Luxusbörtön milliárdokért: lapos tévé minden cellában

Tíz évébe, és másfél millió norvég koronájába (51,5 milliárd forint) került a norvég államnak megépítenie a világ leghumánusabb börtönét, ami több, mint 30 hektárnyi dimbes-dombos erdő szélén található. Az építmény bártan nevezhető luxusbörtönnek, ahol a folyosó narancs sorbet illatban úszik a konyhában serénykedő szakácsnövendék rabok keze nyomán.

Az idén április 8-án átadott Halden Börtön Norvégia második legnagyobb börtöne, összesen 252 rabot tud fogadni. Az alapvető cél az volt megépítésénél, hogy a lehető leghumánusabb börtönt hozzák létre, ezzel is elősegítve a rabok szabadulása utáni társadalmi beilleszkedését.

A Halden vezetője, Are Hoidal a Time magazinnak azt nyilatkozta, a börtönbe érkező rabok legtöbbször rossz testi, és mentális állapotban kerülnek az intézménybe. Az ő feladatuk az, hogy talpra állítsák őket, oktatással magabiztosságot adjanak nekik, hogy távozásukkor jobb emberek lehessenek.

A norvég modell a felmérések szerint működik: szabadulásuk után két évvel a rabok 20 százaléka kerül ismét börtönbe, szemben a brit, vagy amerikai rabokkal, ahol ugyanez az arány 50-60 százalék közötti.

A dizájnnak, illetve az épület kialakításának kulcsszerepet szántak a humánusság elérésekor: igyekeztek minél kevésbé börtönszerű épületet létrehozni, ahol a fények a lehető legtermészetesebbek, beton helyett szinte mindenütt téglát alkalmaztak, az egész épület olyan, mintha csak "kinőtt" volna a környezetéből. Bár a biztonsági előírásoknak megfelelően mindenképp szükség volt egy 6 méter magas betonfalra az épület körül, ezt fákkal ültették körbe.

A kollégiumi szobákhoz hasonló cellákban lapos tévé, hűtőszekrény található, a különösen nagy ablakokon pedig sehol nincs rács, hogy minél több fény juthasson be a szobákba. Minden 10-12 cellára jut egy nappali és egy konyha, ami úgy néz ki, mint egy Ikea bemutatóterem.

A legfontosabb azonban az emberséges börtön filozófiája mögött, hogy a lakók és az őrök között sokkal kevésbé hierarchikus a viszony: az őrök nem hordanak fegyvert , együtt esznek, és sportolnak a rabokkal, hogy ezzel is családias légkört biztosítsanak a sokszor rossz szociális háttérrel rendelkező lakók számára.

A falak mögött a művészetek is helyet kaptak. saját kórusa van a börtönnek, a falakon pedig híres streetart művészek képei láthatók.