Büntetőkamat! Te is súlyos tízezreket bukhatsz!

 
Csúnyán ráfizethet, aki az eddig megszokott módon fizeti be a sárga csekkjeit. Az illetékesek nem verték ugyan nagydobra, ám egy ezév májusának első napjától hatályos törvény alapvetően átírta az eddigi játékszabályokat. 2010. április 30-ig, ha a sárga csekkre írt fizetési határidőig az ügyfél postára adta a pénzt, akkor tartozását rendezettnek kellett tekinteni. Május elsejétől azonban ha a csekkre írt napon adjuk fel a pénzt, máris két napos késedelembe esünk. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény értelmében ugyanis a fizetési megbízás azon a napon teljesül, amikor a pénz a sárga csekk kibocsájtójának számláján megjelenik. Erre postai befizetés esetén ugyancsak a törvény értelmében két napot lehet számolni. Aki pedig késik, annak büntetőkamatot számolhat fel a szolgáltató. A megoldás egyszerű: a júniusi számlákat két nappal a csekken feltüntetett határidő előtt kell befizetni a postán.

Tapasztalataink szerint a közüzemi szolgáltatók egy része türelmi időt adott ügyfeleinek a befizetésre. A műsorszolgáltatással foglalkozó vállalkozások azonban már egy-két napos késés után is kamatot számoltak fel a későn fizetőknek - számol be tapasztalatairól Sándor Angéla, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület közmű bizottságának elnöke. A fogyasztóvédők szerint a törvény hatálybalépése miatt megváltozó helyzetről a szolgáltatóknak tájékoztatni kéne ügyfeleiket. Erre egyébként szintén törvény, mégpedig a fogyasztóvédelmi törvény kötelezi őket. Az OFE azt is jó megoldásnak tartaná, ha a sárga csekken nem a beérkezés határidejét, hanem a befizetés határidejét tüntetnék fel a szolgáltatók.

A zűrzavart okozó, uniós elvárások miatt megalkotott új törvény egyébként ellentétes más jogszabályokkal. A villamosenergiáról és a gázszolgáltatásról szóló két törvény ugyanis kimondja: a fizetési késedelmet csak két nap türelmi idő után szankcionálhatják a szolgáltatók. Az ellentmondás miatt elképzelhető, hogy az új szabályozás végül az Alkotmánybíróság elé kerül.

A változás rengeteg ügyfelet érint, hiszen a Magyar Posta adatai szerint 2009-ben összesen 271,2 millió csekket adtak fel postán, közel 3 ezer milliárd forint értékben. A postai csekkbefizetéshez való ragaszkodásnak az lehet az oka, hogy az ügyfelek szeretik a fizetési határidőkhöz igazítani a befizetéseket. Szintén a posta mellett szól, hogy a csekkszelvényt is előszeretettel őrizgetjük, mintegy bizonylatként a befizetésről. A néhány napos késedelemért járó kamat nem nagy összeg ugyan, de a fenti számokat alapul véve rengeteg sűrű fillérből biztosan komoly bevételt szerezhetnek a szolgáltatók, méghozzá törvényesen.

A döntés indokairól megkérdeztük a jegybankot is. Ott azt közölték: Magyarországon, mint az Európai Unió másik 26 tagállamában 2009. november 1-től átvételre került egy európai uniós irányelv, amely nagymértékben harmonizálja a pénzforgalom szabályozását. Ennek megfelelően az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét is át kellett alakítani.

A rendelet felülvizsgálata során az MNB arra törekedett, hogy az európai elveknek, illetve általában a kor követelményeinek nem megfelelő szabályok törlésre kerüljenek. Ezek közé tartozik az a szabály is, hogy a "sárga csekkes" fizetés során a fizető fél teljesítése az a nap, amikor a postahivatalban (pénztárban) az összeget befizették. Az MNB ezt a szabályt a rendelet felülvizsgálata során 2010. május 1-i hatállyal törölte. Így a "sárga csekk"-re , mint minden más Magyarországon és EU-ban létező fizetési módra (pl. átutalás, készpénzátadás, beszedés) az az általános szabály vonatkozik, hogy a fizetés megtörténtének dátuma az a nap, amikor az összeget a kedvezményezett megkapta. Az MNB nem új szabályt hozott, hanem egy a többi fizetési móddal összhangban nem lévő pénzforgalmi jogi kivételezés ("pozitív diszkrimináció") kötelező alkalmazását szüntette meg a sárga csekk esetében. Május 1-től tehát az általános szabály az, hogy a fizetés akkor történt meg, amikor az összeg a kedvezményezetthez érkezett.

A jegybank hangsúlyozta, hogy az általános szabálytól törvény vagy a felek megállapodása alapján el lehet térni. Például az adózás rendjéről szóló törvény változatlan, így készpénzfizetés esetében az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták. Annak sincs akadálya, hogy a felek a közüzemi szerződésben a továbbiakban is úgy állapodjanak meg, hogy sárga csekk használata esetében a szolgáltató változatlanul a postai befizetés időpontját tekinti a fizetés teljesítési időpontjának.