Borzalmas eredmények az építőipartól

Júniusban az építőipari termelés volumene 2,3 százalékkal elmaradt az előző havi szinttől, így tovább folytatódott az ágazat lejtmenete. Az idei az ötödik egymást követő év lesz, amelyikben a szektor zsugorodást mutat, az első fél évben a termelés csaknem 14 százalékkal maradt el a 2009 hasonló időszakában mért teljesítménytől.

A bázishatások cifraságait elkerülhetjük, ha inkább az alábbi ábrát nézzük:

A gyenge eredményre számítani lehetett, hiszen a KSH már a második negyedéves, a várakozásoktól némileg elmaradó GDP-adat kapcsán is jelezte, hogy a visszaesésben szerepet játszik az építőipar teljesítménye is. A termelés egy negyedév alatt 3-4 százalékkal csökkenhetett.

Az ágazat mély recesszióját okozó hatások egy része gyengülhet, mások viszont tartósak lehetnek. A válság előtti forrásbőség vélhetően nem jön vissza még egy ideig, ráadásul a bankok romló portfóliója miatt a hitelezési tevékenység is gyenge maradhat. A jelzálogalapú devizahitelek maradékára mért csapás (a teljes tiltás) további kisebb keresletcsökkenést jelenthet majd. Ehhez képest a rendelési adatok első pillantásra egész elfogadhatónak tűnnek: az új szerződések volumene 4,2%-kal magasabb volt az előző évinél. Ezen belül az épületek építésére 3,1%-kal kisebb, az egyéb építmények építésére 12,4%-kal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek. Ezekeben a számokban azonban szerepet játszik, hogy a bázisidőszakot a pénzügyi válság mélypontja jelenti, ehhez képest a minimális növekedés nem nagy eredmény.

Hasonlóképpen fogalmazhatunk akkor is, ha a hó végi szerződésállomány 6%-os volumenbővülését tekintjük. Ez ugyanis még mindig azt jelenti, hogy a rendelésállomány a 2007-es nagy zuhanás alatti szinten van.