Vége a lakásmaffiának?

Nagy mértékben, közel harmadával nőtt az elmúlt évben az adóhatóság által indított elektronikus ingatlanárverések száma, összesen mintegy 1800-at vezényeltek le. Az idei első negyedévben 483 hasonló ügyleten van túl a hatóság, így az arányok alapján ez az év is rekordszámú eljárást hozhat. Az elektronikus ingatlanárveréseken érintett adósok 78-80 százaléka természetes személy, az ingatlantípusok között lakóingatlanok, szántók, legelők, raktárak és garázsok egyaránt találhatóak.

Az eljárások töredékében árverezik el valóban a szóban forgó ingatlant: nagyjából az árverések kétharmada eleve sikertelenül fejeződik be. A sikertelen árverés hátterében több dolog is állhat. A szabályok szerint az árverésre bocsátott ingatlanokat legalább a becsérték ötven százalékáért kell eladni, így ha nincs érdeklődő, nem kelhet el az ingatlan. Ez azt is jelenti, hogy mesterségesen nem törhetők le az árak. Az elektronikus árverések ezért lettek sikeresek, a korábban erre szakosodott csoportok nem tudnak kellő hatékonysággal ingatlanokat szerezni.

A régi gyakorlat szerint szervezett csoportok a hagyományos árverések helyszínén a többi érdeklődőt gyakran megfélemlítve verték le az árakat. Ezek kiiktatásával jelentősen javultak a bevételi mutatók: az elektronikus árverések meghirdetése előtt a tényleges vételár a becsérték kevesebb mint felét tette ki − ingóságoknál a negyedét −, mára ez az arány stabilan 75 százalék fölé kúszott. Nagy érdeklődés mellett akár a becsérték fölé is tornászhatók az árak.