Az ingatlanvásárláskor fizetendő illeték mértékét egy utoljára 1994-ben módosított törvény határozza meg. Akkoriban csak az átlagnál drágább lakást terhelte magasabb illeték, ma viszont minden luxusnak számít - pusztán azért, mert az akkor meghatározott 4 millió forint ma annyit ér, amennyit... Illetékügyben nem ez az egyetlen visszásság: könnyen pórul jár például az is, aki méltányosságot kér - írja az ingatlanmagazin.com.
'94-es nagy dobás
A vagyonátruházási illeték összegét az 1990-ben elfogadott illetéktörvény szabályozza. Az 1991. január elsejétől hatályban lévő törvényt tehát a rendszerváltás idején hozták. Az akkori szabályozás szerint a visszterhes, azaz a pénz ellenében történő ingatlan adásvétel illetéke a vételár összegétől függetlenül 2 százalékos volt. A szabályozás 1994. január elsején változott meg: innentől kezdve a vételár első 4 milliója után 2 százaléknyi, a fennmaradó összeg után pedig 6 százalék illetéket kell leróni.
Kiderült, hol robbanhat be Magyarországon a lakáspiac: akinek máshol van ingatlanja, hoppon maradhat
A keresleti hajrával párhuzamosan a kínálat is csúcsot döntött, így október végére az eladó ingatlanok hirdetéseinek száma átlépte a 150 ezret, amire 2023 ősze óta...
-
A Gránit Bankkal együtt tervezhetik a jövő bankját az Óbudai Egyetemen (x)
Az egyetemi tudás és a gyakorlati tapasztalat összekapcsolását helyezi előtérbe az Óbudai Egyetem és a Gránit Bank 2026. november 5-én aláírt együttműködési megállapodása.
-
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás.
AI & Digital Transformation 2026
Deep Tech 2026
Vállalkozói Klub 2026
HR (R)EVOLUTION 2026







