Itt az utolsó lehetőség - kamu vagy tényleg nincs többé?

Kiket kérdeztünk meg?

Kérdéseinkre válaszok a Budapest Banktól, a CIB Banktól, az Erste Banktól, az IEB Banktól, a K&H Banktól, az MKB Banktól, az OTP Banktól, illetve a Raiffeisen Banktól érkeztek.

Mit lehet tudni erről az üzletágról?

Az egyes banki válaszok ráerősítettek arra, amit már előzetesen is sejthettünk, nevezetesen hogy a piaci kamatozású forint jelzáloghitel egy kevésbé népszerű formája a lakáshitelezésnek.

A Budapest Bank válaszában inkább az állami kamattámogatású jelzáloghiteleket emelte ki, az új szerződések állományának ez a termék 20-25 százalékát teszik ki. Ezzel szemben az értékesítésben a piaci kamatozású jelzáloghitelezés 4-5 százalékot képvisel.

Azok, akik felveszik ezt a hiteltípust, nem "kényszeríthetőek" tipikusan egy csoportba, vagyis nem mutatható ki egy speciális ügyfélkör, amely ezt igénybe veszi. A Budapest Banknál nem tapasztalható magasabb arány a piaci kamatozású forint jelzáloghiteleken belül a bedőlt, vagyis a nem fizető ügyfelek száma tekintetében.

A CIB Bank esetében is az államilag támogatott forint alapú ingatlanfedezetes konstrukciók felé billen a mérleg nyelve, hiszen az államilag támogatott hitelek volumene jelentősen magasabb, mint a piaci kamatozású hiteleké, az arány 85 - 15 százalék.

A forint alapú hitelek igénylésének száma a CIB Banknál is rendkívül alacsony, sőt az ilyen konstrukcióval rendelkező ügyfelek is jellemzően valamilyen deviza alapú hitellel igyekszenek kiváltani a már meglévő tartozásukat.

A CIB Banknál általában azok az ügyfelek szeretnének piaci kamatozású forint jelzáloghitelt felvenni, akik tartanak az árfolyamkockázattól, illetve azok akik rövidebb futamidőben gondolkodnak. A CIB Banknál sem jellemző magasabb bedőlési arány ezeknél a konstrukcióknál.

Az Erste Banknál a bank hivatalosan adott válaszlevele alapján jelenleg senki nem veszi igénybe ezt a konstrukciót, így tehát ennek aránya a teljes jelzáloghitel-volumenen belül 0 százalék. A Bank még ennek ellenére sem tervezi megszüntetni a konstrukciót.

Az Inter-Európa Banknál ugyanerre erősítettek rá, forint alapú hitelt szinte kizárólag azok igényelnek, akik jogosultak a kamattámogatásra. Az újonnan folyósított ügyletek mintegy 50%-a piaci kamatozású szabad felhasználású jelzáloghitel, 40%-a pedig piaci kamatozású lakáscélú jelzáloghitel, de ezek túlnyomó része külföldi devizában denominált. Az állami kamattámogatású hitelek aránya így 10 százalék.

Az IEB-nél is vegyes az ügyfélkör, amely ezt a konstrukciót választja, a bedőlési arány a banknál minden jelzáloghitel-típusnál alacsony szinten található.

A K&H Bank esetében is hasonló helyzetről számolhatunk be, az elenyésző népszerűségi fok legfőbb oka a bank szerint az, hogy a K&H Bank lehetőséget biztosít ügyfeleinek arra, hogy egy alkalommal konvertálhassa deviza alapú hitelét forintra. Emiatt az ügyfelek inkább hajlandóak vállalni az árfolyamkockázatot.

A MKB Bank válaszában szintén kiemelte, hogy a deviza alapú, illetve államilag támogatott hitelek népszerűbben a piaci kamatozásúnál. Az ez utóbbi iránt jelentkező kereslet stagnáló szinten áll. Mind az államilag támogatott, mind a piaci kamatozású forint alapú hitelek aránya elenyésző az értékesítésben.

AZ MKB Bank esetében is elmondható, hogy nem lehet leszűkíteni a hitelt felvevők körét, mindazonáltal a bank szerint azok hajlandóak ilyen hitelt felvenni, akik nem szeretnének árfolyamkockázatot vállalni, illetve nem felelnek meg az államilag támogatott hitelek feltételeinek. Ebben az esetben sincs eltérés a bedőlési arányok között.

A Raiffeisen Banknál is minimális igény merül fel a konstrukció iránt, s minimális az új értékesítésen belüli arány. A Raiffeisennél sem tervezik a konstrukciók megszüntetését.

Az OTP Bank sem kívánja a konstrukciót megszüntetni, mivel a bank célja az ügyféligények minél szélesebb körű kiszolgálása.

Akkor most megszűnik vagy sem?

A kérdéseinkre adott hivatalos banki válaszok alapján egyértelműen azt mondhatjuk, hogy egyik, ezzel foglalkozó intézet sem kívánja ezt a konstrukciót megszűntetni. Hogy mit hoz a jövő azt azonban nem tudhatjuk, információink birtokában azonban nem lepődnénk meg, ha a közeljövőben mégis akadna, aki levenné a palettáról a hitelt.