppé válhat a fenti időtávon.